2012. december 31., hétfő

BÚÉK

Pont azt!

2012. december 24., hétfő

Győr

És itt vannak a képek, amikkel még lógok a győri hétvégéről, á la Frei Kávézó!



Megcsináljuk egyszer a kávés tejberizst?

Lilike - a búcsú

Hát igen, 2012. december 14-én elbúcsúztam a második céges autómtól is.
Adózzunk egy perc néma csenddel Lilikének. Jó kis autó volt. :-)



2012. december 22., szombat

Groupie

A nap zenéje: Bob Sinclar - Groupie

2012. december 18., kedd

Az internet sztori

Hogy a svájciak a telekommunikáció létszükségleit mivoltát semmibe veszik, az az első napon kiderült. De ezt már tudjátok. Most, hogy majd egy hete megkaptam a végleges papírjaimat (note to self: és már nem is igazán tudom, hogy hol vannak), folytatom ezt az igen nagyszerű és tanulságos mesét.

Szóval amint megkaptam a levélkét, rohantam a hivatalba, hogy még aznap meg tudjam rendelni a netet. A többi nem volt érdekes, de a ez. Meg is rendeltem, kb. 10 percembe se telt. Ez volt múlt szerdán. Azaz 6 teljes napja. Azóta egy e-maillel lettem gazdagabb, miszerint 15 nap múlva lesz net, mert az ASAP megoldást kértem (felvetődik a kérdés, hogy mi lett volna, ha a 20-át jelölöm meg...). 
Tegnap azért gondoltam megkérdezem az ügyfélszolgálatot, hogy megoldható-e ez gyorsabban (ez a németeknél anno segített). És ez volt az a hívás, amit nem kellett volna megereszteni. Ugyanis kiderült, hogy először leellenőrzik a vonalat. Erre a manőverre 10 napnál korábban ne is számítsak. Utána kiküldik a routert, és leegyeztetünk vmi időpontot (számoljunk együtt, akkor én Pesten leszek). Majd küldenek KÜLÖN vmi jelszót is, de arra is kell jópár napot várni, szóval megrendeléstől számított nagyjából 1 hónapon belül lesz is netem.
Ja és igen, majd a technikussal legyek kedves megbeszélni az időpontot, előre foglalni nem lehetséges. Az ügyfélszolgálatnak ugyanis semmi köze az ilyenekhez. (És természetesen ugyanazon cég mobil és internetszolgáltató részlege között sincs...)

Miután bekötötték, azért majd rá fogok nézni, hogy arra a hónapra is fizetnem kéne-e érte, amikor még csak meg volt rendelve, de bekötve nem.
Stay tuned.

2012. december 17., hétfő

Biztosan?

Hogy alapból a svájciak mindent megtesznek-e a környezetükért? Nem.

Én hiányolom a német módszert a szemét szortírozására... Megszerettem, hogy külön gyűjtjük a papírt, a csomagolóanyagokat, a komposztálható dolgokat és az összes többit. Legalább ennyi felé óhajtom szortírozni a szemetet az üvegeket és fémhulladékot nem számítva. Ezért külön elmentem a faluházára (mert városnak nevezni lakhelyemet enyhe túlzás, még svájci viszonylatban is), hogy akkor ezt most magyarázzák el.

Mire a kezembe nyomtak egy szemeteszzsákot, hogy ez itt a szemét helye. No jó, jó, de az áll a papíron, hogy komposztálható nem. Az igaz, arra külön szemetes van, és venni kell rá különböző értékű bélyegeket, hogy elvigyék. 1 ürítés 60 liter alatti kukára 2 frank. A papírt (de csak az újságpapírt) legyek kedves összekötni, évente 2x gyerekek gyűjtik (vö: a németek külön kukát biztosítanak bárminemű papírhulladéknak, és 2 hetente szállítják el). A kartonok üresen, összelapítva a gyűjtőhelyre szállítandóak. Az elektromos eszközök a helyi OBI és egyéb hasonló áruházak lerakataiban dobhatóak ki, és az üvegeknek, fémeknek külön gyűjtő van. A PET palackot vagy leszek kedves visszavinni az üzletbe, vagy nem, ez tőlem függ. Mindenesetre lapítsam össze, ha lehet. Betétdíj nincs.

Minden másra ott van a szemteszsák. Igazából a konyhai hulladékra is, a nem újságpapírra, a mindenféle műanyagra, amit a németeknél a sárga zsák nyelne el (értsd: joghurtos pohár, mosószeres doboz, csomagolóanyagok, tejes doboz, stb). Sajnálatos tény... de együtt kell élni ezzel. Legalább a komposztot külön szedhetem...

És végül, de nem utolsó sorban a vasút is védi a könyezetét, és nem is akárhogy:


Hogy ezek az összehasonlítások az idővel összevetve arra ösztönzik-e a svájciakat, hogy ne autóval menjenek? Nem hiszem. De én továbbra is vonatozok... :)

Take My Hand

A nap zenéje: Ivan & The Parazol - Take My Hand

2012. december 14., péntek

Ami nem tetszik

Nem tetszhet minden, ami itt van. És eddig kettő dolog van, ami biztosan rosszabb, mint Németországban.


  1. A gyalogosok. Nem bírom, hogy képtelenek normálisan... megállni. Igen. Haladnak, majd egyszer csak megállnak. Mindegy hol. Mindegy mi van körülöttük. Mindegy hány ember kenődik fel a hátukra. Megáll, beszélget, és egyáltalán.... ehhhh. És ezt szombaton a legnagyobb forgalom kellős közepén is eljátsszák.
  2. A mélyhűtött kaja. Rémesen drága, és rémesen rossz. Hogy mégis miért veszik, és eszik, az számomra megmagyarázhatatlan. 

2012. december 12., szerda

Hivatalos

Tegnap megjött a levél, hogy itt van a végleges papír. Potom 2 héttel az igény beadása után. :) Büszke vagyok a svájci bürokráciára, meghazuttolátk önmagukat. 

És hogy mégis miért nagy szám ez? Mert ennek birtokában lehet normális netet és mobilelőfizetést szerezni, és én ilyenekre nem számítottam februárig. De azért mégis csak van egy kis üröm az örömben. Mégpedig, hogy a végleges papíron ugyanaz a szám van, mint ami az átmenetin volt, és innentől kezdve nem értem a hisztit a számokkal. Hogy miért is nem volt jó az átmeneti szám a szerződéskötéshez? Lehet, hogy a helyi BM hagyja jóvá a számokat, és amíg nem jön ki az eredeti, addig nem hagyják jóvá az ideiglenest?
Fene tudja. De egy tény: póbáltam korábban is beadni a rendszernek ezt a számot, de nem fogadta el. Mától, probléma mentesen lenyeli.

2012. december 10., hétfő

3/2012

Vajon miért érzem, hogy nekem márpedig lakásbiztosítás kell? Itt miért, amikor Németországban 4 éven át nem éreztem szükségét?

2012. december 7., péntek

Boldog Télapót utólag is :)

A DB így ünnepelte Frankfurtban. :) (Sajnos táncmentesen, de kb.200 Mikulással...)

Go West

A nap zenéje: Pet Shop Boys - Go West

2012. december 6., csütörtök

Hogy miért vékonyak a svájciak...

Ennek a megfejtésére tegnap jöttem rá. A kérdés már rég felmerült bennem, ugyanis a konyhájuk isteni, és ennyi finomság közt nem elhízni szeritnem lehetetlen. Aztán jött a megvilágosodás, ugyanis tegnap kötöttem betegbiztosítást.

Talán kezdjük az elején. A biztosításvadászat úgy általában még a svájciak szerint is nemzeti sport. A betegbiztosítás ebből még így is kirívó, és külön kezewlendő eset. Ugyanis, a rendszer nem olyan, mint ahogy azt az ember az EU-ban megszokta. Az itteni betegbiztosítás több részből áll össze. Van a kötelező rész, amit mint a neve is mutatja, meg KELL kötni. De már itt sem olyan egyszerű, hogy a fizud 7%-a a TB, a munkátató meg hozzátesz még x%-ot. Itt mindent a biztosított áll. Amit a munkátató köteles fizetni, az a balesetbiztosítás, de azt is csak akkor, ha min. 8 órában foglalkoztat. Ez épp arra jó, hogy ne halj meg. Talán (hogy miért, az nemsokára kiderül). Minden másra az embernek magának kell gondolnia.

Szóval ott tartunk, hogy kell legyen egy alap betegbiztosításod. Hogy ez mibe fog kerülni, az attól függ, hogy milyen idős vagy, hol laksz, ffi vagy nő vagy-e, és hogy mennyi önrészt vagy hajlandó kifizetni a 10%-on felül(amit ígyis-úgyis ki kell fizetni minden dokilátogatáskor), és hogy milyen biztosítási modellt választasz.

Léteznek ugyanis különböző modellek. Van a HMO-modell, amikor a HMO csoport tagjai közül választhatsz, hogy kihez mész. Van a telefonos modell, amikor mindegy mi bajod, először fel kel hívnod egy call centert, és ők megmondják, hogy mit csinálj. Van a háziorvosos rendszer, amit otthon is ismerünk, vagyis a háziorvos beutalgat téged a különböző dokikhoz (kivéve szemész és nőgyógyász). És van a szabad orvosválasztásos modell. Nyilván a különböző modellek, különböző áron érhetőek el.

Amikor mindezt az ember megemésztette, és ennek megfelelően kiválaszott egy modellt, jön a meglepetés rész. Ugyanis hiába mondják a svájciak, hogy a dolog csak komplikálódik, ha az ember kiegészítő biztosításokat köt, és ezekre egyáltalán nincs szükség, mégis az ember elgondolkozik.
Hogy miért is? pl. mert az alapbiztosítás nem tartalmaz olyan apróságokat, mint mentés. Kórházi költségek bármelyik másik kantonban, mint a lakhelyed. És ha már Zürichbe kell menni (komoly 20km, de másik kanton), mert ott van jobb orvos, vagy felszerelés vagy bármi, de nyilván drágább, mint Aargau, akkor biz TE fizeted a maradékot, az önrészen felül. (Hamár itt tartunk, akkor gyorsan szót ejtenék az önrészről, ami min. 300 frank, max. 2500, és egy nőgyógyászati éves vizsgálat olyan 180 frank.) Gyógyszerek nagy része. Ami még nem tartozik az alap biztosításba, az bármilyen külföldi ellátás, akár életveszélyes állapotban vagy, akár nem. A fogászat ismét ilyen, amire külön biztosítási modul van, mert az alap biztosítás csak akkor fedezi a fogászati kezeléseket, ha pl. leukémáis lettél. De a normál fogorvosért még a svájciak is külön fizetnek, és nem nagyon kötnek rá biztosítást, csak egy bizonyos kor felett.
Ezen kívül persze lehet mindenféle kiegészítővel élni, mint a homeopátiás dolgok, a fürdő és egyéb megoldások, kórházi napidíj térítés (ezt nem akórház, hanem TE kapod, így akár egy magasabb önrész is elfogadható, mégis a kórházi számlát lesz miből kifizetni nagy rákészülés nélkül), és hogy mi minden van még, arra nem is emlékszem.

Amúgy amikor biztosítást akarsz kötni, akkor azért az ilyeneket felmérik, hogy vannak-e egészségügyi problémáid (vagy kérdőív, vagy elküldenek dokihoz, hogy mérje fel), túlsúlyos vagy-e, szellemi gondjaid vannak-e, dohányzol-e, drogozol-e, iszol-e, stb. Olyan, mint egy lakásbiztosítás, csak épp nem a lakásodat nézik meg. És természetesen ennek megfelelő lesz a biztosításod díja. Minden "rossz válasz" plusz franokat jelent, és a legolcsóbb is 220 frank + a kiegészítő biztosítás a kórházi és mentős ellátásokra (kb. 50-80 frank). Így megéri soványnak és egészségesnek maradni.

Szóval az egészségügyi rendszer nem olcsó, és szerintem nem is egyszerű megfogni, hogy hol érdemes spórolni, és hol nem. meglátjuk jól döntöttem-e.

2012. december 5., szerda

Ladies Lunch :-)

Szóval meghívtak a lányos karácsonyi ebédre. :) A főnököm meg kapott róla egy másolatot, mert ez a default beállítás Outlookban (csak senki se tudta). :D Erre idejött, és mondta, hogy hát ez szerinte rá nem vonatkozik. Előszöris nem nő. :D

2012. december 3., hétfő

A mai mese


Túl az első napon. Bevallom, egész jó volt. Habár fogalmam sincs, hogy mi is lesz a pontos feladatom, de már az feldobott, hogy meglátogatjuk majd a birri rotor gyárat (juppppiiii... nagy vasak, minden), és hogy a szabikat gyorsan le lehetett rendezni azzal, hogy majd jövő évben ledolgozom a hiányzó órákat.
Ezen kívül mindenki tegeződik, és ez még nekem fura. Hiába. Németország és a Frau/Herr XY beégett. Amúgy az már ennyiből elmondható, hogy sokkal kevésbé karót nyeltek, mint a németek. És az irodában kb 60% a külföldi, 40% a svájci. Én egy teljesen svájci csoportban dolgozom (rajtam kívül mind a 7 + 2 tanuló svájci), de élből elhívtak ebédelni, és mivel nem volt nálam kp (reggel nem akartam elkésni, és azt gondoltam, hogy majd ebédidőben kislisszolok...), így adott a főnök 100 frankot, hogy majd visszaadom. Wellll.... Aztán jött a nagy tortúra, mely bebizonyította, hogy megint vannak okosak, akik fel tudják írni a kínaiak nevét latin betűkkel de a Dániel és a Zsófia mérhetetlenül megzavarja őket. Így a hozzáféréseim 90%-a egy Dániel keresztnevű ürgének lett kiosztva, hiába vagyok jól a SAP-ban és a mélcímem is jól lett megadva. Szóval ma nem fértem hozzá semmihez. Ellenben van normális, leülésre, étkezésre, melegítésre alkalmas konyha!!!! Vihetek jövő héttől kaját.

Hogy mi is volt még? Körbevezettek, bemutattak egy rakat embernek, és megengedték, hogy az irodából intézzem a netes dolgaimat, merthát nem lehet netet rendelni végleges papírok nélkül (még kb. 2-3 hónapig). Aztán az is kiderült, hogy elég lazán kezelik a netes dolgokat, ugyanis semmi sincs letiltva (no ja, nem is jut eszükbe, hogy chateljenek meg FB-zenek). Hogy hogyan fogok megmaradni a helyemen, az egy jó kérdés, ugyanis a folyosó mellett kaptam helyet. Ennek persze 2 hozománya van: 1. nincs természetes fény (ez már Erlangenben is erős fejfájást okozott. szó szerint.), 2. nincs csak úgy belelesünk a privát levelezésembe. Meglátjuk...

Amúgy végül, de nem utolsó sorban: ma jelentkezett a költöztető cég. A nem felszerelésért le akarnak vonni komoly 31€-t. Asszem még lesz egy kis vitánk ebből.

Amúgy miután kitaláltam, hogy nekem mégsem tetszik a bank, ahol a számlámat nyitottam, nyitottam egy másikat, a másik banknál. Az elsőt meg megszüntetem. Nem érdekel. Még akkor se, ha ez a húzás ráfizetéses. Így jobban érzem magam. Ha ez az ára, ám legyen.

Ja és még egy infó: már kaptam az Orangetól (mobilszolgáltató) SMS-t miszerint elhasználtam a rendelkezésre álló adatmennyiségem 80%-át. Ha a 100%-ot elérem, akkor jogukban áll korlátozni a hozzáférésemet. Well... eddig is ezt tették, hol volt net, hol csak nyet. De lehet ezután teljes megvonás lesz. Good-bye world... it was nice to meet you.

ja és igen: az ebédtéma NEM meló volt, hanem család, meg egyéb normális dolgok!!!

2012. december 2., vasárnap

Desszertfesztivál

Most a Joghurtok Földjére utazunk, a Migros saját márkás termékeivel:



A gesztenyés. A körtés - csokis. A rebarbarás - vaníliás. És a mogyorós.

Persze vannak a megszokottak is, mint karamella, csoki, vanília, áfonya, málna, stb.
Mint látszik vélemény a körtésről (valóban körte ízű, habár a csokit szerintem ki lehetett volna hagyni belőle),  és a rebarbarásról van (nyammmmmmmmmmmm 5*).

2012. december 1., szombat

Additional information

A kedden rendelt bérlet, Habtax Abo és bankkártya is legkésőbb mára megérkezett.

A vásárlás és a kultúra

Helyi viszonylatban ez egy igen érdekes kombinációban létezik.

Voltam ma ugyanis piacon is, meg boltban is. Talán kezdjük a piaccal, hogy időrendben haladhassak. 

Szóval a piac az egyik, amiért érdemes elmenni Badenbe (jó, mindenért érdemes elmenni Badenbe, hiszen max. 10 perc utazással ott vagyok és Turgi belvárosáról nem sok mindent lehet elmondani, mert kb. 10 házból áll). Baden piaca ebben az évszakban viszonylag sok koszorú és örökzöld ág árussal büszkélkedik, de a helyi zöldségesek, mind a 2 sajtárus, levárosok, kenyérárusok, a gombaárus és a nyúl/csirkeárus is kint fagyoskodik. Közel se annyira jó piac, mint az erlangeni (habár van citromsárga színű sárgarépa), de lehet ez csak a decembernek köszönhető. Tavasszal visszatérünk rá. 
No de ami érdekes, hogy a svájciak a zöldségesnél sorba állnak, míg a többinél nem. Az összes többi eladó előtt csak úgy gyülekeznek, kis embergombócokat alkotva, és várják a sorukat. Ennek ellenére az eladók tudják, hogy ki ki után jött. Meglepő. Kicsit elkarattyolnak az emberrel (épp úgy, mint bármi más boltban), majd elköszön és odafordul a következőhöz. 

Nos, errefelé (és Svájcban általában) 2 üzletlánc van: Coop és Migros. Eddigi tapasztalat alapján Coopban az ember tisztítószert és egyéb nem étkezésre szánt anyagot vesz, Migros az igazi élelmiszer lelőhelye. Coop ugyan olcsóbb, de amit eladnak élelmiszer címszó alatt az otthoni Aldi minőséget közelíti meg, és ha az ember belegondol, hogy a drága és a drágább közül választhat, akkor szerintem az ár/érték arány dönt. Én inkább a finomabb, de drágább mellett döntöttem. 

Szóval bolt: először úgy voltam vele, hogy irány Migros, mert enni kell, és nem lehet mindent a piacról összekaparni, és gondoltam le kéne rakni a szatyrot, hogy mégse azzal kóricáljak. Az infópultnál közölték, hogy nyugodtan rakjam le oda a sarokba, ott nem zavarja őket. A pulton kívül egy ajtó mellett. Hmmm... de végülis semmi nem történt vele, szóval jó. Majd ugyanezt el akartam játszani a Coopban, de ott nem volt infópult. Tisztító (a helyiek úgy néz ki nagyon nem szeretnek ffi inget vasalni..), újságos, virágos: igen. Infópult: nem. Úgyhogy járkáltam, mint a tojós galamb, hogy most mi legyen, amikor a kasszákkal szemben felfedeztem egy sor nagyitáskát (tudjátok, a kis húzókásat). Csak úgy. Otthagyva. A vonatállomás és a buszpályaudvar közötti Coop előterében. Well... merész. De úgy voltam vele, hogy ha a helyi lakosság ilyen merész, akkor én is megpróbálom. Akinek épp az én dögnehéz táskám kell, ám vigye. Mikor 20 perc múlva visszaértem, még mindig ugyanúgy, ugyanott, ugyanazzal tartalommal várt rám.