2010. február 26., péntek

Kire szavazzak?

Ezt most komolyan kérdem. Ritkán politizálok blogon, most mégis ez következik. Nézzük mik a lehetőségeim:
- Van nekünk ilyen narancs pártunk. Ők igazából nem egy, hanem két párt, mi most elsőre a tősgyökeres naranccsal foglalkozunk. A magyar naranccsal. Ezzel a kicsit fanyar pártal, mely egyetlen nagy populista testet képezve a hatalmas tömegbázisra alapoz. Megpróbáltam megkeresni a választási programjukat, de csak egy remekbe szabott flash animációt találtam, amin az volt rajta, hogy a piroskák elkúrták, mi meg majd rendbe rakjuk. Ezt már egy ideje hallgatjuk. Kérdezem: Hogyan? Koncepciót akarok látni. Ha valaki megtalálja a programjuk, melyben valami koncepció van, kérem K-ommentbe küldje be. Vagy ez a flash animált prospektus lenne a program?
Mit nehezményezek még? Egy párt, mely nevében azt szajkózza, hogy "Fiatal", az igencsak rég óta, ugyan azzal a kissé öregedő frontemberrel áll ki az emberek elé. Másrészről a demokrácia tudtommal több egyedi hangot is megenged, mégis valamiért nem nagyon hallok másik egyedi hangot. Vagy hallok?
- Rögtön vegyük a másik narancsos pártot is. Ők vallási alapon próbálnak közösségbe tömörülni és azt hiszem ez az eszmény valóban egy és oszthatatlan. Annyira elkülönülő entitást és politikát folytatnak a másik narancsos párttól, hogy az "Itt az idő!" feliratú plakátra rá se fért a logójuk. Halk megjegyzés, hogy nekik emberi formában olvasható és emészthető programjuk van. Nagyon sok helyen nem találni benne konkrét megoldást, de megmutatja, hogy milyen problémákat látnak a pártban ülők és mikre akarnak megoldást találni. Ez előremutatás.
Attól még nem értem, hogy miért nem lehet önálló arccal szerepelni, még akkor is, ha számomra visszataszító a gondolat, hogy az "egyház", mely "adományokból" (legyen ez kényszerű, vagy önkéntes) élő szervezet bele akar szólni a világ ilyenfélefajta forgásába.
- És akkor nézzük meg a másik oldalt is, a piroskákat. A piroskás párt programját sikerült megtalálnom. Keresni kellett. Ez rossz. További rossz, hogy ez a párt, amelyik jelenleg hatalmon van, azt próbálja elhitetni velünk, hogy vissza tudja adni a munka értékét. A munkáét, amit jelenleg úgy becsülnek meg, hogy az egyik kollégám napi bérének 58%-át fizeti be adóba, amennyiben kiküldetésbe megy. Aha.
Mit nehezményezek még? Van néhány ígéret autópályákról, meg közösségi közlekedésről, lényegében semmi igazán konkrét, hogy ezt miként és hogyan és milyen forrásból. Említenek még hatalmas témákat, melyekben gyönyörű általánosítások hangzanak el. De még mindig nem látok koncepciót.
- Nézzük az oldalhajtást, a kis kék pártot. Léteznek még? Programjuk nincs. Bevallottan. Görcsösen küzdenek az életben maradásért és kulcsszerepük megtartása érdekében összeállítak a kicsi zöld párttal. Hűűű, most jobb kéne legyen? A párt holnapja alapján amúgy még csak okosabb se lettem. Kár rájuk többet vesztegetni.
- És akkor ezzel elérkeztünk a kicsi zöld párthoz. A program egyértelmű, jól látható helyen van. Hatalmas pirospont. A program szerkesztése egyszerű, ettől persze papírszagú, ellenben kevésbé hat remekbe szabott piárdarabnak, mint egy flash animáció. A dokumentum egyrészt ad egy történeti áttekintést, valamint próbálja a zöldikét elhelyezni a nagy hazai katyvasz politikai palettán. Hát, valami. Na mindegy. Megjelölt elvük/céljuk a liberális konzervativizmus, ami azt jelenti, ha ezt értelmezzük, hogy meg szeretnék tartani a jelenlegi szabadrabló rendszert. Mert a liberalizmus az a szabadságot jelöli meg, mint fő célt. A konzervativizmus pedig a jelenlegi állapot (a status quo) fenntartását. Jelenleg szabadrablás folyik ebben a nyamvadék országban, úgyhogy köszönöm, ebből nem feltétlen kérnék. Mellesleg ez csak egy hangzatos latin kifejezés, gondolták hátha nem értelmezi senki.
Ami azért is kár, mert ők legalább tudtak állítani egy olyan jelöltet, akinek ha politikai érzéke kevés, gazdasági érzéke annál több. Ezt mellesleg a programban végrehajtott kis fejtegetése is bizonyítja. A program másik jellegzetessége, hogy megmondja mihez akar hozzányúlni. A programban konkrét koncepciókat továbbra se kapunk, ellenben elképzelések már vannak és ez már valami.
Azonban aggodalmas, hogy egy olyan párt, amit a belső széthúzás, csatározások és egyéb intrikák vesznek körbe, alkalmas-e arra, hogy vezető pozícióba kerüljön.
- Nézzük azt a nagyonmagyart. A nagyonmagyar párt honlapja kultúrált, a program egyértelmű helyen van. Kisebb pirospont zöldikének, de ugyanekkora nekik. Ez a nagyoknál miért nincs így? Mellesleg a program iszonyatosan hosszú, majd 80 oldal. Ennyit nem lehet megemészteni.
Ettől függetlenül, ha az ember beleolvas nagyon is konkrét elképzelésekkel találkozik. Nehéz ezt kimondani, de így van. Azt nem mondom, hogy minden reális. Nem mondom, hogy egyetértek vele, de elképzelés. Alapvetően a radikalizmust elutasítom. Alapvetően a nagyonmagyarkodást is elutasítom. Egyik sem túl jó dolog. Egyrészt nem érdekel, hogy ki mennyire magyar. Azt mindenki magában kell elrendezze, meg a népi hagyományörző rendezvényeken. Ez mondjuk lehet jobban eldönti. Na mindegy. A radikalizmust alapvetően nem kedvelem, mert hajlamos extremitásokra és az extremitások olykor csúnya dolgokba torkollnak.
Ettől független, még akkor is, ha radikális, ha nagyon magyar, legalább vették a fáradtságot, hogy kidolgozzanak valamit, ami konkrétumokat mutat, valamit, amihez tarthatják magukat, ami mint cél megmaradhat, ha a párt a parlamentbe jut.
Még ezt emésztem.
- Végül pedig jöjjön a járkálóemberkés zöldpárt. Úgy kezdődik, hogy kimondott program nincs. Hö. Aztán kiderül, hogy van. Hogy tulajdonképpen a kezdeményezések, meg célok, az lényegében fedi azt, hogy mit is akarnak ők elérni. Aztán a parasztember győzze megfejteni. Alapvető problémám, hogy a párt saját nevével áll legnagyobb konfliktusban, mert bár szerintük lehet más a politika, én már olvastam a kék párttal hadakozó aktivistákról, továbbá az is zavar engem, hogy egy ilyen választásra nem nyomták az orromba, hogy "NYE! Ezt gondoljuk, ez a programunk is, ezért jöttünk létre, lételemünk ez, mi ezért létezünk és születésünk óta először érezzük azt, hogy van célunk az életben!", stb.
Összefoglalás:
A nagyok szarnak bele. Úgy istenesen. A nagyok még egy rendes koncepciót is baftak elénk tárni, ami fáj. Ellenben egy kicsit a kisebbek felé kacsintgatva még meglepő dolgokat is találhatunk. Hogy kit válasszak? Még mindig nem tudom. Aki valami olyat mutatott fel, amiben bármi is van, ami azt mutatja, hogy az önös érdekek helyett végre a közérdek érvényesülne, azokkal mindig valami bökkenő van. Radikalizmus, széthúzás, arctalanság. Azokkal, akik meg nem mutattak fel semmit... Ők miért is vannak még versenyben?

U.i.:
Személyes megjegyzés a pártok honlapjához: Miért van, hogy minden pártnál csak az fontos kik a jelöltek?

1 megjegyzés:

  1. Tudod mekkora öröm, h megvan az a luxus, h nem kell ezen gondolkozzak?

    VálaszTörlés

Írd meg, ha valami motoszkál a fejedben. Majd lereagáljuk és az neked jó lesz.:)