Ide is kirakom, hogy megtaláljam, ha nagyon rossz kedvem lenne... :-)
The Creepiest Easter Bunny Photos ever taken.
Az ausztrál barátnőm így kommentálta a linket:
"Easter. Not for the faint hearted."
:-D
2013. március 30., szombat
2013. március 28., csütörtök
2013. március 26., kedd
2013. március 24., vasárnap
Raylan Givens
Tudom, hogy ez egyikőtöknek sem a stílusa igazán (to say the least...), de nézzetek Justified-ot. Nézzetek.
A képeket a lányoknak küldöm, motiváció gyanánt... ;-)
A képeket a lányoknak küldöm, motiváció gyanánt... ;-)
2013. március 23., szombat
2013. március 19., kedd
2013. március 18., hétfő
2013. március 17., vasárnap
2013. március 15., péntek
haladás...
Tegnap voltam a munkaügyi központban (pipa), remélem, nem is kell többet mennem. Jár a segély, max. három hónapra. Megigényelve, megítélve, pipa.
Be lehetett jelentkezni e-mailen, de kb. semmit se számít, hogy bejelentkeztem, mert az aznapi legeslegutolsó feldolgozott ember voltam, szóval azért egy pacsi a rendszernek így is jár. De kb. két óra várakozást túl lehet élni, mert le lehetett ülni, volt elég szék, és a közönség se volt bődületesen kritikus (csak két büdös csávó volt, a többi konszolidált volt, meg pályakezdő így ránézésre).
Következő programpont a Honvéd kórház (állkapocs ügyben). Kedd délelőtt. Haladok.
Közben persze megy a pályázgatás, meg a lakáskeresés. Most orientálódom. Ha hall valaki másfél-két szobás kiadó lakásról, azért megemlítheti alkalomadtán. :-)
Be lehetett jelentkezni e-mailen, de kb. semmit se számít, hogy bejelentkeztem, mert az aznapi legeslegutolsó feldolgozott ember voltam, szóval azért egy pacsi a rendszernek így is jár. De kb. két óra várakozást túl lehet élni, mert le lehetett ülni, volt elég szék, és a közönség se volt bődületesen kritikus (csak két büdös csávó volt, a többi konszolidált volt, meg pályakezdő így ránézésre).
Következő programpont a Honvéd kórház (állkapocs ügyben). Kedd délelőtt. Haladok.
Közben persze megy a pályázgatás, meg a lakáskeresés. Most orientálódom. Ha hall valaki másfél-két szobás kiadó lakásról, azért megemlítheti alkalomadtán. :-)
2013. március 13., szerda
2013. március 11., hétfő
2013. március 9., szombat
2013. március 7., csütörtök
Real Steel (Alexi Murdoch - All My Days)
A film első dala:
Azon kívül igen jó a film.
Röviden, adott nekünk egy főszereplőnk, egy hatalmas lúzer (ő lenne Hugh Jackman). Egyébként abból él (él?), hogy vurstlikban a távirányítású robotjával harcol. Ne is kérdezzétek. Ratyi az egész. Csávó totál le van csúszva, de az alapfelállás nagyon "Hollywood Dreams" (még rá is játszanak erre egy beszélgetésben, naplemente, hasonlók :-)). Értitek? Lúzer, majd feláll és lesz happyend. Hát... Nagyjából ez is történik, persze.
De a fene várta, hogy valódi izgalom lesz, meg valódi érzelmek...
Csávókám tartozik mindenkinek, aki él és mozog, és az egyetlen tulajdona, amit nem herdált még el, az a kamionja, amivel járja a vidéket, meg amiben az éppen aktuális roncs robotját tárolja. De az ürge "öreg csont", nem high-tech videójátékos küzdősportos, hanem régimódi boxolóból vedlett át robotboxolóba.
A sztori kezdetén kiderül, hogy meghalt a volt ... barátnője. Nem tudom, de a lényeg az, hogy van egy fia. És a tárgyaláson le akar róla mondani. A csaj testvére egy gazdag palinak a felesége, van pénzük mint a szemét. Magához akarja venni a gyereket, a pasas viszont nem akarja az egész nyáron Olaszországban magukkal hurcolni a nyaraláson, úgyhogy "megegyezik" Charlie-val, hogy fizet egy köteg pénzt, hogy a gyerek nála legyen, míg Európából vissza nem térnek. Bla-bla-bla.
Innen már nagyjából tudjátok szerintem, mi következik, de van egy csomó apróság, ami az egyéb nyálas, popcorn, sci-fi-akció-mecha sztorik fölé emeli a filmet. Az egyik Hugh Jackman. Nem, nem csak azért, ahogy kinéz. ;-) A gyerek se volt gáz. Jó volt na, és enjoy the song!
Azon kívül igen jó a film.
Röviden, adott nekünk egy főszereplőnk, egy hatalmas lúzer (ő lenne Hugh Jackman). Egyébként abból él (él?), hogy vurstlikban a távirányítású robotjával harcol. Ne is kérdezzétek. Ratyi az egész. Csávó totál le van csúszva, de az alapfelállás nagyon "Hollywood Dreams" (még rá is játszanak erre egy beszélgetésben, naplemente, hasonlók :-)). Értitek? Lúzer, majd feláll és lesz happyend. Hát... Nagyjából ez is történik, persze.
De a fene várta, hogy valódi izgalom lesz, meg valódi érzelmek...
Csávókám tartozik mindenkinek, aki él és mozog, és az egyetlen tulajdona, amit nem herdált még el, az a kamionja, amivel járja a vidéket, meg amiben az éppen aktuális roncs robotját tárolja. De az ürge "öreg csont", nem high-tech videójátékos küzdősportos, hanem régimódi boxolóból vedlett át robotboxolóba.
A sztori kezdetén kiderül, hogy meghalt a volt ... barátnője. Nem tudom, de a lényeg az, hogy van egy fia. És a tárgyaláson le akar róla mondani. A csaj testvére egy gazdag palinak a felesége, van pénzük mint a szemét. Magához akarja venni a gyereket, a pasas viszont nem akarja az egész nyáron Olaszországban magukkal hurcolni a nyaraláson, úgyhogy "megegyezik" Charlie-val, hogy fizet egy köteg pénzt, hogy a gyerek nála legyen, míg Európából vissza nem térnek. Bla-bla-bla.
Innen már nagyjából tudjátok szerintem, mi következik, de van egy csomó apróság, ami az egyéb nyálas, popcorn, sci-fi-akció-mecha sztorik fölé emeli a filmet. Az egyik Hugh Jackman. Nem, nem csak azért, ahogy kinéz. ;-) A gyerek se volt gáz. Jó volt na, és enjoy the song!
2013. március 6., szerda
Sherlock Holmes - The Game of Shadows
Az első Guy Ritchie-s Sherlock Holmes filmet utálni akartam, de nagyon. A (BBC-s) Sherlock miatt, meg amúgy is.
Viszont van benne Jude Law és ROBERT DOWNEY JR.
Azt hiszem, már ennek is elégnek kellene lennie. Az első film csak zseniális volt.
A második? Erre egy szó van: HILARIOUS!
:-D
Vicces, akciódús, korhű(szerű), sötét, piszkos, és Robert Downey Jr. Ennyi.
Viszont van benne Jude Law és ROBERT DOWNEY JR.
Azt hiszem, már ennek is elégnek kellene lennie. Az első film csak zseniális volt.
A második? Erre egy szó van: HILARIOUS!
:-D
Vicces, akciódús, korhű(szerű), sötét, piszkos, és Robert Downey Jr. Ennyi.
2013. március 4., hétfő
Hunger Games
Hogy miről is szól, ezt nehéz elmesélni anélkül, hogy megöljem az egészet. De a történet, amit akárhol el lehet belőle olvasni, valahogy így kezdődik (akit érdekel, annak nagyon ajánlom Amazont, ahol ugye bele lehet olvasni a könyv elejébe – tkp. az első fejezet 95%-át, ami épp elég.):
Valahol a régi Észak-Amerika területén alakult Panem, egy 13 District-ből (azért nem nevezném megyének/kerületnek, mert annál azért jócskán nagyobbak, de államnak se, mert nincs igazán saját vezetésük, csak egy polgármester) és a Capitolból (főváros szerű metropolisz) állló ország. 74 évvel a történet kezdete előtt a District-ek fellázadtak a főváros ellen. A háborút a főváros nyerte 12 District leverésével, valamint a 13. megsemmisítésével. Ekkor születtek a békét megteremtő törvények, és a Hunger Games.
Utóbbi azért, hogy a District-ek mindig emlékezzenek a Sötét Napok utáni vereségükre, meg h nem érdemes újat húzni a fővárossal.
A Hunger Games-re minden, a District-ekben élő, 12 és 18 év közötti gyereknek be kell neveznie, és évente sorshúzással választanak ki minden District-ből egy fiút és egy lányt, aki a részt vesz a Játékokon. A cél a túlélés. Csak egy maradhat életben a 24 kiválaszottból.
Természetesen az esélyek nem egyenlőek. Minden gyerek többször is „betehetni a nevét a korsóba”, így élelmet (gabona meg olaj) biztosítva egy-egy családtagnak. Minél többször nevez valaki, annál több embert menthet meg az éhhaláltól. Ez egy elég jó motiváció a District-ek nagy részében, hiszen az éhhalál mindennapos. A 12., ahonnan a történet indul. Itt lakik a 16 éves főhőslány, és természetesen nem csak 5x van a neve a kalapban....
És talán itt is hagynám abba a történet mesélését, hiszen már innentől nehéz olyat mondani, amire nem villan fel a „Spoiler alert!”. Amúgy a történetet ő maga meséli el, ahogy ő megéli a különböző élethelyzeteket.
Talán maga az ötlet nem annyira eredeti, hiszen ha az ember jobban belegondol, akkor egy jövőbe helyezett gladiátor viadalról van szó, de a kivitelezés 5**. Ugyanis a leírások nem magát a brutalitást fogják meg, hanem hogy a főhős és a környezete (számára fontos és nem fontos emberek, ellenségek és ellenfelek) hogyan gondolkozik, mit érez és hogyan reagál az adott helyzetekre. Nyilván, van benne brutalitás. Kell hogy legyen egy ilyen téma mellett. De nem ez teszi igazán érdekessé a történetet, és (a filmmel ellentétben) nem is ez a lényeg. A hangsúly a karaktereken van, a gondolatokon, érzelmeken, és mindenen, ami emberivé és egyszerre embertelenné teszi ezt a küzdelmet. A környezet reakcióin és viszonyulásán a Játkokhoz és a Játékosokhoz. A történet fordulatokkal teli, de épp nem erőltetetten. Nem érzi azt az olvasó, hogy „mostmárpedig történjen vmi, vagy eldobom az egészet”, és azt sem, hogy „áh, a köv. oldalon úgyis belefutnak vmibe, mert épp megmenekültek”. Amúgy a történet viszonylag sok karakterrel operál (átlagosan 6-10 közötti), de elég jó felépítésben ahhoz, hogy nagy részben ne kelljen azon gondolkozni, hogy mégis ki kicsoda (ebben a kvázi normális és rövid nevek is segítenek), és miért is van ott, vagy hogy került a képbe. Happyend? Fene tudja. Kinek mi.
Ps: Aki kicsit sem bírja a brutalitást, ne kezdje el, mert habár nem gyomorfelforgatós, nem egy torkot vágnak el benne.
Valahol a régi Észak-Amerika területén alakult Panem, egy 13 District-ből (azért nem nevezném megyének/kerületnek, mert annál azért jócskán nagyobbak, de államnak se, mert nincs igazán saját vezetésük, csak egy polgármester) és a Capitolból (főváros szerű metropolisz) állló ország. 74 évvel a történet kezdete előtt a District-ek fellázadtak a főváros ellen. A háborút a főváros nyerte 12 District leverésével, valamint a 13. megsemmisítésével. Ekkor születtek a békét megteremtő törvények, és a Hunger Games.
Utóbbi azért, hogy a District-ek mindig emlékezzenek a Sötét Napok utáni vereségükre, meg h nem érdemes újat húzni a fővárossal.
A Hunger Games-re minden, a District-ekben élő, 12 és 18 év közötti gyereknek be kell neveznie, és évente sorshúzással választanak ki minden District-ből egy fiút és egy lányt, aki a részt vesz a Játékokon. A cél a túlélés. Csak egy maradhat életben a 24 kiválaszottból.
Természetesen az esélyek nem egyenlőek. Minden gyerek többször is „betehetni a nevét a korsóba”, így élelmet (gabona meg olaj) biztosítva egy-egy családtagnak. Minél többször nevez valaki, annál több embert menthet meg az éhhaláltól. Ez egy elég jó motiváció a District-ek nagy részében, hiszen az éhhalál mindennapos. A 12., ahonnan a történet indul. Itt lakik a 16 éves főhőslány, és természetesen nem csak 5x van a neve a kalapban....
És talán itt is hagynám abba a történet mesélését, hiszen már innentől nehéz olyat mondani, amire nem villan fel a „Spoiler alert!”. Amúgy a történetet ő maga meséli el, ahogy ő megéli a különböző élethelyzeteket.
Talán maga az ötlet nem annyira eredeti, hiszen ha az ember jobban belegondol, akkor egy jövőbe helyezett gladiátor viadalról van szó, de a kivitelezés 5**. Ugyanis a leírások nem magát a brutalitást fogják meg, hanem hogy a főhős és a környezete (számára fontos és nem fontos emberek, ellenségek és ellenfelek) hogyan gondolkozik, mit érez és hogyan reagál az adott helyzetekre. Nyilván, van benne brutalitás. Kell hogy legyen egy ilyen téma mellett. De nem ez teszi igazán érdekessé a történetet, és (a filmmel ellentétben) nem is ez a lényeg. A hangsúly a karaktereken van, a gondolatokon, érzelmeken, és mindenen, ami emberivé és egyszerre embertelenné teszi ezt a küzdelmet. A környezet reakcióin és viszonyulásán a Játkokhoz és a Játékosokhoz. A történet fordulatokkal teli, de épp nem erőltetetten. Nem érzi azt az olvasó, hogy „mostmárpedig történjen vmi, vagy eldobom az egészet”, és azt sem, hogy „áh, a köv. oldalon úgyis belefutnak vmibe, mert épp megmenekültek”. Amúgy a történet viszonylag sok karakterrel operál (átlagosan 6-10 közötti), de elég jó felépítésben ahhoz, hogy nagy részben ne kelljen azon gondolkozni, hogy mégis ki kicsoda (ebben a kvázi normális és rövid nevek is segítenek), és miért is van ott, vagy hogy került a képbe. Happyend? Fene tudja. Kinek mi.
Ps: Aki kicsit sem bírja a brutalitást, ne kezdje el, mert habár nem gyomorfelforgatós, nem egy torkot vágnak el benne.
2013. március 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)