Hazajöttem hétfőn rendben.
Annyit mondok elöljáróban, hogy nagyon jól éreztem magam. Még akkor is, ha a rendezvény az ilyen rendezvények összes gyerekbetegségével rendelkezett. De mivel olyan nagyon kiegyensúlyozott voltam, még magam is meglepődtem, hogy se hiszti nem volt bennem a szokásos baromságok láttán, se bosszankodás. Éretten viselkedtem és nyugodtan, végig.
Volt aha-élmény is (de minél előbb le kéne írni a dolgokat, mert már most halványul, pedig...), meg megvolt a dögös ruci által bevonzott táncok "varázsa" is (tudjátok, mikor a fiú nem azért kér fel, mert jól táncolsz, hanem mert akárhogy táncolsz, ő sokkal jobban fog kinézni egy dögös ruhás nővel... :-P).
Most viszont a szervezetem még abban a stádiumban van, hogy kezd összeesni, de még nem ért le a szakadék aljára. Most le kell szálljak egészen az aljára, utána majd ki tudom magam aludni. Egyenlőre a kimerültséget engedni kell kiteljesedni. Utána ki tudom magam talán pihenni.
2013. február 27., szerda
2013. február 26., kedd
2013. február 24., vasárnap
2013. február 17., vasárnap
2013. február 14., csütörtök
2013. február 9., szombat
már csak egy hét...
Hát elérkezett ez is.
Már csak egy hét.
Addig is, hogy ti is röhögjetek, a "főnököm" Miskolcon virított egy utódot, akinek egy, azaz egy hete lesz betanulni. Kitalálta, hogy én majd lemegyek Miskolcra betanítani jövő héten három napra. Öööö.
Mondtam, hogy nem. Kezdte itt, hogy ez nem fair. Miért, amit velem tettek mennyire volt fair? Meg hogy ez nem a világ vége. Öööö. Csak másfél óra a pályán. Kettő de nem baj. Oda is meg vissza is. Meg egyébként is. Nem. Arról már nem is beszélve, hogy mire itt nekem aláírnának az utolsó héten egy bérautót már rég kiléptem. :-D Ehh. Ment a felelgetés. De gyere. De nem megyek. De gyere. Nem. Hosszú csönd. De ez nem fair. Öööö. Nem. :-)
Nem nagyon van egyébként rendszer, amit előre odaadhatnék, majd szépen átadom a dolgokat, ahogy lesz rá idő. A csajszi szívja meg (ismerem már régről szegényt, nem tudom, hogy vették rá), de hát ez van.
Már csak egy hét.
Addig is, hogy ti is röhögjetek, a "főnököm" Miskolcon virított egy utódot, akinek egy, azaz egy hete lesz betanulni. Kitalálta, hogy én majd lemegyek Miskolcra betanítani jövő héten három napra. Öööö.
Mondtam, hogy nem. Kezdte itt, hogy ez nem fair. Miért, amit velem tettek mennyire volt fair? Meg hogy ez nem a világ vége. Öööö. Csak másfél óra a pályán. Kettő de nem baj. Oda is meg vissza is. Meg egyébként is. Nem. Arról már nem is beszélve, hogy mire itt nekem aláírnának az utolsó héten egy bérautót már rég kiléptem. :-D Ehh. Ment a felelgetés. De gyere. De nem megyek. De gyere. Nem. Hosszú csönd. De ez nem fair. Öööö. Nem. :-)
Nem nagyon van egyébként rendszer, amit előre odaadhatnék, majd szépen átadom a dolgokat, ahogy lesz rá idő. A csajszi szívja meg (ismerem már régről szegényt, nem tudom, hogy vették rá), de hát ez van.
2013. február 2., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)