BW tábor + Badacsony 2012

Tegnap hazaérkeztünk az idei boogie táborból és a badacsonyi TÁMREH-ről. Írnék róla pár sort, mert szerintem nagyon emlékezetes és nagyon jó tábor volt.

Nagyon sok újat tanultunk, ismét azt érzem, hogy sokat fejlődtünk. Én a magam részéről inkább állóképességben érzem a fejlődést, sokkal többet bírok, mint tavaly ilyenkor. Tanultunk új figurákat is, olyanokat, amiket még ki kell dolgoznunk, de mindenképp versenyre valók lesznek majd.

1 napot velünk töltött LakiJani is, aki hozta  a szokásos formáját. Iszonyatosan jó jazz órákat tartott és persze adta hozzá az alaphangulatot is, semmit nem változott :D

A hét folyamán nekem nagy meglepetés volt, hogy a térdemmel semmi problémám nem volt. Nadálytő krémet is csak egyszer kellett használnom. Helyette viszont volt izomláz rendesen, az izomlazító most jobban fogyott, mint a nadálytő krém.

Sajnos az idő nem volt éppen strandoláshoz való, de párszor azért lejutottunk a partra egy kicsit lazítani. Bár hozzá kell tenni, hogy Badacsonyban tisztességesen bepótoltuk a strandolást, úgyhogy ebből a szempontból nem érzek hiányt :)

A hét további nagy élményei közé tartozik a Florida fagyizó, ahová szerintem napi szinten kilátogattunk. Nagyon megérte, isteni a fagyijuk!!! :D Már most hiányzik. Egyik nap egy jó nagy kelyhet is legyűrtem, szóval élvezet a köbön :)

Esténként a táborban különböző programokat szerveztek nekünk. Volt nyitóbuli, vetélkedő, dj verseny, tábortűz, j&j verseny. A vetélkedőt nagyon élveztem, végigröhögtük az egészet, nagyon jó kis feladatokat kaptunk, és ismét gazdagabbak lettünk egy-két olyan dologgal, amit sokáig fogunk még emlegetni és alkalmazni (pl. kő-papír-olló helyett a lovag-sárkány-hercegnő játék, és az ehhez tartozó karakterek és hangok:D)

Amit még szeretnék kiemelni az a j&j verseny. Nekem nagy élmény volt. Végig ki akartam esni, aztán a végére arra figyeltem fel, hogy egyenes úton jutottam a középdöntőbe, a döntőbe és végül Janival megnyertük a versenyt. Nagyon jó volt, még sohasem nyertem táncversenyt semmilyen formában, így ez nekem szép emlék marad :)

Pénteken átautóztunk Badacsonyba, és kezdődött a lazulás. Jól esett, hogy semmiről nem szólt a hétvége csak a pihenésről, borozásról, strandolásról, olvasásról, evészetről. A Borbarátok panzió nagyon jó barátunk lett, 2 estét is eltöltöttünk ott. Jókat ettünk-ittunk, nevettünk :) A második este mondjuk kihagytam volna a "mulattató" zenész bácsit (vagy ahogy István fogalmazott: szintipop), de ezt leszámítva a második is kellemes este volt. Kóstoltunk mindenféle bort, nekem ezek közül a rózsakő és a bodzabor ízlettek a legjobban, előbbiből vettünk is egy üveggel felesben Emővel.

Szóval nagyon jó, élményekben gazdag 10 nap volt, remélem jövőre megismételjük :)

És remélem aki ott volt, szintén nagyon jól érezte magát. Ha van kedvetek osszátok meg ti is az élményeket :)

Sherlock

Jó a Sherlock szinkronja. A magyar TV buzi időpontokban adja, de nézhető, sőt élvezhető is. :-)

Rock Bottoms 2012

A Rock Bottoms (ez a neve a lindy workshopnak)... magán hordozta a lindy workshop-ok összes jó és rossz tulajdonságát. A rosszakkal kezdem. Túlesek rajtuk és jöhet az ömlesztett élményhegy!

Itt is téma a szintek belövése (ki a haladó és ki nem), a nemek aránya (hogy egyenlő számú fiú legyen és lány) és hogy a meghirdetett szinteknek megfelelő legyen egyrészt a csoportösszetétel, másrészt a tananyag. Mert ugye, ha sok az alacsonyabb szintű, aki azt képzeli, hogy ő haladó, akkor a) nem lehet haladni, mert alapozni kell előbb, b) az ügyesebbek frusztrálódnak, mert se nem haladnak, se nem jó. Nem fokozom, mindenki érti, miről van szó.
A haladó szinten a legeslegelső óra maga volt a mennyország. Csak viszonylag ügyes fiúk voltak (eddig ez a csoport volt a legjobb szintű akármilyen workshop-on ahol voltam) és kb. egyenletes volt a tudásuk is. És, a fiú-lány arány is 1:1-hez volt. Ilyen se volt még.
Aztán a második órára átözönlött vagy 17 kezdő lány, hogy ők már haladók. Meg vagy 6 kezdő fiú. Na itt romlott el minden.
Így kb. minden második fiú után szünet volt, és csomót kellett állni. Ha meg végre fiúhoz jutottál, az vagy kirángatta a karodat, vagy letaposott, vagy szimplán rádesett. :-S

Ami még negatívum volt, az az átlagéletkor. Az emberek 70%-a 50+-os volt. És ez nem vicc. 27-en voltunk "young ones". Hehe. Ja, 300-ból.

Viszont, most jönnek a pozitívumok. A hely, ahol voltunk az egy nagy hotel. Ha kint esik, akkor is fedett helyen lehet minden termet és a szobákat is megközelíteni. A bulik is házon belül voltak. Minden egy helyen. Odakint meg potyoghatnak a cigánygyerekek.
Aztán a hangulat. Attól függetlenül, hogy mindenki "idős", leginkább azt mondanám rájuk, hogy "young at heart". Tiszta szertelen az egész társaság. Mindenki nagyon nyitott a másikra és a vicces dolgokra. Kedvesek egymással az emberek. Megy a hülyeség (abszolút jó értelemben). A szervezők "megközelíthetőek", hogy úgy mondjam. A hivatásos fotós MINDENKIT fotóz, nem csak a kemény magot vagy a  híres embereket. Mindenkit egyenrangúnak kezelnek, senkit sem "hagynak hátra". Csak ilyen nagy szavakkal tudom leírni a dolgot. Ez van. Tiszta lufis boldog érzés.

Aztán voltak táncos cipők. A végén nem nagyon volt olyan táncos, akinél nem volt új cipő/cipősdoboz távozáskor. Valaki ezt így kommentálta: "Cause that's what we do". Mármint hogy táncos cipőt veszünk. Ennyi. :-)

Az árban benne van a kaja, a szállás meg a bulik meg az oktatás. Erősen gondolkodom, hogy jövőre kevés órára megyek be és csak úgy lazázok egész nap... Más is csinálja ezt. :-) Már a hangulat miatt megéri odamenni.

Voltak emlékezetesen jó táncaim a kevés fiatal fiúval is, és emlékezetes beszélgetések és partnerek is. ;-) A fiatal lányok is rendben voltak egészen, és csomó bókot kaptam a kiejtésemre, pedig amikor megérkeztem Angliába még 100% amerikai akcentusom volt és asse tudtam, mit énekelnek a britek, mert szokni kellett. Egészen jól belejöttem. :-) Ja, egy csaj azt mondta, hogy a balboám olyan elegáns! Hogy nem tudja, mit csinálok a lábammal, de ő még ilyen elegánsat nem látott. Első bók a tánctudásomra lindy környezetben! Főleg hogy egy helyes fiatal lánytól jött (értitek... nem irigy, hanem megdicsér). :-D Lufis boldogság!!!

Egy csomó jó dolog volt. Nem is tudom, hol folytassam.
A szombati "fancy dress night", ami gyakorlatilag beöltözős, mint a farsang. Én nem szeretem a farsangot, de itt még akár én is úgy érzem, hogy jövőre be is öltözhetnék. Most az ABBA volt a téma. És remek dolgok voltak. Pl. volt egy csaj, aki páfránynak öltözött, és két fiú, az egyiknek a pólóján volt egy & jel, a másiknak meg egy nagy O. Ők voltak "Fernando". Meg ilyenek. Tök jó volt találgatni, ki melyik dal. :-)
A vasárnapi reggeli az papucsos-pizsamás. A pincérek az étteremben egészen fapofával bírták. Egészen. :-D És akkor ugye női hálóinges fiúk/férfiak garmadával. Pizsama, hajcsavarók, állatos mamusz, amit akartok.
Vasárnap reggeli előtt az étterem ajtajában az egyik ötvenes fazon mondja a másiknak:"A kosztümöm három órával azután érkezett meg a munkahelyemre, hogy elindultam pénteken. A hálóingemet meg otthon hagytam." Micsoda gondok. :-D

Mesélhetném napestig, de a lényeg, hogy ugyan szombat este történt velem az ominózus baleset, azért még így is remekül éreztem magam. Megyek jövőre is! Éljenek az angolok, meg a tenger, a fish&chips, Torquay, a lindy hop és a szikrázó napsütés meg a Primark!

Anglia

Tudom, hogy egy ideje lógok ezzel - egy hete, mióta hazértem. :-)

Anglia remek volt. Jól éreztem magam. Az idő nagy részében, amikor kint voltunk, vakítóan sütött a nap, és szuper idő volt. A legtöbbször azért kellett a polárpulcsi, de ez még nem a világvége, sőt.

Kedden Ian kijött értem a reptérre, tartott egy kis "városnézést" Axminster-ben (kicsi az a hely, de nagyon...), aztán estére átmentünk Lyme Regis-be tengert nézni és fish&chips-et enni. Nyamm. Sok a sirály, és minden angol tök barna - ezt hogy csinálják? :-P
Lyme Regis kellemes hely, főleg amikor ilyen remek idő van. Amúgy Jane Austen rajongóknak, itt van a Cobb, ahol olyan sokat sétálnak a szereplők, ha Lyme-ban vannak.

Szerdán átjött Kaz is (Ian táncpartnere) és együtt átmentünk Weymouth-ba, ami egy másik híres/népszerű tengerpart. Ott fogják rendezni az olimpiai vitorlásversenyeket. Van olimpiai shop, úgyhogy vettem egy olimpiai pólót. Úgy tudok benne csinálni, mintha kint lettem volna az olimpián. Pedig még nem is kezdődött el. :-D Ettünk még egy kis fish&chips-et és sétáltunk egy jót.

Csütörtökök ritka szar idő volt, ömlő esőben elzarándokoltunk Westport-ba (egy másik kikötő), utána hazamentünk és én aludtam, míg Ian elhozta a németeket a reptérről (két német táncos, akiket rajtam kívül regisztráltak már tavaly a táncos hétvégére).

Amúgy míg ott voltam, néztem egy csomó angol TV-t (szeretem a bugyuta angol tévéműsorokat, ez van), és rányílt a szemem a Big Bang Theory-ra. Nagggyon vicces - Gyuri, kösz a szállítmányt, már belekezdtem! ;-)

Péntek reggel nekivágtunk és átautóztunk Torquay-ba (úgy kell ejteni, hogy Tóó-kííí). Elsétáltunk a kikötőbe, ettünk némi halat :-), aztán Kazzal bevettük magunkat a Primark-ba és én három pólóval, egy ruhával és egy pizsamával tértem onnan vissza. Az egész 6200 forint volt. PRIMARK! :-D

Aztán este kezdetét vette a Rock Bottoms. Erről majd a következő posztban. :-)

Rakott karfiol

csak mert ma nem volt kedvem semmi komplikáltabbat főzni...