Tehát ott tartottunk, h megérkeztem a térre, ahonnan 3 perc a kis Bed & Breakfast hotel. Kerestem is nagyon, amikor megláttam egy normál lakóépület falán az emblémát. Bejöttem, és megkérdeztem az egyetlen embert, aki a liftre várt, h tudja-e hol van ez a B&B. "3. emelet" - jött a válasz. Hát akkor az fellifteztünk (én rettentő boldog vagyok, h nem bőrönddel, hanem hátizsákkal jöttem), ő eltűnt egy lakóajtó mögött, én meg béztem,mint Bálám szamara, h de itt nincs hotel.
Lefelé gyalogolva az elsőn mégiscsak meglett az ominózus szállás. Bejelentkeztem, és az egész napos vízhiányomat már úgy nagyon szerettem volna pótolni. De Szicília nem az a hely, ahol majd iszunk a csapból. Erre nem csak az utazásom további részét szervező cég, de a recepciós is (miután rákérdeztem) előzékenyen felhívta a figyelmemet. Ennek örömére meg is indult a kutatás egy vizet áruló bolt után. Mert ruhaboltot nem kunszt találni. Na de vizet este 8 körül? Na az a kihívás. Nem jártam sikerrel, minden zárva volt.
így kb 1 óra után visszatértem a szállásra, ahol komoly fél liter víz várt. (Amúgy érdekes, de a palackos víz nem drága. 2 liter a belvárosban 1€. (A piaci körte kiloja 1.3.) És normál időben be is lehet szerezni.)
Lehetett ekkor este 9, és a szomszéd úgy érezte, h neki biz fúrni kell. Rettentő boldoggá tett ez a gondolata, mit ne mondjak. De csak abbahagyta.
Ma reggel olyan 7 körül nyitottam kicsi szemeimet, mivel a helyi bazárt kezdték építeni. Bazár ez inkább, mintsem piac, ugyanis hello Kitty-től bugyin át, elemig minden van. (nagy örömömre CDs is...) De tegnap megtudtam a netről, hogy van ám rendes piac is, egy kicsit arrébb. Csak a hal szagot kellett követni. Ott csak étel van, és az egész kész őrültek háza, de nagyon élveztem (képes illusztráció később). A halászok maguk árulják a legkülönfélébb halakat, rákot, polipot, kagylót. Meglepett, hogy a halpiacon nagyrészt urak vásárolnak. A piac mellett kis kávézó szerű helyeken élből ki is lehet próbálni ezt-azt. A hentesek, csirkések kint fenik a kést meg a bárdot, állnak a pult előtt és invitálják a népet (nagy kedvenc a bárány), és olyan darabot kapsz, amilyet szeretnél, mert kisebb állat még nincs készre darabolva. A legjobban az a hentes jött be, ahol anyuka állt a pultban, fia volt a hentes, és utóbbi kis dallamot ütött a fán a késével, így hívva fel magukra a figyelmet.
Aztán persze némi sajt, szárított fűszer (utóbbit kis öregek árulják) és irdatlan mennyiségű zöldség, gyümölcs. A gyümölcsök izgatták a fantáziámat, úgyhogy az őszibarack (nem akkora szám), a körte (nagy szám) és a kaktuszgyümölcs nyert. A kaktuszt megérte kipróbálni, mert finom; nem túl édes, de nem is savanyú. Állagra harapható és nem folyik, de vhogy egész lédús. Kicsit sok a magja, ami apró, és nem rágható, de a legkellemetlenebb tulajdonsága a kis pihetüskék. Hát csókolom! Lehet én voltam a naív, de a piacon is mindenki csak úgy fogdosta. Well... Nekem háromnegyed óra alatt sikerült kiszedni a nagyját a kezeimből.
Utána még bóklászás, de Catania nagyrészt ugyanolyan. Kő, meg épület. Zöld területben nem erősek. Mondanám, h mindenhol putto, és akkor elmeséltem, h mit látsz. De a végére már elég rendes fejfájásom is lett, és hang alapján nem tudtam megkülönböztetni a bőröndöt a motortól, valamint kikaptam a kéregetők egy jó részét. De pisiszag az nincs, mint az általam látott francia városok jó részében.
Bevallom, kíváncsi vagyok ezek után a halvérű angol csoportra. Remélem csendesebbek lesznek, mint az olaszok.
CDs bugyi?
VálaszTörlés