Farkasölő - A Szürke Kutyák fia

Ez kérem szépen, egy orosz fantasy-kalandfilm.
450 kemény magyar forintért vettem egy műszaki áruházban a DVD-t. Azzal a szándékkal, hogy egy jót röhögjek, mert ez biztos annyira rossz lesz, hogy az már jó.
Gyurinak is megmozgatta a fantáziáját, felhajtott nekem valami előzetest/beharangozót a youtube-on, és hát, az nem győzött meg a film minőségéről, bár úgy tűnt, az effektek rendben lesznek.
Elkezdtem nézni a filmet, és a legelső pillanattól kezdve tátott szájjal néztem végig. Rég volt, amikor utoljára végigizgultam egy filmet, az elejétől a végéig. Nagyon rég.
Ezt a csodát nézve klasszikusok jutottak eszembe. A Vörös Szonja, meg a Willow. Bizony. Ez nagy szó. A zenéje is igen jó volt, és tele volt számunkra is jól érthető dolgokkal, amivel azonosulni tudunk (most itt a magyar mondavilágra gondolok, őrdenevér, farkas, és ehhez hasonló jelképek, jóslatok, sámánok, varázslat, szellemek, sokistenhit, stb.)
Jó volt na.
A színészek is, a kosztümök is, a történet is (nem volt túl nyilvánvaló, és elég jól vezették a nézőt a megfelelő következtetések felé, szájbarágás nélkül). Nem voltak gagyik a harcjelenetek se, és a digitális trükkök is igen jók voltak. Néhol arra gondoltam, ezt tuti bábbal oldották meg, mert a mai CGI még nem tud ilyen élethű hollót :-), de ritkán jutott ez eszembe, csak néztem a filmet és kész. A fröcsögő vértől mondjuk eltekintettem volna, az néhol átcsapta a filmet a gagyiba, azért kár volt, de azon kívül minden NAGYON rendben volt.
Jól éreztem magam ez alatt a kicsit több, mint két óra alatt (a film 136 perces, de egy perccel sem rövidebb, vagy hosszabb, mint amit a történet megkíván).
Néha eszembe jutott azért a Gyűrűk Ura is, de szerintem egyáltalán nem akkora probléma ez, nem egy az egyben másoltak, csak hasonló eszközökkel éltek (kameramozgatás, tájbemutatás), és egy klasszikusból ötletet meríteni (főleg így) inkább tisztelgés, mint másolás.