2012. december 31., hétfő

BÚÉK

Pont azt!

2012. december 24., hétfő

Győr

És itt vannak a képek, amikkel még lógok a győri hétvégéről, á la Frei Kávézó!



Megcsináljuk egyszer a kávés tejberizst?

Lilike - a búcsú

Hát igen, 2012. december 14-én elbúcsúztam a második céges autómtól is.
Adózzunk egy perc néma csenddel Lilikének. Jó kis autó volt. :-)



2012. december 22., szombat

Groupie

A nap zenéje: Bob Sinclar - Groupie

2012. december 18., kedd

Az internet sztori

Hogy a svájciak a telekommunikáció létszükségleit mivoltát semmibe veszik, az az első napon kiderült. De ezt már tudjátok. Most, hogy majd egy hete megkaptam a végleges papírjaimat (note to self: és már nem is igazán tudom, hogy hol vannak), folytatom ezt az igen nagyszerű és tanulságos mesét.

Szóval amint megkaptam a levélkét, rohantam a hivatalba, hogy még aznap meg tudjam rendelni a netet. A többi nem volt érdekes, de a ez. Meg is rendeltem, kb. 10 percembe se telt. Ez volt múlt szerdán. Azaz 6 teljes napja. Azóta egy e-maillel lettem gazdagabb, miszerint 15 nap múlva lesz net, mert az ASAP megoldást kértem (felvetődik a kérdés, hogy mi lett volna, ha a 20-át jelölöm meg...). 
Tegnap azért gondoltam megkérdezem az ügyfélszolgálatot, hogy megoldható-e ez gyorsabban (ez a németeknél anno segített). És ez volt az a hívás, amit nem kellett volna megereszteni. Ugyanis kiderült, hogy először leellenőrzik a vonalat. Erre a manőverre 10 napnál korábban ne is számítsak. Utána kiküldik a routert, és leegyeztetünk vmi időpontot (számoljunk együtt, akkor én Pesten leszek). Majd küldenek KÜLÖN vmi jelszót is, de arra is kell jópár napot várni, szóval megrendeléstől számított nagyjából 1 hónapon belül lesz is netem.
Ja és igen, majd a technikussal legyek kedves megbeszélni az időpontot, előre foglalni nem lehetséges. Az ügyfélszolgálatnak ugyanis semmi köze az ilyenekhez. (És természetesen ugyanazon cég mobil és internetszolgáltató részlege között sincs...)

Miután bekötötték, azért majd rá fogok nézni, hogy arra a hónapra is fizetnem kéne-e érte, amikor még csak meg volt rendelve, de bekötve nem.
Stay tuned.

2012. december 17., hétfő

Biztosan?

Hogy alapból a svájciak mindent megtesznek-e a környezetükért? Nem.

Én hiányolom a német módszert a szemét szortírozására... Megszerettem, hogy külön gyűjtjük a papírt, a csomagolóanyagokat, a komposztálható dolgokat és az összes többit. Legalább ennyi felé óhajtom szortírozni a szemetet az üvegeket és fémhulladékot nem számítva. Ezért külön elmentem a faluházára (mert városnak nevezni lakhelyemet enyhe túlzás, még svájci viszonylatban is), hogy akkor ezt most magyarázzák el.

Mire a kezembe nyomtak egy szemeteszzsákot, hogy ez itt a szemét helye. No jó, jó, de az áll a papíron, hogy komposztálható nem. Az igaz, arra külön szemetes van, és venni kell rá különböző értékű bélyegeket, hogy elvigyék. 1 ürítés 60 liter alatti kukára 2 frank. A papírt (de csak az újságpapírt) legyek kedves összekötni, évente 2x gyerekek gyűjtik (vö: a németek külön kukát biztosítanak bárminemű papírhulladéknak, és 2 hetente szállítják el). A kartonok üresen, összelapítva a gyűjtőhelyre szállítandóak. Az elektromos eszközök a helyi OBI és egyéb hasonló áruházak lerakataiban dobhatóak ki, és az üvegeknek, fémeknek külön gyűjtő van. A PET palackot vagy leszek kedves visszavinni az üzletbe, vagy nem, ez tőlem függ. Mindenesetre lapítsam össze, ha lehet. Betétdíj nincs.

Minden másra ott van a szemteszsák. Igazából a konyhai hulladékra is, a nem újságpapírra, a mindenféle műanyagra, amit a németeknél a sárga zsák nyelne el (értsd: joghurtos pohár, mosószeres doboz, csomagolóanyagok, tejes doboz, stb). Sajnálatos tény... de együtt kell élni ezzel. Legalább a komposztot külön szedhetem...

És végül, de nem utolsó sorban a vasút is védi a könyezetét, és nem is akárhogy:


Hogy ezek az összehasonlítások az idővel összevetve arra ösztönzik-e a svájciakat, hogy ne autóval menjenek? Nem hiszem. De én továbbra is vonatozok... :)

Take My Hand

A nap zenéje: Ivan & The Parazol - Take My Hand

2012. december 14., péntek

Ami nem tetszik

Nem tetszhet minden, ami itt van. És eddig kettő dolog van, ami biztosan rosszabb, mint Németországban.


  1. A gyalogosok. Nem bírom, hogy képtelenek normálisan... megállni. Igen. Haladnak, majd egyszer csak megállnak. Mindegy hol. Mindegy mi van körülöttük. Mindegy hány ember kenődik fel a hátukra. Megáll, beszélget, és egyáltalán.... ehhhh. És ezt szombaton a legnagyobb forgalom kellős közepén is eljátsszák.
  2. A mélyhűtött kaja. Rémesen drága, és rémesen rossz. Hogy mégis miért veszik, és eszik, az számomra megmagyarázhatatlan. 

2012. december 12., szerda

Hivatalos

Tegnap megjött a levél, hogy itt van a végleges papír. Potom 2 héttel az igény beadása után. :) Büszke vagyok a svájci bürokráciára, meghazuttolátk önmagukat. 

És hogy mégis miért nagy szám ez? Mert ennek birtokában lehet normális netet és mobilelőfizetést szerezni, és én ilyenekre nem számítottam februárig. De azért mégis csak van egy kis üröm az örömben. Mégpedig, hogy a végleges papíron ugyanaz a szám van, mint ami az átmenetin volt, és innentől kezdve nem értem a hisztit a számokkal. Hogy miért is nem volt jó az átmeneti szám a szerződéskötéshez? Lehet, hogy a helyi BM hagyja jóvá a számokat, és amíg nem jön ki az eredeti, addig nem hagyják jóvá az ideiglenest?
Fene tudja. De egy tény: póbáltam korábban is beadni a rendszernek ezt a számot, de nem fogadta el. Mától, probléma mentesen lenyeli.

2012. december 10., hétfő

3/2012

Vajon miért érzem, hogy nekem márpedig lakásbiztosítás kell? Itt miért, amikor Németországban 4 éven át nem éreztem szükségét?

2012. december 7., péntek

Boldog Télapót utólag is :)

A DB így ünnepelte Frankfurtban. :) (Sajnos táncmentesen, de kb.200 Mikulással...)

Go West

A nap zenéje: Pet Shop Boys - Go West

2012. december 6., csütörtök

Hogy miért vékonyak a svájciak...

Ennek a megfejtésére tegnap jöttem rá. A kérdés már rég felmerült bennem, ugyanis a konyhájuk isteni, és ennyi finomság közt nem elhízni szeritnem lehetetlen. Aztán jött a megvilágosodás, ugyanis tegnap kötöttem betegbiztosítást.

Talán kezdjük az elején. A biztosításvadászat úgy általában még a svájciak szerint is nemzeti sport. A betegbiztosítás ebből még így is kirívó, és külön kezewlendő eset. Ugyanis, a rendszer nem olyan, mint ahogy azt az ember az EU-ban megszokta. Az itteni betegbiztosítás több részből áll össze. Van a kötelező rész, amit mint a neve is mutatja, meg KELL kötni. De már itt sem olyan egyszerű, hogy a fizud 7%-a a TB, a munkátató meg hozzátesz még x%-ot. Itt mindent a biztosított áll. Amit a munkátató köteles fizetni, az a balesetbiztosítás, de azt is csak akkor, ha min. 8 órában foglalkoztat. Ez épp arra jó, hogy ne halj meg. Talán (hogy miért, az nemsokára kiderül). Minden másra az embernek magának kell gondolnia.

Szóval ott tartunk, hogy kell legyen egy alap betegbiztosításod. Hogy ez mibe fog kerülni, az attól függ, hogy milyen idős vagy, hol laksz, ffi vagy nő vagy-e, és hogy mennyi önrészt vagy hajlandó kifizetni a 10%-on felül(amit ígyis-úgyis ki kell fizetni minden dokilátogatáskor), és hogy milyen biztosítási modellt választasz.

Léteznek ugyanis különböző modellek. Van a HMO-modell, amikor a HMO csoport tagjai közül választhatsz, hogy kihez mész. Van a telefonos modell, amikor mindegy mi bajod, először fel kel hívnod egy call centert, és ők megmondják, hogy mit csinálj. Van a háziorvosos rendszer, amit otthon is ismerünk, vagyis a háziorvos beutalgat téged a különböző dokikhoz (kivéve szemész és nőgyógyász). És van a szabad orvosválasztásos modell. Nyilván a különböző modellek, különböző áron érhetőek el.

Amikor mindezt az ember megemésztette, és ennek megfelelően kiválaszott egy modellt, jön a meglepetés rész. Ugyanis hiába mondják a svájciak, hogy a dolog csak komplikálódik, ha az ember kiegészítő biztosításokat köt, és ezekre egyáltalán nincs szükség, mégis az ember elgondolkozik.
Hogy miért is? pl. mert az alapbiztosítás nem tartalmaz olyan apróságokat, mint mentés. Kórházi költségek bármelyik másik kantonban, mint a lakhelyed. És ha már Zürichbe kell menni (komoly 20km, de másik kanton), mert ott van jobb orvos, vagy felszerelés vagy bármi, de nyilván drágább, mint Aargau, akkor biz TE fizeted a maradékot, az önrészen felül. (Hamár itt tartunk, akkor gyorsan szót ejtenék az önrészről, ami min. 300 frank, max. 2500, és egy nőgyógyászati éves vizsgálat olyan 180 frank.) Gyógyszerek nagy része. Ami még nem tartozik az alap biztosításba, az bármilyen külföldi ellátás, akár életveszélyes állapotban vagy, akár nem. A fogászat ismét ilyen, amire külön biztosítási modul van, mert az alap biztosítás csak akkor fedezi a fogászati kezeléseket, ha pl. leukémáis lettél. De a normál fogorvosért még a svájciak is külön fizetnek, és nem nagyon kötnek rá biztosítást, csak egy bizonyos kor felett.
Ezen kívül persze lehet mindenféle kiegészítővel élni, mint a homeopátiás dolgok, a fürdő és egyéb megoldások, kórházi napidíj térítés (ezt nem akórház, hanem TE kapod, így akár egy magasabb önrész is elfogadható, mégis a kórházi számlát lesz miből kifizetni nagy rákészülés nélkül), és hogy mi minden van még, arra nem is emlékszem.

Amúgy amikor biztosítást akarsz kötni, akkor azért az ilyeneket felmérik, hogy vannak-e egészségügyi problémáid (vagy kérdőív, vagy elküldenek dokihoz, hogy mérje fel), túlsúlyos vagy-e, szellemi gondjaid vannak-e, dohányzol-e, drogozol-e, iszol-e, stb. Olyan, mint egy lakásbiztosítás, csak épp nem a lakásodat nézik meg. És természetesen ennek megfelelő lesz a biztosításod díja. Minden "rossz válasz" plusz franokat jelent, és a legolcsóbb is 220 frank + a kiegészítő biztosítás a kórházi és mentős ellátásokra (kb. 50-80 frank). Így megéri soványnak és egészségesnek maradni.

Szóval az egészségügyi rendszer nem olcsó, és szerintem nem is egyszerű megfogni, hogy hol érdemes spórolni, és hol nem. meglátjuk jól döntöttem-e.

2012. december 5., szerda

Ladies Lunch :-)

Szóval meghívtak a lányos karácsonyi ebédre. :) A főnököm meg kapott róla egy másolatot, mert ez a default beállítás Outlookban (csak senki se tudta). :D Erre idejött, és mondta, hogy hát ez szerinte rá nem vonatkozik. Előszöris nem nő. :D

2012. december 3., hétfő

A mai mese


Túl az első napon. Bevallom, egész jó volt. Habár fogalmam sincs, hogy mi is lesz a pontos feladatom, de már az feldobott, hogy meglátogatjuk majd a birri rotor gyárat (juppppiiii... nagy vasak, minden), és hogy a szabikat gyorsan le lehetett rendezni azzal, hogy majd jövő évben ledolgozom a hiányzó órákat.
Ezen kívül mindenki tegeződik, és ez még nekem fura. Hiába. Németország és a Frau/Herr XY beégett. Amúgy az már ennyiből elmondható, hogy sokkal kevésbé karót nyeltek, mint a németek. És az irodában kb 60% a külföldi, 40% a svájci. Én egy teljesen svájci csoportban dolgozom (rajtam kívül mind a 7 + 2 tanuló svájci), de élből elhívtak ebédelni, és mivel nem volt nálam kp (reggel nem akartam elkésni, és azt gondoltam, hogy majd ebédidőben kislisszolok...), így adott a főnök 100 frankot, hogy majd visszaadom. Wellll.... Aztán jött a nagy tortúra, mely bebizonyította, hogy megint vannak okosak, akik fel tudják írni a kínaiak nevét latin betűkkel de a Dániel és a Zsófia mérhetetlenül megzavarja őket. Így a hozzáféréseim 90%-a egy Dániel keresztnevű ürgének lett kiosztva, hiába vagyok jól a SAP-ban és a mélcímem is jól lett megadva. Szóval ma nem fértem hozzá semmihez. Ellenben van normális, leülésre, étkezésre, melegítésre alkalmas konyha!!!! Vihetek jövő héttől kaját.

Hogy mi is volt még? Körbevezettek, bemutattak egy rakat embernek, és megengedték, hogy az irodából intézzem a netes dolgaimat, merthát nem lehet netet rendelni végleges papírok nélkül (még kb. 2-3 hónapig). Aztán az is kiderült, hogy elég lazán kezelik a netes dolgokat, ugyanis semmi sincs letiltva (no ja, nem is jut eszükbe, hogy chateljenek meg FB-zenek). Hogy hogyan fogok megmaradni a helyemen, az egy jó kérdés, ugyanis a folyosó mellett kaptam helyet. Ennek persze 2 hozománya van: 1. nincs természetes fény (ez már Erlangenben is erős fejfájást okozott. szó szerint.), 2. nincs csak úgy belelesünk a privát levelezésembe. Meglátjuk...

Amúgy végül, de nem utolsó sorban: ma jelentkezett a költöztető cég. A nem felszerelésért le akarnak vonni komoly 31€-t. Asszem még lesz egy kis vitánk ebből.

Amúgy miután kitaláltam, hogy nekem mégsem tetszik a bank, ahol a számlámat nyitottam, nyitottam egy másikat, a másik banknál. Az elsőt meg megszüntetem. Nem érdekel. Még akkor se, ha ez a húzás ráfizetéses. Így jobban érzem magam. Ha ez az ára, ám legyen.

Ja és még egy infó: már kaptam az Orangetól (mobilszolgáltató) SMS-t miszerint elhasználtam a rendelkezésre álló adatmennyiségem 80%-át. Ha a 100%-ot elérem, akkor jogukban áll korlátozni a hozzáférésemet. Well... eddig is ezt tették, hol volt net, hol csak nyet. De lehet ezután teljes megvonás lesz. Good-bye world... it was nice to meet you.

ja és igen: az ebédtéma NEM meló volt, hanem család, meg egyéb normális dolgok!!!

2012. december 2., vasárnap

Desszertfesztivál

Most a Joghurtok Földjére utazunk, a Migros saját márkás termékeivel:



A gesztenyés. A körtés - csokis. A rebarbarás - vaníliás. És a mogyorós.

Persze vannak a megszokottak is, mint karamella, csoki, vanília, áfonya, málna, stb.
Mint látszik vélemény a körtésről (valóban körte ízű, habár a csokit szerintem ki lehetett volna hagyni belőle),  és a rebarbarásról van (nyammmmmmmmmmmm 5*).

2012. december 1., szombat

Additional information

A kedden rendelt bérlet, Habtax Abo és bankkártya is legkésőbb mára megérkezett.

A vásárlás és a kultúra

Helyi viszonylatban ez egy igen érdekes kombinációban létezik.

Voltam ma ugyanis piacon is, meg boltban is. Talán kezdjük a piaccal, hogy időrendben haladhassak. 

Szóval a piac az egyik, amiért érdemes elmenni Badenbe (jó, mindenért érdemes elmenni Badenbe, hiszen max. 10 perc utazással ott vagyok és Turgi belvárosáról nem sok mindent lehet elmondani, mert kb. 10 házból áll). Baden piaca ebben az évszakban viszonylag sok koszorú és örökzöld ág árussal büszkélkedik, de a helyi zöldségesek, mind a 2 sajtárus, levárosok, kenyérárusok, a gombaárus és a nyúl/csirkeárus is kint fagyoskodik. Közel se annyira jó piac, mint az erlangeni (habár van citromsárga színű sárgarépa), de lehet ez csak a decembernek köszönhető. Tavasszal visszatérünk rá. 
No de ami érdekes, hogy a svájciak a zöldségesnél sorba állnak, míg a többinél nem. Az összes többi eladó előtt csak úgy gyülekeznek, kis embergombócokat alkotva, és várják a sorukat. Ennek ellenére az eladók tudják, hogy ki ki után jött. Meglepő. Kicsit elkarattyolnak az emberrel (épp úgy, mint bármi más boltban), majd elköszön és odafordul a következőhöz. 

Nos, errefelé (és Svájcban általában) 2 üzletlánc van: Coop és Migros. Eddigi tapasztalat alapján Coopban az ember tisztítószert és egyéb nem étkezésre szánt anyagot vesz, Migros az igazi élelmiszer lelőhelye. Coop ugyan olcsóbb, de amit eladnak élelmiszer címszó alatt az otthoni Aldi minőséget közelíti meg, és ha az ember belegondol, hogy a drága és a drágább közül választhat, akkor szerintem az ár/érték arány dönt. Én inkább a finomabb, de drágább mellett döntöttem. 

Szóval bolt: először úgy voltam vele, hogy irány Migros, mert enni kell, és nem lehet mindent a piacról összekaparni, és gondoltam le kéne rakni a szatyrot, hogy mégse azzal kóricáljak. Az infópultnál közölték, hogy nyugodtan rakjam le oda a sarokba, ott nem zavarja őket. A pulton kívül egy ajtó mellett. Hmmm... de végülis semmi nem történt vele, szóval jó. Majd ugyanezt el akartam játszani a Coopban, de ott nem volt infópult. Tisztító (a helyiek úgy néz ki nagyon nem szeretnek ffi inget vasalni..), újságos, virágos: igen. Infópult: nem. Úgyhogy járkáltam, mint a tojós galamb, hogy most mi legyen, amikor a kasszákkal szemben felfedeztem egy sor nagyitáskát (tudjátok, a kis húzókásat). Csak úgy. Otthagyva. A vonatállomás és a buszpályaudvar közötti Coop előterében. Well... merész. De úgy voltam vele, hogy ha a helyi lakosság ilyen merész, akkor én is megpróbálom. Akinek épp az én dögnehéz táskám kell, ám vigye. Mikor 20 perc múlva visszaértem, még mindig ugyanúgy, ugyanott, ugyanazzal tartalommal várt rám.

2012. november 30., péntek

Tefal, te mindenre gondolsz

A napi felfedezés: a szagbenntartós sajtdoboz, aktív szenes szűrővel: 
 És ha nagyon megnézitek, akkor még idegenül a hónap is megjelölhető, hogy mikor tetted bele a filtert.
Amúgy táblázatosan közlik, hogy milyen típusú sajtokhoz hány szellőzőnyílást kell szabadon hagyni.



2012. november 29., csütörtök

Tudod mit medve? Baszd meg a karnisodat!


Körülbelül így tudnám összefoglalni az elmúlt heteket. Nem is tudom hol kezdjem.... komolyan. Talán ott, hogy visszatértem Erlangenbe a felmondási szaladgálás után, ami elég simán ment. 
Még a zürichi reptéren ültem, amikor elfogadtam az egyik költöztető ajánlatát (mert 1. a csaj - aki felmérte a lakást - nagyon vágta a dolgot, 2. fel volt tüntetve a biztosítás az ajánlaton; egyet túl későn láttam és túl olcsó volt, a másikat meg úgy kellett leteremteni, h amit megígért tartsa már be). Ez után kezdődtek az izgalmak. 

Szombaton és vasárnap még elugrottunk Gelsenkirchenbe, hogy elhozzunk néhány bútort. Főleg az egyik kolleginának kellettek, meg nekem egy szekrény. Dehát az én nevemen volt a kocsi, szóval muszáj volt menni. (A döntésnek pénzügyi oka volt, ugyanis így el lehetett cégesen számolni.) Ez laza 470 km egy irányba. Kölcsönöztünk hevedereket, hogy le tudjuk kötni a bútorokat, de mit vasárnap kiderült, 2 el volt szakadva (szépen összetekerték azért, h ne látszódjon), egyet rosszul húztak be, így csak feszíteni lehetett, és egy működött, de azzal meg nem érdemes nekifogni semminek. Szóval vasárnapra örültem, hogy élek, de jól eltetriszeztünk. 

Hétfőn meghozták a dobozaimat (60 helyett 50-et, és 8 óra helyett 10-kor, mert a sofőr állítólag nem találta az utcát). És elkezdtem pakolni gőzerővel. Közben ugráltunk az IKEA-ba, hogy meglegyenek az új bútorok, és össze is legyenek állítva péntekre, amikor a költöztetők jönnek, így ugyanis vámmentesen lehet használati tárgyakat behozni. Így lett még extra komód meg egy vendégágy (de szerintem ezt már tudjátok amúgyis), amit szerda este Zsuzsiék szereltek össze, és nagyon fasza lett. 

Csütörtökön úgy véltem, én szabadságon leszek. És tekintve, h mindent összepakoltunk szerdán 9-ig fetrengeni óhajtottam. 8.30-kor azonban csengettek. Vmi nem volt kóser, de öltöztem pizsamára, és beengedtem azt, aki csöngetett. Előbb értek fel, mint ahogy felhúztam a pulcsi cipzárját. A költöztetők álltak ott, és nyomultak be az ajtón, h mégis mit vigyenek. Öööööö.... itt rákérdeztem, hogy csütörtök van-e, mert a költözés csak pénteken van, és még közel sincs a dolog olyan állapotban, hogy ők bármit kivigyenek. Megerősítettek kómás tudatomban, hogy valóban az volna, de őket ma küldték. Miután előkaptam az ajánlatot, amin egyértelmű 23-as szám állt, és betelefonáltak az irodába, búcsút intettünk egymásnak, és megállapítottunk, hogy másnap találkozunk. Aznap még a hivatalos papírokat elrendeztem, meg megírtam a kért listát a kartonok tartalmáról. Meg persze agybajt kaptam, mert aki ígérte, h eljön a mosógépért, azt se elérni nem lehetett, se nem jött.

Majd eljött a péntek. Addigra minden pöccül összeállt. Gondoltam én. Meg is jelentek a költöztetők, mind a hárman. Az első kijelentés az volt, hogy csütörtökön találkozunk Svájcban. Én meg a kis ajánlattal a kezemben mondtam, hogy jó lesz az szerdának is, de nem gond. 5 perces meredt egymásra nézés után ismét igazam volt.
A háromból az egyik volt a szerelő, ő volt a főnökúr. Rögtön kérte a listát, amiről megmondtam, hogy itt van a gépen, megnézheti elektronikus formában. Ekkor elkezdett hőbörögni, hogy de miért nincs kinyomtatva.
1.      mert nincs nyomtatóm
2.      ha lenne is be lenne csomagolva
No, ekkor megjelent a fény az éjszakában az egyik rakodó személyében, aki megkérdezte, hogy oda tudom-e adni pen dirve-on. Megegyeztünk, hogy na azt azért nem, de e-mailben elküldöm a főnökasszonynak. Úgy is jó.
No ekkor újra vérszemet kapott a Főnök Úr, és elkezdte magyarázni, hogy de nem jó a lista, mert nincsenek rajta a bútorok. És ő nem állíthat a határra KÉT listával. És a bútorok fel sincsenek számozva... Hát ez így nem jó. Mire megállapítottam neki, hogy milyen jó, h nem nyomtatott a lista, így bele lehet írni, de mondja, hogy mit írjak. Na erre bedurcizott, és elkezdte szétkapni a bútoraimat. De csak írjam be a listába, majd ők ragasztanak számot rá. Itt ismét leesett az egyik rakodónak, hogy ez nem lesz jó, inkább csináljuk úgy, hogy amíg a Főnök Úr szerel, addig ők kipakolják a kartonokat meg az apróbb bútorokat, és rá is írják ezekre a számot (ha van még cetlim meg tollam), amit mondok. Ez egy igen logikus megoldásnak tűnt, e szerint dolgoztunk a következő 3 órában. Amikor majdnem végeztek, és már a cipős szekrény is kint volt, mondtam a Főnök Úrnak, hogy jó lenne, ha kiszedné a csavarokat a falból, hogy legyen mire felakasztani majd kint a szekrényt. A válasz: ő nem tud fúrni. Itt nagyon hülyén nézhettem (az járt a fejemben, hogy ezt mégis ki kérdezte), mert javította magát, hogy ő nem fúrhat. Jó, de azért mégis.... meg amúgy is... Svájcban ezt fel kell szerelni, azt remélem tudja. Ő akkor se fúrhat, külföldön meg végképp nem, de még beszél a főnökasszonnyal (itt gondoltam, hogy én is). Ezek után nagy nehezen mégiscsak nekiesett kicsavarni a vackokat és zsebre is vágta. Biztosítási papír kitölt (miszerint a munkálatok megkezdése előtt semmilyen sérülés nem volt a házon... hogy ezt ők honnan tudják, azt érdekes lenne tudni, mert utána volt, csak a tulaj nem csinált belőle problémát), elköszönt, elment.
Így péntek délben ott voltam én, az üres lakás, meg az út az irodába. Irodai meló után vissza takarítani, szombaton elvitték a mosógépet, utána fodrász; vasárnap kipakoltuk a nappali bútort, majd Zsuzsiéknál búcsútea.

Hétfőn azért még megeresztettem egy emilt a főnökasszonynak, hogy legyen kedves megerősíteni a szerdai kirakodást és szerelést, valamint hogy mind a cipős szekrény, mind a lámpám fel lesz szerelve, annak rendje s módja szerint. Hát a lámpáról megfeledkezett +20€. Jó. Nem gáz. (2800 mellé, mégis hol érdekel?) De minden úgy leszen, ahogy kell. Még rászóltam Budapestre, hogy vajon futárt rendeltek-e, hogy visszavigyen cuccokat. Jaaa, hoppp, bocs, elfelejtettük. Mindjárt. 4-ig megy érte....
Hétfőre még le volt beszélve, hogy egy magyar srác elviszi a hűtőt, de reggel 9kor közölte, h mégsem, majd csak csütörtökön. Itt úgy voltam vele, hogy ilyen nincs... De némi mázlim volt, mert valaki más jelentkezett, hogy megnézné. Közöltem is vele, hogy de aznap el is kéne vinni, mert nincs hova rakni, de talán megoldhatjuk. 4-re jön. Jó. Én még 15.30-kor megbeszélésen ültem, és a céges kártyámat már elvitte a futár 2-kor, szóval külön mutatvány volt engem úgy kijuttatni, hogy vissza is tudjak menni. De sikerült. A csaj is megvette a hűtőt, a növények is landoltak Zsuzsinál, utána még visszajutottam az irodába, hogy befejezzem a dolgokat. Este 8-kor vissza is adtam a tulajéknak a kulcsokat, és 9-kor már meg is haltam.

A kedd tiszta nyugi volt. Csak felültem a repülőre, és eljöttem. Zürichben úgy gondoltam, hogy a reptéren gyorsan lerendezzük a mobil kérdését, így bementem az előre kiválasztott boltba, hogy nekem előfizetéses mobil kéne. Na meg még mit nem. Majd ha meg lesznek a végleges papírjaim, akkor. Addig kártyás mobil, és erről használható mobil internet. Remek. Majd bementem az SBB (hely MÁV, csak működik) irodájába, hogy nekem Halbtax Abo kéne (ez arra jó, hogy minden jegyet fél áron veszel). Jött a kérdés, hogy van-e fotóm. Csak digitális volt nálam. Az nem jó, papír kell, h legyen mit beszkennelniük.... de később is megvehetem a fenti kártyát, visszatérítik a jegy felét. (mint később kiderült: not.) Jó, akkor csak egy sima jegy lesz, majd mikor kiértem Badenbe (egy bácsi amikor látta, hogy ott küzdök a csomagjaimmal, kérés nélkül kapta el az egyiket és vitte le a vonatról, mert én is segítettem neki, és megmondtam, hogy az a vonat megy Badenbe), elfoglaltam az aznapi hotelszobát, és elindultam a hivatalt meg bankot járni. A hivatal kb. 1 órámba telt (senki nem volt rajtam kívül), és a kaptam jód tablettát és szemeteszsákot az olvasnivaló mellé, előbbit az atomerőművek ellen, utóbbit a szortírozásra. Majd elköltöttem egy rakat pénzt, hogy közlekedjek, és este átvettem a kulcsokat. Kifejezetten mókás volt tök sötétben lakást átvenni... nyilván nem lehetett látni, h mi milyen állapotú, szóval mindenre behazudtuk, hogy normál. Nem tévedtünk sokat.

És már el is érkeztünk a szerdához, amikor is a költöztetők 9-re akartak jönni. Enyhe késés, de nem érdekes. Bepakolás elkezdődött, és már az elején összekaptunk a Főnök Úrral, hogy hogyan is lesz ez a szerelés téma. De egy darabig minden ment a maga útján, de egyszer csak eljutottak a fránya cipős szekrényhez, ekkor a rakodó megkérdezte Főnök Urat, hogy látta-e már a svájci konnektort (igen, az a vicces 3 lyuk a falban). Ebbe tuti nem megy bele a csatlakozó. Sajnos volt nálam átalakító. Majd jött a következő kijelentés, hogy hát nincsen náluk szerszám, hogy kimérjék az elektromos vezetékeket a falban, így nem rakják fel a szekrényt. Itt kezdett eldurranni az agyam, mert erről már volt szó. Aztán a végére kiderült, hogy dehát fúrógép sincs, mert nekik reggel nem adott senki. Úgyhogy se lámpa, se cipős szekrény, az meg, hogy a szekrényem ajtajai nem záródnak, az én hibám, mert látszik a szekrényről, hogy többször szét lett már szedve, és az ajtók is szétcsúsztak, szóval ja. És persze a vadi új IKEA ágyra is csak úgy rá voltak dobálva a falécek, nem kellett azt lecsavarozni. Amikor előkaptam az összeszerelési útmutatót, és magyaráztam a faszinak, hogy na ne etessen, akkorse akarta elhinni, hogy igazam van. Erre én is úgy voltam vele, hogy ha másodjára is szét óhajtja szedni, akkor nosza, csinálja tovább, de legyen benne biztos, hogy szétkapatom vele újra. Itt morogva elkezdte csinálni, ahogy mondtam. Összeállította és matrac rá. Bevallom, ezen az egy dolgon kívül csak  akkor kezdtem el vitatkozni, amikor észrevettem, hogy az vitrin ajtaja hiányzik. Állították, hogy nem is volt neki. De azért csak kiderült, hogy a vezetőfülkében lapult. No délben vették is a nyúlcipőt, és leléptek. Én meg felhívtam a főnökasszonyt, hogy beszélgessünk erről. Ő vissza akart hívni, azóta se tette. Én meg ez idő alatt megpróbáltam kinyitni az új ágyat. És szétesett. Mint kiderült, emberünk kihagyott 4 csavart... úgy persze nehéz. Ahhoz, hogy ezt kitaláljam, jómagamnak is szét kellett kapni az ágyat, majd összerakni. Utóbb az is kiderült, hogy az egyik lámpa megadta magát, de villamosmérnök lévén egy kábelt csak leblankolok és újrakötök, nemde? meg az ajtókat is beállítottam. Hamár ott tartok. Elmentem, bevásároltam (hahhh... vannak finom kaják halljátok, mint pl. Kalácsember).
Ekkor kb. du. 4 volt, és semmi hír a főnökasszonyról. És itt lettem ismét ideges, majd írtam egy igen hosszú emilt, ecsetelve, hogy mégis mi az, ami nem stimmel a mostani szituban. (Ezt már nem tudtam elküldeni, mert a mobilnet úgy érezte, hogy ez neki túl sok adat egy napra, és megszűnt létezni.) Valamint írtam egy 1 soros mélt Munkahelynek is, hogy legyenek kedvesek a számlát nem kifizetni, amíg nem tisztázzuk a költöztetőknek, hogy mi is volt ez.

A ma reggel pedig? No igen. Felkeltem, és megállapítottam, hogy a fürdőkádban nem folyik le a víz. Felhívtam a tulajt, és mondta, hogy amúgy is átjönne felrakni kis ragacsokat a kilincsek mögé, megnézi azt is. És persze segít felrakni a cipős szekrényt meg a lámpát. Mondanom se kell, hogy sikeresen megoldottuk az összes feladatot, és még a helyi OBIba is elvitt (mert se pumpája se csőgörénye nem volt, így venni kellett), hogy ne kelljen cipekedni, meg lássam milyen. (Amúgy a fazon új-zélandi, a felesége svájci, és az anyósé a lakás.) Én meg ebéd időben úgy gondoltam, hogy jó lesz az nekem, ha felteszem a függönyöket. De ez nem olyan triviális. Előszöris a német függönybogyó nem illik a svájci karnisba. A németbe meg a magyar nem volt jó. Az itteniek felébe viszont jó a magyar, no de a másik felébe nem. Ez viszont túl későn vált világossá, így holnap ismét irány az OBI. Ja és igen Munkáltató írt egy mélt, hogy remélik rendben megérkeztem, és tudnak-e segíteni a költöztető céggel kapcsolatos probléma megoldásában. Nem Magyarország.

Stay tuned...

2012. november 24., szombat

Glitter & Gold

A nap zenéje: Rebecca Ferguson - Glitter & Gold

2012. november 23., péntek

Little Talks

A nap zenéje: Of Monsters And Men - Little Talks

2012. november 20., kedd

Hey Boy

A nap zenéje: Blog 27 - Hey Boy

2012. november 19., hétfő

And The Living Is Easy

A nap zenéje: Guts - And The Living Is Easy

2012. november 18., vasárnap

A nap dala: Train - Drive by

Ella Hula Hula

A Workshop zenéje: Si Cranstoum - Ella Hula Hula

2012. november 11., vasárnap

It's Oh So Quiet

A tegnap zenéje: Björk - It's Oh So Quiet

2012. november 4., vasárnap

Skyfall

A nap zenéje: Adele - Skyfall

Boom Boom Boom

A péntek zenéje: The Animals - Boom Boom Boom

2012. október 28., vasárnap

Lakás +1

Tegnap megkaptam a szerződést. Ők már aláírták :)

Íme az új lakás. :)

Ennek örömére voltunk is IKEAban. 2,5 óra alatt oda is értünk... leesett az első hó... no de nem baj. Most megy a számolgatás, hogy mennyi is az annyi, hogy a maradék 2 szoba se tök üresen álljon. De ez azt is fogja jelenteni, hogy 4 ember lazán el fog tudni aludni. Ágyon. :)

2012. szeptember 30., vasárnap

Moonshine

A nap zenéje: Katie Melua - Moonshine

2012. szeptember 23., vasárnap

Attraktor: Kórházi robotok

A Honvéd kórházban üzemelő robotokról:

2012. szeptember 22., szombat

Cowboys & Aliens (2011)

Nézzetek Cowboys & Aliens-t!

Van benne Vadnyugat, vannak indiánok, tábortüzek és pisztolyok. Van Daniel Craig a lányoknak, Harrison Ford, és Olivia Wild a fiúknak. És vannak űrhajók és űrlények.

A sztori a következő: az űrlények megjelennek a Vadnyugaton, és embereket rabolnak el, meg ész nélkül robbantgatnak. Kis maroknyi ember útnak indul, hogy visszaszerezze a szeretteit.

Daniel Craig egy amnéziás csávót alakít, aki a legkúlabb cowboy ever. Nagyon jól adja a kliséhegyeket, és nagyon jól áll neki. Én speciel még nem láttam filmben, úgy tűnik már ideje volt.
Harrison Ford csak hozza a (tőle jogosan elvárt) szokásost!

A filmben vannak lovas üldözések, meg puskaropogás, lándzsarázás, késelés, verekedés, vadnyugati ivó. A "legrosszabb" vadnyugati filmes klisék elevenednek meg, és az ember vigyorogva nézi a filmet, annyira rendben van.

Az utóbbi idők sci-fi-jeihez képest a sztori meglepően rendben van. Nincsenek benne következetlenségek, és még a Justified-ból is felbukkan egy ismerős arc. A vadnyugati rész autentikus, az effektek is ott vannak a szeren. És még a happy end is csak viszonylagos.

Nézzetek Cowboys & Aliens-t!

2012. szeptember 15., szombat

Attraktor: Hummer


Feel Good Inc

A nap zenéje: Gorillaz - Feel Good Inc

2012. szeptember 14., péntek

19-2000

A nap zenéje: Gorillaz - 19-2000

2012. szeptember 13., csütörtök

Fényképek 2012

Na, feltöltöttem az idei fényképeimet (az összeset :-)) a Picasa-ra. Kísérletezem az albumbeállításokkal, úgyhogy légyszi szóljatok, ha valami nem látható számotokra. Amit látnotok kéne 2012-es albumként: - Rock Bottoms - Yorkshire - Durham - Newcastle - Stirling+Linlitgow - Loch Ness Tour - Edinburgh - Melk - Heidelberg - Bühl Várom a visszajelzéseket (hogy láthatóak-e) és jó böngészést (itt: www.picasaweb.google.com/gombasandi).

2012. szeptember 3., hétfő

The Asteroids Galaxy Tour - The Golden Age

A nap dala :)

2012. augusztus 28., kedd

Whistle

A nap zenéje: Flo Rida - Whistle

2012. augusztus 25., szombat

Love You Like A Love Song

Serena Gomez & The Scene - Love You Like A Love Song

2012. augusztus 20., hétfő

szolgálati közlemény

Annyit mondanék, hogy egy rohadt hosszú két héten vagyok túl, de túl vagyok rajta. Remélem, nem kell már Bühl-be mennem idén. Reméljetek velem!

Az új haj sikert aratott kint is, és eddig jól bírom a leengedett hajjal járást.Uff. :-)

Az "A Föld inváziója - csata: Los Angeles" című film... izé. Űrlényes Black Hawk Down. A Black Hawk Down-nal ellentétben ez a film erős közepes. Nem mondom, hogy rossz film, de nem is jó. Azért mondjuk azt hiszem, a Prometheus-nál kicsit jobb... ;-)

Viszont a Battleship határozottan jó film. Popcorn, meg amerikai, de baromi erős a feel-good faktor, jó a látvány, jók az űrlények, és egészen jók a karakterek (persze mindent a maga helyén kell kezelni  - az elvárásokat is...). Sikerült mozivászonra vinni a torpedót. És jól! Beszarás. :-)

Még másfél hét és irány Edinburgh. Már eléggé várom!

Ja, és két napja úgy döntött a jobb felső bölcsességfog, hogy akkor ha kiszedték a bal felsőt, akkor ő kinőne. Nem kellemes.

2012. július 30., hétfő

BW tábor + Badacsony 2012

Tegnap hazaérkeztünk az idei boogie táborból és a badacsonyi TÁMREH-ről. Írnék róla pár sort, mert szerintem nagyon emlékezetes és nagyon jó tábor volt.
Nagyon sok újat tanultunk, ismét azt érzem, hogy sokat fejlődtünk. Én a magam részéről inkább állóképességben érzem a fejlődést, sokkal többet bírok, mint tavaly ilyenkor. Tanultunk új figurákat is, olyanokat, amiket még ki kell dolgoznunk, de mindenképp versenyre valók lesznek majd.
1 napot velünk töltött LakiJani is, aki hozta  a szokásos formáját. Iszonyatosan jó jazz órákat tartott és persze adta hozzá az alaphangulatot is, semmit nem változott :D
A hét folyamán nekem nagy meglepetés volt, hogy a térdemmel semmi problémám nem volt. Nadálytő krémet is csak egyszer kellett használnom. Helyette viszont volt izomláz rendesen, az izomlazító most jobban fogyott, mint a nadálytő krém.
Sajnos az idő nem volt éppen strandoláshoz való, de párszor azért lejutottunk a partra egy kicsit lazítani. Bár hozzá kell tenni, hogy Badacsonyban tisztességesen bepótoltuk a strandolást, úgyhogy ebből a szempontból nem érzek hiányt :)
A hét további nagy élményei közé tartozik a Florida fagyizó, ahová szerintem napi szinten kilátogattunk. Nagyon megérte, isteni a fagyijuk!!! :D Már most hiányzik. Egyik nap egy jó nagy kelyhet is legyűrtem, szóval élvezet a köbön :)
Esténként a táborban különböző programokat szerveztek nekünk. Volt nyitóbuli, vetélkedő, dj verseny, tábortűz, j&j verseny. A vetélkedőt nagyon élveztem, végigröhögtük az egészet, nagyon jó kis feladatokat kaptunk, és ismét gazdagabbak lettünk egy-két olyan dologgal, amit sokáig fogunk még emlegetni és alkalmazni (pl. kő-papír-olló helyett a lovag-sárkány-hercegnő játék, és az ehhez tartozó karakterek és hangok:D)
Amit még szeretnék kiemelni az a j&j verseny. Nekem nagy élmény volt. Végig ki akartam esni, aztán a végére arra figyeltem fel, hogy egyenes úton jutottam a középdöntőbe, a döntőbe és végül Janival megnyertük a versenyt. Nagyon jó volt, még sohasem nyertem táncversenyt semmilyen formában, így ez nekem szép emlék marad :)

Pénteken átautóztunk Badacsonyba, és kezdődött a lazulás. Jól esett, hogy semmiről nem szólt a hétvége csak a pihenésről, borozásról, strandolásról, olvasásról, evészetről. A Borbarátok panzió nagyon jó barátunk lett, 2 estét is eltöltöttünk ott. Jókat ettünk-ittunk, nevettünk :) A második este mondjuk kihagytam volna a "mulattató" zenész bácsit (vagy ahogy István fogalmazott: szintipop), de ezt leszámítva a második is kellemes este volt. Kóstoltunk mindenféle bort, nekem ezek közül a rózsakő és a bodzabor ízlettek a legjobban, előbbiből vettünk is egy üveggel felesben Emővel.

Szóval nagyon jó, élményekben gazdag 10 nap volt, remélem jövőre megismételjük :)
És remélem aki ott volt, szintén nagyon jól érezte magát. Ha van kedvetek osszátok meg ti is az élményeket :)

2012. július 22., vasárnap

Sherlock

Jó a Sherlock szinkronja. A magyar TV buzi időpontokban adja, de nézhető, sőt élvezhető is. :-)

2012. július 16., hétfő

Rock Bottoms 2012

A Rock Bottoms (ez a neve a lindy workshopnak)... magán hordozta a lindy workshop-ok összes jó és rossz tulajdonságát. A rosszakkal kezdem. Túlesek rajtuk és jöhet az ömlesztett élményhegy!

Itt is téma a szintek belövése (ki a haladó és ki nem), a nemek aránya (hogy egyenlő számú fiú legyen és lány) és hogy a meghirdetett szinteknek megfelelő legyen egyrészt a csoportösszetétel, másrészt a tananyag. Mert ugye, ha sok az alacsonyabb szintű, aki azt képzeli, hogy ő haladó, akkor a) nem lehet haladni, mert alapozni kell előbb, b) az ügyesebbek frusztrálódnak, mert se nem haladnak, se nem jó. Nem fokozom, mindenki érti, miről van szó.
A haladó szinten a legeslegelső óra maga volt a mennyország. Csak viszonylag ügyes fiúk voltak (eddig ez a csoport volt a legjobb szintű akármilyen workshop-on ahol voltam) és kb. egyenletes volt a tudásuk is. És, a fiú-lány arány is 1:1-hez volt. Ilyen se volt még.
Aztán a második órára átözönlött vagy 17 kezdő lány, hogy ők már haladók. Meg vagy 6 kezdő fiú. Na itt romlott el minden.
Így kb. minden második fiú után szünet volt, és csomót kellett állni. Ha meg végre fiúhoz jutottál, az vagy kirángatta a karodat, vagy letaposott, vagy szimplán rádesett. :-S

Ami még negatívum volt, az az átlagéletkor. Az emberek 70%-a 50+-os volt. És ez nem vicc. 27-en voltunk "young ones". Hehe. Ja, 300-ból.

Viszont, most jönnek a pozitívumok. A hely, ahol voltunk az egy nagy hotel. Ha kint esik, akkor is fedett helyen lehet minden termet és a szobákat is megközelíteni. A bulik is házon belül voltak. Minden egy helyen. Odakint meg potyoghatnak a cigánygyerekek.
Aztán a hangulat. Attól függetlenül, hogy mindenki "idős", leginkább azt mondanám rájuk, hogy "young at heart". Tiszta szertelen az egész társaság. Mindenki nagyon nyitott a másikra és a vicces dolgokra. Kedvesek egymással az emberek. Megy a hülyeség (abszolút jó értelemben). A szervezők "megközelíthetőek", hogy úgy mondjam. A hivatásos fotós MINDENKIT fotóz, nem csak a kemény magot vagy a  híres embereket. Mindenkit egyenrangúnak kezelnek, senkit sem "hagynak hátra". Csak ilyen nagy szavakkal tudom leírni a dolgot. Ez van. Tiszta lufis boldog érzés.

Aztán voltak táncos cipők. A végén nem nagyon volt olyan táncos, akinél nem volt új cipő/cipősdoboz távozáskor. Valaki ezt így kommentálta: "Cause that's what we do". Mármint hogy táncos cipőt veszünk. Ennyi. :-)

Az árban benne van a kaja, a szállás meg a bulik meg az oktatás. Erősen gondolkodom, hogy jövőre kevés órára megyek be és csak úgy lazázok egész nap... Más is csinálja ezt. :-) Már a hangulat miatt megéri odamenni.

Voltak emlékezetesen jó táncaim a kevés fiatal fiúval is, és emlékezetes beszélgetések és partnerek is. ;-) A fiatal lányok is rendben voltak egészen, és csomó bókot kaptam a kiejtésemre, pedig amikor megérkeztem Angliába még 100% amerikai akcentusom volt és asse tudtam, mit énekelnek a britek, mert szokni kellett. Egészen jól belejöttem. :-) Ja, egy csaj azt mondta, hogy a balboám olyan elegáns! Hogy nem tudja, mit csinálok a lábammal, de ő még ilyen elegánsat nem látott. Első bók a tánctudásomra lindy környezetben! Főleg hogy egy helyes fiatal lánytól jött (értitek... nem irigy, hanem megdicsér). :-D Lufis boldogság!!!

Egy csomó jó dolog volt. Nem is tudom, hol folytassam.
A szombati "fancy dress night", ami gyakorlatilag beöltözős, mint a farsang. Én nem szeretem a farsangot, de itt még akár én is úgy érzem, hogy jövőre be is öltözhetnék. Most az ABBA volt a téma. És remek dolgok voltak. Pl. volt egy csaj, aki páfránynak öltözött, és két fiú, az egyiknek a pólóján volt egy & jel, a másiknak meg egy nagy O. Ők voltak "Fernando". Meg ilyenek. Tök jó volt találgatni, ki melyik dal. :-)
A vasárnapi reggeli az papucsos-pizsamás. A pincérek az étteremben egészen fapofával bírták. Egészen. :-D És akkor ugye női hálóinges fiúk/férfiak garmadával. Pizsama, hajcsavarók, állatos mamusz, amit akartok.
Vasárnap reggeli előtt az étterem ajtajában az egyik ötvenes fazon mondja a másiknak:"A kosztümöm három órával azután érkezett meg a munkahelyemre, hogy elindultam pénteken. A hálóingemet meg otthon hagytam." Micsoda gondok. :-D

Mesélhetném napestig, de a lényeg, hogy ugyan szombat este történt velem az ominózus baleset, azért még így is remekül éreztem magam. Megyek jövőre is! Éljenek az angolok, meg a tenger, a fish&chips, Torquay, a lindy hop és a szikrázó napsütés meg a Primark!

2012. július 1., vasárnap

Anglia

Tudom, hogy egy ideje lógok ezzel - egy hete, mióta hazértem. :-)

Anglia remek volt. Jól éreztem magam. Az idő nagy részében, amikor kint voltunk, vakítóan sütött a nap, és szuper idő volt. A legtöbbször azért kellett a polárpulcsi, de ez még nem a világvége, sőt.

Kedden Ian kijött értem a reptérre, tartott egy kis "városnézést" Axminster-ben (kicsi az a hely, de nagyon...), aztán estére átmentünk Lyme Regis-be tengert nézni és fish&chips-et enni. Nyamm. Sok a sirály, és minden angol tök barna - ezt hogy csinálják? :-P
Lyme Regis kellemes hely, főleg amikor ilyen remek idő van. Amúgy Jane Austen rajongóknak, itt van a Cobb, ahol olyan sokat sétálnak a szereplők, ha Lyme-ban vannak.

Szerdán átjött Kaz is (Ian táncpartnere) és együtt átmentünk Weymouth-ba, ami egy másik híres/népszerű tengerpart. Ott fogják rendezni az olimpiai vitorlásversenyeket. Van olimpiai shop, úgyhogy vettem egy olimpiai pólót. Úgy tudok benne csinálni, mintha kint lettem volna az olimpián. Pedig még nem is kezdődött el. :-D Ettünk még egy kis fish&chips-et és sétáltunk egy jót.

Csütörtökök ritka szar idő volt, ömlő esőben elzarándokoltunk Westport-ba (egy másik kikötő), utána hazamentünk és én aludtam, míg Ian elhozta a németeket a reptérről (két német táncos, akiket rajtam kívül regisztráltak már tavaly a táncos hétvégére).

Amúgy míg ott voltam, néztem egy csomó angol TV-t (szeretem a bugyuta angol tévéműsorokat, ez van), és rányílt a szemem a Big Bang Theory-ra. Nagggyon vicces - Gyuri, kösz a szállítmányt, már belekezdtem! ;-)

Péntek reggel nekivágtunk és átautóztunk Torquay-ba (úgy kell ejteni, hogy Tóó-kííí). Elsétáltunk a kikötőbe, ettünk némi halat :-), aztán Kazzal bevettük magunkat a Primark-ba és én három pólóval, egy ruhával és egy pizsamával tértem onnan vissza. Az egész 6200 forint volt. PRIMARK! :-D

Aztán este kezdetét vette a Rock Bottoms. Erről majd a következő posztban. :-)

Rakott karfiol

csak mert ma nem volt kedvem semmi komplikáltabbat főzni...

2012. június 23., szombat

Back In Time

A nap zenéje: Pitbull  - Back In Time (oh baby, my sweet baby)

2012. június 20., szerda

Aura Dione - Friends

A nap dala. Nem megy ki a fejemből.

2012. június 17., vasárnap

2/2012

Ahogy elnézem idén keveset kérdezünk... szóval itt egy kérdés tőlem nektek:
hol kéne utasbiztosítást kössek (értsd: melyik országban), h érvényes is legyen, meg el is lássanak, ha vmiért vissza kell szállítani?

Háttérinfó: a magyaroknál csak olyat találtam, ami max. 30 napos utakra jó (és már az is 100e Ft felett van, ha el akarok menni túrázni), a németeknél meg ami németországi visszaszállítást tartalmaz....

2012. június 11., hétfő

Színház: Csoportterápia

Tegnap megnéztük a csoportterápia című darabot. Kezdjük úgy, hogy számomra ez a musical nem volt egyértelműen tetsző. Azt se tudom mondani, hogy nem tetszett. Röviden szólva: vegyes. Ennek oka, hogy voltak jó dolgok is a darabban, meg voltak számomra nagyon nem tetsző dolgok is. Élből úgy indulunk, hogy a musicaleket nem kifejezetten szeretem. Márpedig ez egy musical, vagyis elég rossz helyről indul. Az első 5-10 percben nehéz volt elvonatkoztatni ettől az érzéstől, de aztán megnyugodtam, hogy kellő mennyiségű szöveges rész is lesz a darabban és nem az éneklés és táncolás fog dominálni.


Ha már itt tartunk, a hangtechnikusnak kijár egy karó, mert az énekek felét nem értettem, legtöbbször csak a refrén hangzott ki a zene mögül. Ez egy musicalnél lehet csak nekem jelent problémát, de például ez teljesen élvezhetetlenné tette számomra az énekes részeket. A második felvonásban volt egy teljes ének, ami érthetetlen volt, hiába füleltem. A színpadtechnika egyébként rendben volt, a háttérben a projektor szép képeket vetített amik inkább szolgálták a darabot, egyszer (a férj-feleség énekénél) inkább elterelték a figyelmet, de szerintem ez a félhomálynak volt köszönhető, ami az előtér megvilágítása volt.

Na de menjünk kicsit a konkrétumok felé!

Ami jó volt a darabban, az maga az üzenet, az összeválogatott karakterek, a kitalált helyzet. Teljesen jól fel volt építve az egész, vitték a maguk útján a dolgokat a szereplők. Ez tehát a darab természetes felépülését szolgálta, amiért piros pont jár. Számomra nem volt erőltetett a történetvezetés, de hallottam olyat, aki szerint igen. A szereplők teljesen jól kiválogatott, letisztult pszichológiai viselkedésminták voltak, ilyen értelemben segítették a nézőt az azonosításban és talán kicsit az azonosulásban is. Az üzenet maga is világosan meg van fogalmazva a darabban, a néző szájába van adva, ami a fajsúlyossága miatt nem baj.

És akkor el is érkeztünk ahhoz, ami nekem a fő problémám volt az egész darabbal. Oda adja a néző szájába a legfontosabb üzenetet: az ember a problémáival nem néz szembe, pótcselekvései vannak, vagy csak szimplán ül benne és nem csinál semmit, ahelyett, hogy kimondaná a problémáját, szembefordulna vele, tudomásul venné és elindulna egy úton, teljesen mindegy milyen úton, ami kifelé vezet, még akkor is, ha ez néha nem a legkönnyebb út. És ebben a szerintem lényegi momentumban egy pillanat alatt átcsapunk mézes-mázas zenélés-táncolásba, megölve ezzel a lehetőségét annak, hogy a nézőben érdemi gondolat formálódjék.

Hazafelé Anitával beszélgettünk erről, és mondta, hogy neki az ilyen pillanatok többnyire olyan érzelmi töltetet hordoznak, hogy képes elsírni magát egy-egy zenés betéten, amivel semmi bajom sincs. De az igenis szerintem hiba, ha a fő gondolati mondanivalót elcsapjuk egy érzelmi tereléssel. Engem kifejezetten zavart, hogy nem volt a dalolásba csapás előtt egy 2-3 másodpercnyi szünet, egy kis pillanat a kiteljesedésre. Ettől egyébként szerintem bár eleget volt hangsúlyozva a gondolat utána, pont a lényegi felismerés és belső azonosulás maradt el.

További fájdalmas pont volt, hogy a periodikus amnéziával szenvedő srác múltja énekben lett kimondva, miközben a többiek kontrasztos módon a bajaikról előbb élőszóban nyilatkoztak. Ez egy olyan pont volt a darabban, ami kicsit fájó volt.

Érdekel, hogy kinek mi jött át a darabból? Például János sokkal inkább a karaktereket fogta meg, mint a történet mondandóját, ami miatt egy ideig el is beszéltünk egymás mellett. Nekem ez volt az élményem, mi volt a tiétek?

u.i.: Azt kifelejtettem, hogy szerintem ha csak szimplán színdarabnak írják meg, akkor ez egy nagyon jó darab lenne. A színészi/színi dolgokkal egyáltalán nem volt problémám, helyén levőnek éreztem mindent. Elgondolkodtató volt mindenképp. Sajnos nekem az élményt a musicales vonal elrontotta.

2012. május 29., kedd

a tegnap dala :)

2012. május 20., vasárnap

Sherlock Holmes (2009)

Rövid leszek: Robert Downey Jr. rulez.

Én személy szerint szeretem Jude Law-t is (bár tudom, hogy ő megosztja a nagyérdeműt, nagyjából fele-fele arányban. :-)).

A film jó, bár nagyon hajaz a BBC-s verzióra (még a zenéje is), bár azt hiszem, ez volt előbb és nem az. Vannak azért különbségek. Ez a rendes (történelmi) időben játszódik, amaz a mai korban. Nagyon tartottam ettől (a rendező miatt - Guy Ritchie). Sajnos be kell ismerni, hogy ez is zseniális lett. Pont. Javaslom megtekintésre. És akkor meg kell szerezni a második részt is, ha már ez ilyen rendben volt.

Robert Downey Jr. rulez...

/Btw, olvasott valaki Sherlock Holmes történeteket? Ha igen, milyenek? Érdemes őket olvasni? Unalmas vagy olvasmányos? Azt tudom, hogy nem regények, hanem novellák, és azokat én nem szeretem. Ez eddig egy megoldatlan kérdés, hogy olvassak-e Sherlock Holmes-t vagy ne./

2012. május 17., csütörtök

1/2012

Engem nagyon érdekelne, hogy mi volt a levegőben 3 hónappal ezelőtt...

2012. május 13., vasárnap

Krumpliskenyérkék

Frissen nektek a sütőből... :)

2012. május 8., kedd

jubilálok

Jubilálok. Most először ma használtam Lilike dudáját. Ja, Lilike az "új" céges kocsi. Azért kellett használni, hogy ki tudjak jönni a sorompón a parkolóból. :-P Holnap este kiutazás Bühl-be betanulásra. Haza jövő péntek délután. Bizony.

2012. május 3., csütörtök

GLEE edition - "Fighter"

2012. április 23., hétfő

King Of My Castle

Wamdue Project - King Of My Castle

2012. április 16., hétfő

Celine Dion - Destin

A nap dala: Celine Dion - Destin

2012. április 9., hétfő

Kiskonyhámban



2012. április 8., vasárnap

Swing Sweet Pussycat

A nap zenéje: The Atomic Fireballs - Swing Sweet Pussycat

2012. április 7., szombat

Attraktor: Úszó erőd

2012. április 4., szerda

Zorán - Kóló

2012. április 1., vasárnap

No Woman, No Cry

A nap zenéje: The Fugees - No Woman, No Cry

Bob Marley után szabadon.:)

2012. március 25., vasárnap

No Diggity

A nap zenéje: Hackney Colliery Band - No Diggity

Tudom, hogy már volt, meg a zenei alap nemrég másik zenében is megvan, de ez a feldolgozás annyira bejövősen jazz, hogy na!

Nőiesedünk 1.0

közkívánatra.


Nőiesedünk 3.0

A tegnapi szerzemény. :)

(Lehet a pirosat is meg kéne mutassam tavalyról? :) )

2012. március 23., péntek

Dj Bobo - Freedom

Igazából ez a tegnap zenéje, de csak ma volt időm kitenni :)

2012. március 18., vasárnap

Jó reggelt!

Tegnap kérdezte Andi, hogy miért nem postolom, ami kiskonyhámban készül. Néha jó lenne. :)

Hát íme:



Tekintve, hogy Svájcban auditálunk hétfő és szerda között, gondoltam, hogy az útra nem kéne kicsi zsemlét vinni, mert kis zsömlével nem bírom ki vacsoráig. Így a általam ismert legnagyobb zsömlét viszem. Hamburger zsömle. Igazi. Finom. Limarától.
Amikor először csináltam, Suzi meg Robi kóstolta. Hamburger parti volt. Nekik bejött.

Ekkor jöttem amúgy rá, hogy a hamburger lelke igazából a zsemle és nem a hús. Ugyanis a darált húst csak úgy amerikaiasan lesütni nem kunszt. (Én a magam részéről jobban szeretem, a francia változatát, amikor egy tojás és némi fűszer (esetleg hagyma is) teszi ízletesebbé, de mindenkinek saját ízlése szerint.) Jó hamburger zsemlét találni azonban nehéz. Bevallom, nekem még nem sikerült. Ugyanis, ami csomagban jön, az mind porlik. Az első harapás után a "zsemle" teteje ugyan még egyben van, de az alja reménytelenül kettészakadt, te meg a szószt markolászod. És én azt nem szeretem. Így maradt az egyéni készítés.
Holnap meg ismét tesztelem a prágai kollégán, hogy mennyire finom. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de bennem mindig olyan fura érzés van, amikor vkivel utazok, és csak magamnak viszek kaját. Zavar, ha nem tudom megkínálni. Persze, ők meg állandóan szabadkoznak, h de nem kell. Ettől függetlenül, mindig van nálam egy kínálgatós zsemle. :) Csak nálam van ez a fejlövés?

2012. március 17., szombat

Blackstreet

A nap zenéje: Blackstreet - Billie Jean (No Diggity Remix)

2012. március 16., péntek

Good night, and good luck!

Jó film. Csak mondom. George Clooney rulez!
(ez volt a tegnap esti mozi)
Most pedig irány a bátyám nagy tévéje, és a Gyűrűk Ura! :-)

2012. március 13., kedd

Busz

Érdekes megfigyelés, hogy a HÉV-es utazóközönség kulturáltabb a buszosnál. Miért? Mert a tömött HÉV-en szó nélkül néznek szét az ajtóban és szállnak le az emberek, hogy le tudj szállni. Nem megállnak mint a cövek az ajtóban. A buszon azonban ő két szatyrát az ajtóban oldalra kirakva simán álldogál és amikor szólsz, hogy le szeretnél szállni, akkor "jó" és mozdulatlanul áll tovább. És értetlenül néz, amikor szólsz, hogyha leszáll, akkor a másik 20 ember is le tud és ő neki is kényelmesebb.

2012. március 12., hétfő

I Feel Happy

A nap zenéje: Super Preachers - I Feel Happy

2012. március 10., szombat

Hip-hop

A reggel zenéje: Rúzsa Magdi - Hip-hop
(Nem rajongok Rúzsa Magdiért, de ez a szám jól esett reggel:))

2012. március 6., kedd

Mass Effect 3 Trailer

Eljött az idő, hogy megemlékezzek az egyébként ma megjelenő Mass Effect 3. részéről. Íme a pár napja megjelent Take Back Earth Trailer:

A videójáték harmadik részének néhány szinkronhangja:
Adam Baldwin (Firefly)
Claudia Black (SG1, Farscape)
Seth Green (Buffy, Angel)
Tricia Helfer (BSG)
Lance Henriksen (Alien (a robot!), Terminator, Millenium)
Michael Hogan (BSG)
Carrie-Anne Moss (Mátrix)
Freddie Prince Jr. (tudom, hogy gagyi, Scooby Doo, A csaj nem jár egyedül, 24)
Robin Sachs (Galaxy Quest, Ocean's Eleven, Jurassic Park, B5)

Elég vicces válogatás.:)

2012. március 5., hétfő

Booty Swing

A nap zenéje: Parov Stellar - Booty Swing

"Ezt egyáltalán nem értjük"

Ma az index-en egy divatbemutatóról szóló cikkre kattintottam (bűnos módon a kifutói lánykák megnézése végett) és az alábbi képre bukkantam:
A képfelirat készítőjének innen üzenem, hogy
1) én igen,
2) ezt nem érteni kell
3) ha nem érti, akkor vajon buzi-e?

2012. március 4., vasárnap

The Journey

A nap zenéje: Fatboy Slim - The Journey

2012. március 3., szombat

Attraktor: A T-72-es harckocsi

Boogie

A nap zenéje: The Brand New Heavies - Boogie

2012. március 2., péntek

Rock Music

A nap zenéje: Sigma Tibet featuring John Belpaese - Rock Music (What's That Fuzz?) (Radio Edition)

2012. március 1., csütörtök

New Old School

A nap zenéje: Super Preachers - New Old School

Kis nosztalgia, ha már adattologatás közben ezt találtam.:)

2012. február 29., szerda

biiiirkaaaa

Just The Way You Are

A nap zenéje: Bruno Mars - Just The Way You Are

2012. február 27., hétfő

Iskolában dolgozni jó, mert...

...nagyon hasznos tanácsokat hallhatsz a diákoktól a wc-ben. És most idézném kolléganőmet:

"Amit a diákoktól megtudhatsz a wc-ben:
1) a könyvtárban valószínűleg van wc, de azért biztos, ami biztos, menjünk el előtte..
2) első randira kis bugyit nem húzunk, mert akkor látszik, hogy akarsz valamit (ha már ott tartasz, hogy a bugyidat nézi, már valószínűleg akarsz valamit-a szerk.), a nagy az gáz (de ha úgysem akarsz semmit, akkor nem mindegy??-a szerk.), így asszem valami közepeset választok..."

2012. február 26., vasárnap

Csináld rosszul

A nap zenéje: Jazz+Az - Csináld rosszul

2012. február 25., szombat

Love Shack - B-52s

beakadt... :) napdala

2012. február 24., péntek

Smile

A nap zenéje: Vitamin C - Smile

Andi gyógyulására!

2012. február 23., csütörtök

helyzetjelentés a hetedik napon

Na, voltam a kórházban kontrollon. A doktornő most is tüneményes volt. Az összes kérdésemet megválaszolta türelmesen, minden panaszra akár csak hasonlító megjegyzésnek utánajárt. Kitunkolta amit ki kellett, aztán másodszor is, meg bekrémezte, hogy jó legyen. Nem kellett szívni, gyakorlatilag szépen gyógyul, nem vérzik, és elvileg átjárhatók az üregek. Most várunk. A doktornő - most figyeljetek, dobpergés - visszarendelt kontrollra két hét múlva (nem akart lerázni, és figyelni akarja, hogy minden rendben van-e). Hö! Március 14-én ügyel, meló után benézhetek hozzá. :-)

Amúgy úgy néz ki, hogy az orrcseppek meg orrmosás meg orrolaj szükséges utókezelés mindenképpen, kb. fél évig. Akkor meglátjuk, vannak-e panaszok és beszélünk az orrsövényferdülésről, ha okoz bármit. Remélem, nem muszáj megcsinálni (azért mégiscsak még egy műtét), de értitek... Követni akarja a gyógyulást, hogy minden rendben van-e. Esetleg fél év után csináltatni egy CT-t, biztos ami biztos, hogy nem nőtt-e vissza polip vagy bármi (az orrcsepp arra való, hogy ne nőjön vissza a polip). Meg vagyok hatva.

Délután lementem az új körzeti orvosunkhoz. Az egész család átjött, miután nyáron a nem kezelés miatt olyan beteg voltam (és maradtam). Bepipultunk, és mind a négyen átjöttünk. Anya kikérdezte a szomszédokat, az alapján választottunk egy orvost itt a szomszédban, és úgy tűnik nagyon jól választottunk. Sokat kell nála várni, nem lehet időpontot kérni, de az ember megbocsátja neki. A család többi tagja is meg van tőle hatva. Mindenkit kivizsgált (akit kellett, főleg a szülőket), nem hitte el, mi volt korábban itt-ott. Vérvétel, ez-az. Hogy igaz-e, úgy van-e. Ha egy gyógyszer nem hatott írt másikat (és az hat), stb. Most megismerkedtem vele. Mivel hétfőn már leadtam a zárójelentést pontosan tudta, ki vagyok és mi ez (pedig személyesen még nem találkoztunk). Rendes volt, elmagyarázta a leletet laikusmódra, mondta, hogy szedjek vitamint mert le vagyok a betegség miatt fogyva (mondtam, hogy szedek és mit, akkor mondta, hogy akkor ő nem ír), kérdezte van-e még orrcseppem, mert ha nem lenne ő írt volna (a kórházi dokinő is kérdezte, döbbenet, hogy érzi az ember a törődést, de most tényleg). Közölte, hogy a gennyet ki kell szedni. Nem is tudnék vele jobban egyetérteni. Jól írta ki a betegácsit. Szombatra már képesnek írt ki, nyertem ezzel ugye két napnyi betegszabi státuszt az esetleges további betegállományokra idénre (15 nap után jön a szinte semmit sem fizető táppénz, ugye), ami remélem, nem kell majd de mégis. A másik doki mindig hétfőre írt ki képesre. Szóval új doki rendes volt nagyon.

Meg vagyok hatva. Lehet, hogy nem kéne, de meg vagyok hatva... :-)

Amúgy jól viseltem mindkét kiruccanást (bár délután aludtam a kettő között egyet, de miért ne! :-)). Hétfőn elkezdek dolgozni járni. Semmi ugrálás, de azért ülni egész nap már tudok. Bizony. Jó lesz!

UI: azt mondta a dokinő, hogy van esélye, hogy nem muszáj majd fájdalomcsillapítóval repülnöm a jövőben, mert lehetett a fájdalom emiatt (mert ugye a jobb oldallal 2000-ben nem csináltak semmit, most meg szépen megcsinálták azt is...)

2012. február 21., kedd

Álmatlan

A nap zenéje: Anna And The Barbies - Álmatlan

2012. február 20., hétfő

helyzet

Gyors helyzetjelentés. Minden rendben.
Szerdán bevonultam a kórházba, mindenki rendes volt. Egy fiatal doktornő műtött.
Csütörtökön éhgyomor, délelőtt belőttek, és valamikor elvittek a műtőbe. Ahol várni kellett egy csomót, mert pont rosszkor befutott egy mentő, és előbb azt a beteget operálták meg. Klassz.
Amúgy jobb oldalon a múltkor nem csináltak semmit (a történtek fényében most azt mondom, ez nem olyan nagy baj - majd megértitek), most felnyitották amit fel kellett, és kíméletlenül letéptek minden polipot. A végén már nagyon fájt. Nem akarjátok tudni.
A bal oldalon a középső orrjárat vagy mi a korábbi műtét miatt össze volt hegesedve. Lapjával összehegesedett. Nem is tudom, ez pontosan mit is jelent, de semmi jót. Mikor bevezették a kamerát hallanotok kellett volna azt a megdöbbent hangot, ahogy a "tanár úr" megkérdezte, hogy "hol csinálták ezt? melyik orvos?". Hát tya. Na sebaj. Most azt szétválasztották, és kiszippantották amit kellett. A legvégére már NAGYON fájt... :-( Középen volt egy kis hányinger is, de nagyon rendesek voltak, tartottunk szünetet, megdöntötték az ágyat, simogatták a karom meg minden. Valahogy azért túléltem a műtétet, és minden jóra fordult.
Anya természetesen túl korán jött, egy órával azután, hogy visszavittek a kórterembe. Szerintetek hogy voltam? Na sebaj. Kért nekem legalább fájdalomcsillapítót, egy Voltaren-injekció formájában, amit a tűs gyilkos hozott. Esküszöm, nem vagyok ugrálós, bírom is a fájdalmat, de Anya szerint vagy egy métert ugrottam amikor belémdöfte a tűt, és még egyet mikor belémtolta az anyagot. Említettem már, hogy még be voltam kábítva? De ezen kívül minden rendben volt és hatott is a cucc.
Egy nappal a műtét után már nem is vérzett semmi, két nappal később már alig pötyögött, tegnap már semmi sem volt. Durva. Legutóbb még vagy egy hétig ömlött a szötty az orromból. Most meg ez. Minden nagyon rendben van. Mosogatom az orrom tengervizes oldattal, kaptam szteroidos orrcseppet és Coldastop orrolajat, hogy megakadályozzuk a hegesedést. Értitek, a hegesedést... Minden rendben. Még azért nem vagyok teljesen jól. Kicsit visszavetett, hogy ma reggel el kellett támolyognom a körzetihez a betegállomány miatt, de minden rendben lesz nemsokára.
Csütörtökön megyek vissza a kórházba kontrollra, és talán a körzetihez is. Az a terv, hogy egy hét múlva már dolgozni menjek, ha lehet. Hát ez van.

2012. február 19., vasárnap

Big Balls

A nap zenéje: Smoove - Big Balls

2012. február 13., hétfő

meló

A meló elvonja a figyelmem. Ez jó.
Na jó, nem a meló! :-P

Amúgy már csak 3 nap, és túl vagyok rajta.

2012. február 12., vasárnap

Baby

A nap zenéje: Oláh Ibolya - Baby

Attraktor: Budapest Vízhálózata

A budapesti csatornahálózat:

Az északpesti szennyvíztelep:

2012. február 7., kedd

már csak egy hét

Na, már csak egy hét a műtétig. Szombaton elballagok a boogie versenyre üldögélni (remélem, ellen tudok állni a kísértésnek és nem táncolok...), aztán szerdán bevonulok a kórházba, ha minden jól megy, pénteken már mehetek is haza (azt hiszem).
Ma voltam a Honvéd-kórházban, megcsinálták az EKG-t és levették a vért. Az EKG-eredményt odaadták (nincs akadálya a műtétnek), a vérlelet közvetlenül a MÁV-kórházba megy. Alakulnak a dolgok.

Ma este az előbb megvettem a repjegyemet júniusra Bristol-ba (Ryanair), úgyhogy reszkess Dél-Anglia, megyek táncolni és kicsit körbe is nézni. Egy hetet leszek ott, hétvégén tánc, előtte meg majd meglátjuk, hogy utána is-e kis városnézés, szállás egy angol ismerősnél, tánchétvége alatt meg a szállodában, ahol a cucc lesz. Meglássuk hogy lesz, de tuti fogok tudni venni tonnányi teát! :-)

2012. február 6., hétfő

sheheherloooockkkk!

Most megint egy évet kell majd várni a következő részekre! :-(
A második évad harmadik (és egyben záró) epizódjában enyhén belecsaptak a lecsóba! Kíváncsi leszek, megmagyarázzák-e a következő évadban azt, ami ebben a részben történt (what just happened... értitek...).
Még mindig nézzetek Sherlock-ot!

2012. február 5., vasárnap

Andinak - A csizma!

2012. január 26., csütörtök

Eljött az a nap...

...amikor felpróbáltam egy 36-os szoknyát, és jó lett rám :)

2012. január 23., hétfő

eü helyzet

Tehát. Ma voltam a MÁV-kórházban.

Helyzet: a doki aki az ambulancián megnézett normális volt, normális hangnemet használt, nem volt lekezelő. Nem mondta, hogy menjek haza és nyögjek, nem mondta, hogy ez nekem nem fájhat. Rendesen megnézte a CT-t, amit vittem, és rendesen meg is vizsgált. Válaszolt a kérdéseimre, és kiírt műtétre. Írt orrcseppet mert kértem. Pozitív.

Február 15-én vonulok be a kórházba, 16-án műtenek (FESS - endoszkópos polip-porszívózás, és talán orrsövény is, ha meg tudom beszélni velük, hogy "egy kosszal" ezt is lerendezzük), egy éjszaka kórház (bár szerintem ez kettő, egy előtte egy meg utána) és kb. összesen 10 nap betegácsi. Azaz szerdán bevonulok, csütörtökön műtenek, és következő hét végéig otthon lábadozom. Kb.

Megnyugodtam, már megvan, hogy meddig kell kihúzni.

Addig a mozgás/ugrálás/tánc/head-banging, stb. nem javasolt (a pénteki szuper jó buli betette az ajtót a fejemben szüttyögő polipoknak és egyebeknek), úgyhogy maradnak az ülős elfoglaltságok és a lassú séta... :-)

/by the way: csak kicsit durva, hogy itt a blogban már volt egy arcüreggyulladás címke? :-P/

2012. január 17., kedd

In The End

A nap zenéje: Snow Patrol - In The End

2012. január 13., péntek

Put It Back Together

A nap zenéje: Fatboy Slim - Put It Back Together

Andi megelőzött zenepostolásban.:P

2012. január 9., hétfő

Sherlock második évad...

...is bloody brilliant!
Most rákerestem, és pontosan ugyanezekkel a szavakkal illettem az elsőt...
Jesszus, de jó. És a második évad szerintem kb. szintet lépett még az elsőhöz képest is!
Kár, hogy összesen megint csak három rész lesz és megint várhatunk vagy egy évet a következő részekig. Mert remélem, lesznek következő részek... Jaj, de jó volt a második rész! Jövő vasárnap adják a harmadikat...

új kocsi

Ma leadtam a bérautót, és megörököltem egy Ford Focust. Az év végéig lehet nálam. Már most szerelmes vagyok bele! :-) Úgy hasít, hogy még. Szuperül gyorsul és egy csomó kényelmi extra van benne. Vérezni fog a szívem, amikor le kell majd adni! :-)

2012. január 5., csütörtök

French Kissing

A nap zenéje: Sarah Connor - French Kissing

Sarah Connor - French Kissing from Nils Visé on Vimeo.

2012. január 4., szerda

The Duck's Yas Yas Yas

A nap zenéje: King Perry - The Duck's Yas Yas Yas

2012. január 1., vasárnap

BÚÉK

BÚÉK 2012!