A nap zenéje: Sunrise Avenue - Hollywood Hills
2013. december 23., hétfő
2013. november 3., vasárnap
Ajánlatkérés
Utálom azokat a webshopokat, ahol nincs kiírva az ár, hanem van egy "ajánlatkérés" gomb. Ilyenkor mindig élek azzal a feltételezéssel, hogy megpróbálnak átvágni.
2013. november 2., szombat
2013. október 28., hétfő
2013. október 27., vasárnap
2013. október 24., csütörtök
És akkor visszatértem...
Hamár ilyen nagy utazásban voltam, akkor itt a történet befejezése. :)
Be kell vallani, az angol csoport egész idegkímélő volt (oké, mindig vannak fura egyedek, de itt most a 17-ből csak 3 ilyet találtam, szóval arányaiban nézve jó volt), halkak voltak, nyugisak, és nem nagyon nem hisztisek. Meg voltam amúgy döbbenve a strapabítóságukon. :) Piros pont az angol túrázóknak. ;)
Az igazi élmény a visszaút volt ismét. Ugyanis azt nem tudom, hogy tudjátok-e, de ezt az utat irodán keresztül foglaltam, és h a repjeggyel se legyen gáz, azt is. Ez 2 okból volt így: 1. ha lemondják az utat, akkor csak megmondom a nőnek, hogy hát akkor a repjeggyel kezdjen vmit, 2. egyszerűbb kezelni, ha minden egy helyen van. Node az utazási irodás nő, elgépelte a nevemet, és többször is biztosított afelől, hogy ez semmilyen kellemetlenséget nem fog okozni, és ha mégis gond lenne a reptéren, akkor majd ő állja mind az 50 CHF-nyi átíratási költséget. Nos, a gondok sokkal korábban kezdődtek, amit ugyan sikerült még itt Svájcban megheckelni. Gondolta mindenki. Aztán eljött az utolsó este Catanián, ahol a web check-in felmondta a szolgálatot a fenti hackelgetés miatt ugyanis még mindig Zürich-Catania útvonalra kellett volna regisztrálnom magamat, 10 nappal korábbra... már látjátok is a problémát.
Szóval kimentem a reptérre a csoporttal ( = jó korán), hogy akkor tegyük ugyan rendbe ezt a jegy kérdést. Itt kell elmondani, hogy Catania nem egy nagy reptér, de annak érződik. Amolyan olaszosan nagynak. Vagyis marha kaotikus. Az Alitalia-n kívül senkinek sincs check-in automata, ami mindenkinek nyer egy jegyet a pultokhoz, amiket random nyitogatnak, és természetesen amolyan délies tempóban (amikor kedvük tartja). Ergo jómagam és még pár svájci papírokkal rendelkező utas beálltunk a kijelölt sorba, és ott várakoztunk vagy egy órát. Itt teljesen probléma mentesen felkerültem az utas listára, és irány a biztonsági ellenőrzés. Amit a jól megszokott témánál kicsit kevésbé vesznek komolyan, vagyis magad gurigatod a kis tálcádat, majd áthaladsz a kapun, és hiába pittyeg, akkor sincs semmi. Lásd az én esetemben. Vagy egyik utastárséban, aki teljes túrafelszerelésben haladt át probléma mentesen (a bakancs miatt minimum szét kellett volna kapják). Ezen kívül újabb érdekessége a reptérnek, hogy itt kap az ember angol nyelvű könyvet és nem bikinis csajokat ábrázoló képeslapot (nem mintha Catania a bikinis csajoktól nyüzsgene), valamint hogy az Angliába induló szerencsések egy extra vámvizsgálatot kaptak, míg a svájci gép nem. No komment, tekintve, hogy ugye ők EU, Svájc meg nem, és ezt érkezéskor tudatták is.
Innentől egy egész szép utunk volt Genfbe, ahol el kellett volna kapni a zürichi gépet. Már ha indult volna. Természetesen ez se volt teljesen triviális, ugyanis Genfben elég egy rossz fordulat, és máris a csomagmegszerzésen találod magad, ami ugye egy új biztonsági ellenőrzést garantál. Igen, én is részt vettem rajta. Majd mikor túlestünk a szintén egyszerű, ám sokkal jobban szervezett ellenőrzésen, megtudtam, hogy a gépet törölték, és az infópultos hölgyike is csak annyit közölt, hogy legyünk kedvesek a szemközti Swiss képviseleten érdeklődni, majd eltűnt. Hát vettünk egy 180°-os fordulatot, és szemben találtuk magunkat vmi bolttal, amin talán MontBlanc talán Ralf Lauren volt. Nem Swiss. Ekkor vkinek leesett, hogy hát az a check-in pultoknál van, kívül. Very well, hát irány kifelé. Szóval kimentem, és mondtam a néninek, hogy én talán vonatoznék, ha nem gáz. Ő elvette a zürichi jegyet, bólintott, h rendben van, de akkor mi a rákot keresek én nála, ha még jegy se kell a vonatra (ugye van bérletem). Talán a csomag... oh.. hát igen. Slattyogjak le a Hub mellé, és telefonáljak, hogy kéne a csomagom, és kiadják. Huub???? Tessék??? Menjek le, majd meglátom.
Nem láttam, így az infópultnál kötöttem ki. Ahol ismét Hubolni kezdtek... igen remek, de még mindig nem tudtam miről beszélnek, de ott legalább franciául nyomták, tehát az esélyek nagyobbak voltak, mint a Swisses francia angollal. Kb 2 perc értetlenekedés után kiderült, hogy a Hub egy bár. Mellette van egy ajtó, ami mellett lóg egy telefon. Ohh, igen! Hát bejutottam. Kivártam ismét a sorom, és szerettem volna a csomagomat. No de már csak a Catania-Genf jegy volt nálam, a kis cetlivel, úgyhogy jött ia a kérdés, hogy mi a szent rákot keresek én még itt, amikor a gépem kb 45 perce leszállt. Hát, talán nem mesélem el, gondoltam, és csak annyit mondtam, h én igazából Zürichbe mentem volna...
Némi világosság a hölgy szemében kissé feldobott, de utána kinyitotta a száját, és az után érdeklődött, hogy megnéztem-e már a 2-es ill. 3-as kiadószalagot... Itt nem kérdeztem meg, hogy ezt mégis honnan kéne tudjam, hogy melyik szalagokat nézzem. De szerencsére ott volt a csomag, már leszedve, vártak rám.
Ezek után felültem a vonatra, és hazajöttem.
Vége!
Ui: és h tudjátok, h honnan kellett volna leolvasni a megállókat a buszon ülve:
Be kell vallani, az angol csoport egész idegkímélő volt (oké, mindig vannak fura egyedek, de itt most a 17-ből csak 3 ilyet találtam, szóval arányaiban nézve jó volt), halkak voltak, nyugisak, és nem nagyon nem hisztisek. Meg voltam amúgy döbbenve a strapabítóságukon. :) Piros pont az angol túrázóknak. ;)
Az igazi élmény a visszaút volt ismét. Ugyanis azt nem tudom, hogy tudjátok-e, de ezt az utat irodán keresztül foglaltam, és h a repjeggyel se legyen gáz, azt is. Ez 2 okból volt így: 1. ha lemondják az utat, akkor csak megmondom a nőnek, hogy hát akkor a repjeggyel kezdjen vmit, 2. egyszerűbb kezelni, ha minden egy helyen van. Node az utazási irodás nő, elgépelte a nevemet, és többször is biztosított afelől, hogy ez semmilyen kellemetlenséget nem fog okozni, és ha mégis gond lenne a reptéren, akkor majd ő állja mind az 50 CHF-nyi átíratási költséget. Nos, a gondok sokkal korábban kezdődtek, amit ugyan sikerült még itt Svájcban megheckelni. Gondolta mindenki. Aztán eljött az utolsó este Catanián, ahol a web check-in felmondta a szolgálatot a fenti hackelgetés miatt ugyanis még mindig Zürich-Catania útvonalra kellett volna regisztrálnom magamat, 10 nappal korábbra... már látjátok is a problémát.
Szóval kimentem a reptérre a csoporttal ( = jó korán), hogy akkor tegyük ugyan rendbe ezt a jegy kérdést. Itt kell elmondani, hogy Catania nem egy nagy reptér, de annak érződik. Amolyan olaszosan nagynak. Vagyis marha kaotikus. Az Alitalia-n kívül senkinek sincs check-in automata, ami mindenkinek nyer egy jegyet a pultokhoz, amiket random nyitogatnak, és természetesen amolyan délies tempóban (amikor kedvük tartja). Ergo jómagam és még pár svájci papírokkal rendelkező utas beálltunk a kijelölt sorba, és ott várakoztunk vagy egy órát. Itt teljesen probléma mentesen felkerültem az utas listára, és irány a biztonsági ellenőrzés. Amit a jól megszokott témánál kicsit kevésbé vesznek komolyan, vagyis magad gurigatod a kis tálcádat, majd áthaladsz a kapun, és hiába pittyeg, akkor sincs semmi. Lásd az én esetemben. Vagy egyik utastárséban, aki teljes túrafelszerelésben haladt át probléma mentesen (a bakancs miatt minimum szét kellett volna kapják). Ezen kívül újabb érdekessége a reptérnek, hogy itt kap az ember angol nyelvű könyvet és nem bikinis csajokat ábrázoló képeslapot (nem mintha Catania a bikinis csajoktól nyüzsgene), valamint hogy az Angliába induló szerencsések egy extra vámvizsgálatot kaptak, míg a svájci gép nem. No komment, tekintve, hogy ugye ők EU, Svájc meg nem, és ezt érkezéskor tudatták is.
Innentől egy egész szép utunk volt Genfbe, ahol el kellett volna kapni a zürichi gépet. Már ha indult volna. Természetesen ez se volt teljesen triviális, ugyanis Genfben elég egy rossz fordulat, és máris a csomagmegszerzésen találod magad, ami ugye egy új biztonsági ellenőrzést garantál. Igen, én is részt vettem rajta. Majd mikor túlestünk a szintén egyszerű, ám sokkal jobban szervezett ellenőrzésen, megtudtam, hogy a gépet törölték, és az infópultos hölgyike is csak annyit közölt, hogy legyünk kedvesek a szemközti Swiss képviseleten érdeklődni, majd eltűnt. Hát vettünk egy 180°-os fordulatot, és szemben találtuk magunkat vmi bolttal, amin talán MontBlanc talán Ralf Lauren volt. Nem Swiss. Ekkor vkinek leesett, hogy hát az a check-in pultoknál van, kívül. Very well, hát irány kifelé. Szóval kimentem, és mondtam a néninek, hogy én talán vonatoznék, ha nem gáz. Ő elvette a zürichi jegyet, bólintott, h rendben van, de akkor mi a rákot keresek én nála, ha még jegy se kell a vonatra (ugye van bérletem). Talán a csomag... oh.. hát igen. Slattyogjak le a Hub mellé, és telefonáljak, hogy kéne a csomagom, és kiadják. Huub???? Tessék??? Menjek le, majd meglátom.
Nem láttam, így az infópultnál kötöttem ki. Ahol ismét Hubolni kezdtek... igen remek, de még mindig nem tudtam miről beszélnek, de ott legalább franciául nyomták, tehát az esélyek nagyobbak voltak, mint a Swisses francia angollal. Kb 2 perc értetlenekedés után kiderült, hogy a Hub egy bár. Mellette van egy ajtó, ami mellett lóg egy telefon. Ohh, igen! Hát bejutottam. Kivártam ismét a sorom, és szerettem volna a csomagomat. No de már csak a Catania-Genf jegy volt nálam, a kis cetlivel, úgyhogy jött ia a kérdés, hogy mi a szent rákot keresek én még itt, amikor a gépem kb 45 perce leszállt. Hát, talán nem mesélem el, gondoltam, és csak annyit mondtam, h én igazából Zürichbe mentem volna...
Némi világosság a hölgy szemében kissé feldobott, de utána kinyitotta a száját, és az után érdeklődött, hogy megnéztem-e már a 2-es ill. 3-as kiadószalagot... Itt nem kérdeztem meg, hogy ezt mégis honnan kéne tudjam, hogy melyik szalagokat nézzem. De szerencsére ott volt a csomag, már leszedve, vártak rám.
Ezek után felültem a vonatra, és hazajöttem.
Vége!
Ui: és h tudjátok, h honnan kellett volna leolvasni a megállókat a buszon ülve:
2013. október 14., hétfő
Hansel and Gretel, Witch Hunters vs. Jack, the Giant Slayer (2013)
Essünk túl a nehezén. A Hansel and Gretel egy bűnrossz film. Pont, ennyi.
Az milyen, amikor a film azzal próbálja érzékeltetni, hogy Németországban játszódik, hogy NÉHÁNY színész (nem mind ám!) német akcentussal beszéli az angolt. A többi mai amerikaival. Öööö. Öhömm.
Amúgy inkább horrorra vették a figurát, mint mesére, thrillerre, vagy kalandra. Rosszpont. A boszorkányok rémesek voltak (effekt effekt hátán, rossz maszkok, direkt erősen ijesztős, rothadó arcú lények). Van az, amikor az akciójelenetek reálisak. Van az, mikor ezt nem találják el, és túlzóak. Van, amikor direkt túlhúzzák, az már a paródia. Ez még annál is túl volt húzva. Végig nem bírtam eldönteni, hogy ez egy rémmese akart lenni, horrorparódia, vagy mi.
A sztori még röviden: Hanselt és Gretelt az apjuk elviszi az erdőbe és sose megy értük. Ők odatévednek egy boszorkány mézeskalácsházához, ahol esznek a házból, bekerülnek a boszorkány bűvkörébe, majd ugye beledobva a banyát a kemencébe kiszabadulnak (a mesének ezt a részét tudjuk). Ezt akarták továbbgondolni, mi történt kis hőseinkkel mire felnőtté válnak. Kanyarítottak köré egy kis mitológiát, némi képességeket adtak a két gyereknek, megérték a felnőttkorukat és vadászták a boszorkányokat.
A legrosszabb az volt az egészben, hogy ez egy egészen jó film lehetett volna, ha legalább a kosár karimáját eltalálják. Voltak benne igazán jó pillanatok, és Hanselnek voltak nagyon jó idézhető egysorosai (legalábbis azok lettek volna, ha a szituk passzoltak volna a mondatokhoz). Ez a film egy hatalmas, egyértelműen kihagyott ziccer.
Még két szó a két főszereplőről. Nekem tetszik Jeremy Renner, mint badass, aki egyébként ügyefogyott kicsit. És Gemma Arterton-t nem ismertem fel valamiért, pedig a Prince of Persia-t már nem is tudom, hányszor láttam. Hm...
ELLENBEN.
A Jack, the Giant Slayer egy igazi mese, kicsit Csillagpor feelingem volt, bár azt azért nem közelíti meg. Ártatlan, vicces, és gyerekbiztos kivitelezés és poénok. Szimpatikus szereplők, nem agyoncsavart történet. Heppiend. Jó CGI effektek. Ewan McGregor mint királyi főtestőr. Egyem a kis szívét. :-D
A sztori: Jack egy kalandvágyó 18 éves, aki imádta az égig érő paszulyról és az óriásokról szóló mesét gyerekként. Isabelle a hercegnő, hasonló tulajdonságokkal. Hercegnőcske megszökik otthonról kalandot keresni, aztán már az első éjjel az égig érő paszulyon találja magát, ami felviszi az óriások földjére. Jack önként jelentkezik a mentőakcióba. Megmenti a királylányt, legyőzi az óriások vezetőjét, megmenti az emberiséget és a végén elnyeri a királylány kezét. Jó film. Ennyi.
Az milyen, amikor a film azzal próbálja érzékeltetni, hogy Németországban játszódik, hogy NÉHÁNY színész (nem mind ám!) német akcentussal beszéli az angolt. A többi mai amerikaival. Öööö. Öhömm.
Amúgy inkább horrorra vették a figurát, mint mesére, thrillerre, vagy kalandra. Rosszpont. A boszorkányok rémesek voltak (effekt effekt hátán, rossz maszkok, direkt erősen ijesztős, rothadó arcú lények). Van az, amikor az akciójelenetek reálisak. Van az, mikor ezt nem találják el, és túlzóak. Van, amikor direkt túlhúzzák, az már a paródia. Ez még annál is túl volt húzva. Végig nem bírtam eldönteni, hogy ez egy rémmese akart lenni, horrorparódia, vagy mi.
A sztori még röviden: Hanselt és Gretelt az apjuk elviszi az erdőbe és sose megy értük. Ők odatévednek egy boszorkány mézeskalácsházához, ahol esznek a házból, bekerülnek a boszorkány bűvkörébe, majd ugye beledobva a banyát a kemencébe kiszabadulnak (a mesének ezt a részét tudjuk). Ezt akarták továbbgondolni, mi történt kis hőseinkkel mire felnőtté válnak. Kanyarítottak köré egy kis mitológiát, némi képességeket adtak a két gyereknek, megérték a felnőttkorukat és vadászták a boszorkányokat.
A legrosszabb az volt az egészben, hogy ez egy egészen jó film lehetett volna, ha legalább a kosár karimáját eltalálják. Voltak benne igazán jó pillanatok, és Hanselnek voltak nagyon jó idézhető egysorosai (legalábbis azok lettek volna, ha a szituk passzoltak volna a mondatokhoz). Ez a film egy hatalmas, egyértelműen kihagyott ziccer.
Még két szó a két főszereplőről. Nekem tetszik Jeremy Renner, mint badass, aki egyébként ügyefogyott kicsit. És Gemma Arterton-t nem ismertem fel valamiért, pedig a Prince of Persia-t már nem is tudom, hányszor láttam. Hm...
ELLENBEN.
A Jack, the Giant Slayer egy igazi mese, kicsit Csillagpor feelingem volt, bár azt azért nem közelíti meg. Ártatlan, vicces, és gyerekbiztos kivitelezés és poénok. Szimpatikus szereplők, nem agyoncsavart történet. Heppiend. Jó CGI effektek. Ewan McGregor mint királyi főtestőr. Egyem a kis szívét. :-D
A sztori: Jack egy kalandvágyó 18 éves, aki imádta az égig érő paszulyról és az óriásokról szóló mesét gyerekként. Isabelle a hercegnő, hasonló tulajdonságokkal. Hercegnőcske megszökik otthonról kalandot keresni, aztán már az első éjjel az égig érő paszulyon találja magát, ami felviszi az óriások földjére. Jack önként jelentkezik a mentőakcióba. Megmenti a királylányt, legyőzi az óriások vezetőjét, megmenti az emberiséget és a végén elnyeri a királylány kezét. Jó film. Ennyi.
Sok hűhó semmiért - film (2012)
Tehát. Ez Joss Whedon Sok hűhó semmiért verziója.
Amennyire kivettem, ez egy kevés plusszal gyakorlatilag az 1993-as film modern környezetben történt újraforgatása. Joss Whedon kedvenc színészeivel. Volt itt mindenki, de valószínűleg ez a film leginkább azoknak nagy szám, akik ismerik Whedon eddigi munkásságát.
Sok érdekesség nem történt amúgy a vásznon, már persze ha az ember valami újat várt ettől. A mű végül is jó régi és elég jól ismert. Annyi különlegesség volt benne, hogy a környezet modern volt, viszont a film fekete-fehér. Kétségkívül ez kizökkenti az embert egy kicsit manapság. Meg az is, hogy a szereplők gyakorlatilag folyamatosan és megállás nélkül ittak. Már alkoholizáltak. Néha még spiccesek is voltak (szerencsére a spiccességnek megvolt a funkciója és a helye, szóval nem csak úgy l'art pour l'art történt a nyelvakadozás).
Ami még feltűnt az az volt, hogy itt nem csináltak a szereplőknek brit akcentust, ahogy az ember nagyjából elvárná egy Shakespeare-től, hanem mind a saját amerikai kiejtésével és modern hanglejtésével beszélte a shakespeare-i nyelvet és dialógusokat. Meg kell valljam, ez meg is zavart az elején. Nehezen jöttem rá, hogy miért is nem értem, amit mondanak. Egyrészt a régies angol miatt, másrészt meg amiatt, hogy ez a nyelvezet a modern kiejtéssel egyáltalán nem állt össze. :-)
Azért azoknak, akik kísértésbe esnek ezek után megnézni a filmet, a stáblista érdekes része:
- Beatrice: Amy Acker
- Benedict: Alexis Denisof
- Dogberry/Lasponya: Nathan Fillion
- Claudio: Fran Kranz
- Don John: Sean Maher
- Verges: Tom Lenk
Amire büszke voltam, hogy mindenkire rájöttem a film végére, hogy honnan kéne ismerni. Már akit ismerni kellett valahonnan. :-)
Aminek meg örülök, hogy Eliza Dushku kimaradt!
Amennyire kivettem, ez egy kevés plusszal gyakorlatilag az 1993-as film modern környezetben történt újraforgatása. Joss Whedon kedvenc színészeivel. Volt itt mindenki, de valószínűleg ez a film leginkább azoknak nagy szám, akik ismerik Whedon eddigi munkásságát.
Sok érdekesség nem történt amúgy a vásznon, már persze ha az ember valami újat várt ettől. A mű végül is jó régi és elég jól ismert. Annyi különlegesség volt benne, hogy a környezet modern volt, viszont a film fekete-fehér. Kétségkívül ez kizökkenti az embert egy kicsit manapság. Meg az is, hogy a szereplők gyakorlatilag folyamatosan és megállás nélkül ittak. Már alkoholizáltak. Néha még spiccesek is voltak (szerencsére a spiccességnek megvolt a funkciója és a helye, szóval nem csak úgy l'art pour l'art történt a nyelvakadozás).
Ami még feltűnt az az volt, hogy itt nem csináltak a szereplőknek brit akcentust, ahogy az ember nagyjából elvárná egy Shakespeare-től, hanem mind a saját amerikai kiejtésével és modern hanglejtésével beszélte a shakespeare-i nyelvet és dialógusokat. Meg kell valljam, ez meg is zavart az elején. Nehezen jöttem rá, hogy miért is nem értem, amit mondanak. Egyrészt a régies angol miatt, másrészt meg amiatt, hogy ez a nyelvezet a modern kiejtéssel egyáltalán nem állt össze. :-)
Azért azoknak, akik kísértésbe esnek ezek után megnézni a filmet, a stáblista érdekes része:
- Beatrice: Amy Acker
- Benedict: Alexis Denisof
- Dogberry/Lasponya: Nathan Fillion
- Claudio: Fran Kranz
- Don John: Sean Maher
- Verges: Tom Lenk
Amire büszke voltam, hogy mindenkire rájöttem a film végére, hogy honnan kéne ismerni. Már akit ismerni kellett valahonnan. :-)
Aminek meg örülök, hogy Eliza Dushku kimaradt!
2013. október 12., szombat
Én és Catania
Tehát ott tartottunk, h megérkeztem a térre, ahonnan 3 perc a kis Bed & Breakfast hotel. Kerestem is nagyon, amikor megláttam egy normál lakóépület falán az emblémát. Bejöttem, és megkérdeztem az egyetlen embert, aki a liftre várt, h tudja-e hol van ez a B&B. "3. emelet" - jött a válasz. Hát akkor az fellifteztünk (én rettentő boldog vagyok, h nem bőrönddel, hanem hátizsákkal jöttem), ő eltűnt egy lakóajtó mögött, én meg béztem,mint Bálám szamara, h de itt nincs hotel.
Lefelé gyalogolva az elsőn mégiscsak meglett az ominózus szállás. Bejelentkeztem, és az egész napos vízhiányomat már úgy nagyon szerettem volna pótolni. De Szicília nem az a hely, ahol majd iszunk a csapból. Erre nem csak az utazásom további részét szervező cég, de a recepciós is (miután rákérdeztem) előzékenyen felhívta a figyelmemet. Ennek örömére meg is indult a kutatás egy vizet áruló bolt után. Mert ruhaboltot nem kunszt találni. Na de vizet este 8 körül? Na az a kihívás. Nem jártam sikerrel, minden zárva volt.
így kb 1 óra után visszatértem a szállásra, ahol komoly fél liter víz várt. (Amúgy érdekes, de a palackos víz nem drága. 2 liter a belvárosban 1€. (A piaci körte kiloja 1.3.) És normál időben be is lehet szerezni.)
Lehetett ekkor este 9, és a szomszéd úgy érezte, h neki biz fúrni kell. Rettentő boldoggá tett ez a gondolata, mit ne mondjak. De csak abbahagyta.
Ma reggel olyan 7 körül nyitottam kicsi szemeimet, mivel a helyi bazárt kezdték építeni. Bazár ez inkább, mintsem piac, ugyanis hello Kitty-től bugyin át, elemig minden van. (nagy örömömre CDs is...) De tegnap megtudtam a netről, hogy van ám rendes piac is, egy kicsit arrébb. Csak a hal szagot kellett követni. Ott csak étel van, és az egész kész őrültek háza, de nagyon élveztem (képes illusztráció később). A halászok maguk árulják a legkülönfélébb halakat, rákot, polipot, kagylót. Meglepett, hogy a halpiacon nagyrészt urak vásárolnak. A piac mellett kis kávézó szerű helyeken élből ki is lehet próbálni ezt-azt. A hentesek, csirkések kint fenik a kést meg a bárdot, állnak a pult előtt és invitálják a népet (nagy kedvenc a bárány), és olyan darabot kapsz, amilyet szeretnél, mert kisebb állat még nincs készre darabolva. A legjobban az a hentes jött be, ahol anyuka állt a pultban, fia volt a hentes, és utóbbi kis dallamot ütött a fán a késével, így hívva fel magukra a figyelmet.
Aztán persze némi sajt, szárított fűszer (utóbbit kis öregek árulják) és irdatlan mennyiségű zöldség, gyümölcs. A gyümölcsök izgatták a fantáziámat, úgyhogy az őszibarack (nem akkora szám), a körte (nagy szám) és a kaktuszgyümölcs nyert. A kaktuszt megérte kipróbálni, mert finom; nem túl édes, de nem is savanyú. Állagra harapható és nem folyik, de vhogy egész lédús. Kicsit sok a magja, ami apró, és nem rágható, de a legkellemetlenebb tulajdonsága a kis pihetüskék. Hát csókolom! Lehet én voltam a naív, de a piacon is mindenki csak úgy fogdosta. Well... Nekem háromnegyed óra alatt sikerült kiszedni a nagyját a kezeimből.
Utána még bóklászás, de Catania nagyrészt ugyanolyan. Kő, meg épület. Zöld területben nem erősek. Mondanám, h mindenhol putto, és akkor elmeséltem, h mit látsz. De a végére már elég rendes fejfájásom is lett, és hang alapján nem tudtam megkülönböztetni a bőröndöt a motortól, valamint kikaptam a kéregetők egy jó részét. De pisiszag az nincs, mint az általam látott francia városok jó részében.
Bevallom, kíváncsi vagyok ezek után a halvérű angol csoportra. Remélem csendesebbek lesznek, mint az olaszok.
BKV rehabilitáció?
Kicsit fáj a fejem, az egész napos olasz "prego!", "ecco!" és társaik megtették a hatásukat. Így arra jutottam, h visszahúzódok (már amennyire lehet, hisz a dzsembori az ablak alatt reggel 7:30 óta szüntelen), és megírom idejutásomat.
Szóval, miután a franciák kitettek magukért, és kipróbálták, mennyire is lettem türelmes az elmúlt években, egy nyugis útra vágytam.
A repülőutat állatira élveztem. Az egészben az volt a legjobb, h a kapitány egészen beszédes volt, így miközben a felszállásra vártunk, megtudtam, h a gép 68.7 tonna, és ennek következményeként 16mp alatt érjük majd el a felszállási sebességet. A tájékoztatás hasonló stíludban folyt a köv 2 órában is. Turbulenciák, nézni valók és viharfelhők miatt elhagyott leszállási útvonal témákban. Teljesen jó volt! :) Aztán leszálltunk.
A reptér kb Ferihegy méret, de azzal ellentétben inkább szeméttelepre, mintsem budira emlékeztető szaggal várja az embert. Majd gyorsan rá kellett jöjjünk, hogy Zürich nem Európa (helyi értelmezésben legalábbis),és bizony irány a vám szkennere. Igazából ez oké, de meglepett. Először tapasztaltam, h ilyen komolyan vették Svájc nem EU tagságát.
Tehát laza szkennelés után, irány a busz. Jegyet még mindig nem tudom, hol lehetett leakasztani, de úgy voltam vele, h ha nincs, hát nincs. Lógok. Bocs.
Így felszálltam a buszra, ami erősen emlékeztet a BKV kigyulladós kisbuszaira, de ha lehet, még kisebb, és ugyan van rajta 2 kijelző is, h hol vagy, és mi a köv megálló, de ebből egy sem működött. Adott busszal eljutottam a központi vasútállomásig. Itt felszálltak az ellenőrök, én meg le. Gondoltam, itt könnyebb lesz jegyhez jutni. Hát nem. Ekkor jött a nagy gondolat, h az ellenőrnek csak kéne tudni, nem? Szóval odamenten, és megkérdeztem ékes angol nyelven, h tud-e segíteni. Ő szemmel láthatóan annyit értett, h "blablabla ticket... bus", és közölte, h "Gelatto!". Ekkor tünt fel a kis fagyis/mindenes bodega, ahol megkaparinthattam a jegyet. Erre nem gondoltam. No nem baj. Pár perccel később meg is kapam a jegyet (1€ darabja), ami max 90 perc utazásra jogosít. A busz persze elment, és kereshettem másikat. Namost menetrendet, ill térképet a buszokról nem leltem. Minek? Azt úgyis mindenki tudja! Szóval nekiálltam bogarászni a nagy táblát, amin a busz száma és a megállói álltak. Okké. Ebből kiderült, h még 3 másik busz is jó nekem, így fel is szálltam a köv jónak minősítettre. De a nem működő kijelzőről kiderült, h feature és nem bug. Ugyanis ismét csak annyit tudtam meg, h jó utazást kívánnak. Köszi. Arra is gyorsan rá kellett jöjjek, h ha van is kiépített megálló, akkor az esetek nagy részében a nap már megtette a hatását, és az írás megszűnt létezni. Szóval maradtak a nagy táblák, amik néha A4 méretű kiírásokká változnak (a rajtuk feltűntetett infomennyiség azonos), néha pedig a megálló oldalára ragasztják. Ergo: olvass, ha tudsz. Ebből adódóan, csak a 2. nekifutásra sikerült megtalálni a teret, ahol le kellett szálljak. Közben volt a sofőr 30 perces pihenője is, szóval szerintem leutaztam a 90 percet. Az első kör teljes esélytelensége akkor tudatosult bennem igazán, amikor a szembe irányból szálltam le, és megláttam, hogy a másik irányból a megállót elbontották, és csak egy kis póznás cetli jelzi a helyét. Kössz Catania!
2013. október 10., csütörtök
MÁV rehabilitáció 1.0
Asszem el tudom mondani a mostani francia út kapcsán, hogy a MÁV egy szinttel lejjebb került a megvetendő vasúttársaságok listáján. Perpill az első helyet az SNCF (francia vasút) utaskiszolgálása foglalja el. de talán kezdem az elején.
Ugye innen Lyon elméletben nem téma, csak 5 - 5 és fél óra út vasúton, és a svájci rész nem is gond. Genfből pedig laza 1 óra 45 perc alatt, 27-36€ fejében Lyon kellős közepén találja magát az ember. Ez egy tök jó dolog. Magyarán csak felugrok a vonatra, és ott is vagyok. Így indultam neki az útnak. Aztán elértem Genfet.
Az SNCF honlapja nagy örömködve tájékoztatott, hogy már jópár éve annak, hogy automatát szereltek fel a genfi pályaudvaron, amiből jegyet lehet nyerni, semmi aggodalom. Ennek tudatában oda is mentem az automatához (Pénztár? Vasárnap? Nyugat-Európában? Felejtsd el.), hogy akkor jegy. Node az SNCF automata, ami a határ svájci oldalán van, csak francia bankkártyával hajlandó működni (na ilyenem nincs), pénzt pedig egyáltalán nem fogad el. (Én meg nem akartam ázsiait játszani, és félbehajtani a 20€-st, és beletuszmákolni a kártya helyére.) Gondoltam, hátha az SBB (svájci vasút) automata majd segít, de az csak belföldi/SBB jegyet árusít, ez a vonal meg a franciákhoz tartozik. Hát mit volt mit tenni, át a határon, fel a peronra, és megkérdezni az egyik kompetenst. Kiválasztottam magamnak a nagyon segítőkész SBB alkalmazottat, aki azonnal meg is mondta, h fogalma sincs, ott áll egy úr lila mellényben (no komment), ő az SNCF kallere, legyek kedves tőle tudakolni. Hát odamentem emberünkhöz, kb 5 perccel a vonat indulása előtt. Előadtam a fenti problémát, és hogy én jegyet szeretnék. Mire az illető igen csak hevesen (nekem ez meglepő volt, mert 5 perc alatt még általában veszek egy kávét, hiszen a vonat nem késik, de nem is siet) magyarázta, hogy tessek már felszállni, mindjárt indulunk. Szóval a tuszkolásnak engedve felszálltam, és a vártam a kallert. Aki eltűnt. Egyszer-egyszer átrohant vmi kaller szerű a vagonon (egyértelműen más, mint akit én kérdeztem), de vasárnap du. annyira nem volt hely, hogy nem ért végig a vonaton az út teljes időtartama alatt. Így megérkeztem Lyonba jegy nélkül. Leszálltam a vonatról, és jött a megvilágosodás: a kallernak hitt ürge a mozdonyvezető volt.
A visszautazásnak is eljött az ideje pár nappal később. Gondoltam korán haza kéne azért érni, szóval jó lenne a 12.38as vonattal elszüttyögni Genfbe. Az SNCF mobil honlap bemondta az unalmast, de SBB igen segítőkészen közölte, hogy semmi fennakadással nem kell számolni. A felállás szintén hasonló, vagyis pénz és külföldi bankkártya élből megváltja a jegyet a kasszához álló sorba. (Hétköznap lévén nyitva is volt, és még ebédszünetre se zárnak be.) Alapból a kasszákat elég jól pörgetik, tehát én úgy voltam vele, h 30 perc alatt bőven kapok jegyet. 12.15kor szólítottak is. A velem szemben ülő úrtól egy jegyet kértem Genfbe a következő vonatra. Az úr közölte, hogy az 12.38kor megy, de ma sztrájk van, szóval csak az utolsó francia városig (esetünkben Bellegarde) közlekednek a vonatok, onnan alternatív megoldásokkal meg lehet talán közelíteni Genfet, de ezt ő nem tudja pontosan, hogy hogyan. Az első vonat, ami Genfig eljut az 18.38-kor megy, és 20.17-kor érkezik (info: innen nekem még további 3.5 óra hazáig). Szóval döntsem el, hogy akarok-e Bellegarde-ba menni, vagy kivárom a késői vonatot. Az előtérben szerencsére ingyen wifi már van, tehát nyomkodtam nagyban a telefonomat, hogy mégis, mik az alternatívák. De nem úgy nézett ki, hogy bármi lenne. Ekkor kattant le, hogy ha nem Genf, akkor talán Bázel elérhető értelmes időn belül. Vagy vmi egyéb svájci csatlakozás. (Ekkorra egyébként az SBB honlapja sokkal aktuálisabb infókkal szolgált, mint az SNCF-é, hiszen megmondták, h a francia részen sztrájk van, ezért késés várható, ami törölt vonat volt, azt feltüntették, stb. Innen jött a Bázel-ötlet is, mert ott nem mutattak semmi problémát.) Szóval ismét beálltam a sorba. Ekkor egy hölgyet kaptam ki, akitől egy jegyet kértem Svájcba. No de mégis, melyik városba - jött a kérdés, amire a válasz úgy szólt, hogy mindegy, csak Svájc legyen, és még ma. A hölgy itt igen nagy szemeket meresztett, hogy vajon megkergültem-e, vagy még ép eszemen vagyok, de kedvesen megkérdezte, hogy Genf megfelel-e. Mondtam, hogy amennyiben van vonat, megfelel. Természetesen van gyorsvonat, 14.38-kor. Itt 2x rákérdeztem, hogy de biztosan megy-e. Hát már miért ne tenné? Ekkor elmeséltem, hogy mert a hölgy mellett ülő kolléga alig 30 perce mondta, hogy Genfbe nincs vonat este f7ig, mert sztrájk van. Hmm... hát ő ezt nem tudja, neki nem mondták, és aktuális menetrendet se kapott. Welll........ no komment. De várjak kicsit, ellenőrzi. Okké. Hát a kollégának igaza volt, nincs vonat f7ig. Jó, és Bázelbe? Hát azt ő nem tudja, az nincs a papíron. Menjek át az információhoz, és kérdezzem meg. Ő nem tud segíteni.
Átmentem az infóhoz, kivártam a soromat, megkérdeztem, hogy hogyan jutok én aznap Svájcba. Az infó rövid volt: van egy TGV Genfbe 15.34kor, de azt ő nem tudja megmondani, hogy tele van-e, menjek az automatához, és ha ott már nem kapok jegyet, akkor a kasszához, és ha már ők se tudnak jegyet adni, akkor a peronon a kallertól tudok venni, de akkor drágább lesz. Ekkor már megkérdeztem, hogy és mi van Bázellel, oda el lehet-e jutni. Válasz a fentivel azonos. Hát jó.
Automata felejtős. Kassza 3. kör. Ismét a hölgyet kaptam ki, és egyikünk mosolya sem volt őszinte. Mondom neki, hogy mit mondtak az infónál, hogy a TGV. Itt leakadtunk ismét, hogy de az nincs a papíron, tehát szerinte az nem közlekedik, de ha nagyon akarom ad rá jegyet. Még megkérdezte a főnökét, hogy szabad-e azt neki, és szabadott, mert főnök szerint a sztrájk a TGV-t nem érintette. Úgyhogy végre kaptam egy jegyet Genfig. (Mellesleg ezen az úton a TGV ugyanolyan, mint a gyorsvonat, csak kevesebbszer áll meg, de menetidőben csak 4 perc a különbség, árban viszont 10€.) Majd kimentem a váróba,a hol eddigre felállították az infótáblákat, amin igen nagy betűkkel volt olvasható, hogy "a gyorsvonat közlekedést a nemzeti sztrájkoz igazították".
Magyarán a TGV változatlanul közlekedik. Bár tudta volna ezt 2 órával korábban az első kolléga is, meg a második is, hogy ami nincs a papíron, az azért nincs, mert a menetrend azon része nem változik a sztrájk miatt.
Szóval úgy döntöttem, hogy a MÁV egy szinttel jobb, mert a jegyeladó egyben infópult is, és tudja kezelni a menetrendet. :)
Ugye innen Lyon elméletben nem téma, csak 5 - 5 és fél óra út vasúton, és a svájci rész nem is gond. Genfből pedig laza 1 óra 45 perc alatt, 27-36€ fejében Lyon kellős közepén találja magát az ember. Ez egy tök jó dolog. Magyarán csak felugrok a vonatra, és ott is vagyok. Így indultam neki az útnak. Aztán elértem Genfet.
Az SNCF honlapja nagy örömködve tájékoztatott, hogy már jópár éve annak, hogy automatát szereltek fel a genfi pályaudvaron, amiből jegyet lehet nyerni, semmi aggodalom. Ennek tudatában oda is mentem az automatához (Pénztár? Vasárnap? Nyugat-Európában? Felejtsd el.), hogy akkor jegy. Node az SNCF automata, ami a határ svájci oldalán van, csak francia bankkártyával hajlandó működni (na ilyenem nincs), pénzt pedig egyáltalán nem fogad el. (Én meg nem akartam ázsiait játszani, és félbehajtani a 20€-st, és beletuszmákolni a kártya helyére.) Gondoltam, hátha az SBB (svájci vasút) automata majd segít, de az csak belföldi/SBB jegyet árusít, ez a vonal meg a franciákhoz tartozik. Hát mit volt mit tenni, át a határon, fel a peronra, és megkérdezni az egyik kompetenst. Kiválasztottam magamnak a nagyon segítőkész SBB alkalmazottat, aki azonnal meg is mondta, h fogalma sincs, ott áll egy úr lila mellényben (no komment), ő az SNCF kallere, legyek kedves tőle tudakolni. Hát odamentem emberünkhöz, kb 5 perccel a vonat indulása előtt. Előadtam a fenti problémát, és hogy én jegyet szeretnék. Mire az illető igen csak hevesen (nekem ez meglepő volt, mert 5 perc alatt még általában veszek egy kávét, hiszen a vonat nem késik, de nem is siet) magyarázta, hogy tessek már felszállni, mindjárt indulunk. Szóval a tuszkolásnak engedve felszálltam, és a vártam a kallert. Aki eltűnt. Egyszer-egyszer átrohant vmi kaller szerű a vagonon (egyértelműen más, mint akit én kérdeztem), de vasárnap du. annyira nem volt hely, hogy nem ért végig a vonaton az út teljes időtartama alatt. Így megérkeztem Lyonba jegy nélkül. Leszálltam a vonatról, és jött a megvilágosodás: a kallernak hitt ürge a mozdonyvezető volt.
A visszautazásnak is eljött az ideje pár nappal később. Gondoltam korán haza kéne azért érni, szóval jó lenne a 12.38as vonattal elszüttyögni Genfbe. Az SNCF mobil honlap bemondta az unalmast, de SBB igen segítőkészen közölte, hogy semmi fennakadással nem kell számolni. A felállás szintén hasonló, vagyis pénz és külföldi bankkártya élből megváltja a jegyet a kasszához álló sorba. (Hétköznap lévén nyitva is volt, és még ebédszünetre se zárnak be.) Alapból a kasszákat elég jól pörgetik, tehát én úgy voltam vele, h 30 perc alatt bőven kapok jegyet. 12.15kor szólítottak is. A velem szemben ülő úrtól egy jegyet kértem Genfbe a következő vonatra. Az úr közölte, hogy az 12.38kor megy, de ma sztrájk van, szóval csak az utolsó francia városig (esetünkben Bellegarde) közlekednek a vonatok, onnan alternatív megoldásokkal meg lehet talán közelíteni Genfet, de ezt ő nem tudja pontosan, hogy hogyan. Az első vonat, ami Genfig eljut az 18.38-kor megy, és 20.17-kor érkezik (info: innen nekem még további 3.5 óra hazáig). Szóval döntsem el, hogy akarok-e Bellegarde-ba menni, vagy kivárom a késői vonatot. Az előtérben szerencsére ingyen wifi már van, tehát nyomkodtam nagyban a telefonomat, hogy mégis, mik az alternatívák. De nem úgy nézett ki, hogy bármi lenne. Ekkor kattant le, hogy ha nem Genf, akkor talán Bázel elérhető értelmes időn belül. Vagy vmi egyéb svájci csatlakozás. (Ekkorra egyébként az SBB honlapja sokkal aktuálisabb infókkal szolgált, mint az SNCF-é, hiszen megmondták, h a francia részen sztrájk van, ezért késés várható, ami törölt vonat volt, azt feltüntették, stb. Innen jött a Bázel-ötlet is, mert ott nem mutattak semmi problémát.) Szóval ismét beálltam a sorba. Ekkor egy hölgyet kaptam ki, akitől egy jegyet kértem Svájcba. No de mégis, melyik városba - jött a kérdés, amire a válasz úgy szólt, hogy mindegy, csak Svájc legyen, és még ma. A hölgy itt igen nagy szemeket meresztett, hogy vajon megkergültem-e, vagy még ép eszemen vagyok, de kedvesen megkérdezte, hogy Genf megfelel-e. Mondtam, hogy amennyiben van vonat, megfelel. Természetesen van gyorsvonat, 14.38-kor. Itt 2x rákérdeztem, hogy de biztosan megy-e. Hát már miért ne tenné? Ekkor elmeséltem, hogy mert a hölgy mellett ülő kolléga alig 30 perce mondta, hogy Genfbe nincs vonat este f7ig, mert sztrájk van. Hmm... hát ő ezt nem tudja, neki nem mondták, és aktuális menetrendet se kapott. Welll........ no komment. De várjak kicsit, ellenőrzi. Okké. Hát a kollégának igaza volt, nincs vonat f7ig. Jó, és Bázelbe? Hát azt ő nem tudja, az nincs a papíron. Menjek át az információhoz, és kérdezzem meg. Ő nem tud segíteni.
Átmentem az infóhoz, kivártam a soromat, megkérdeztem, hogy hogyan jutok én aznap Svájcba. Az infó rövid volt: van egy TGV Genfbe 15.34kor, de azt ő nem tudja megmondani, hogy tele van-e, menjek az automatához, és ha ott már nem kapok jegyet, akkor a kasszához, és ha már ők se tudnak jegyet adni, akkor a peronon a kallertól tudok venni, de akkor drágább lesz. Ekkor már megkérdeztem, hogy és mi van Bázellel, oda el lehet-e jutni. Válasz a fentivel azonos. Hát jó.
Automata felejtős. Kassza 3. kör. Ismét a hölgyet kaptam ki, és egyikünk mosolya sem volt őszinte. Mondom neki, hogy mit mondtak az infónál, hogy a TGV. Itt leakadtunk ismét, hogy de az nincs a papíron, tehát szerinte az nem közlekedik, de ha nagyon akarom ad rá jegyet. Még megkérdezte a főnökét, hogy szabad-e azt neki, és szabadott, mert főnök szerint a sztrájk a TGV-t nem érintette. Úgyhogy végre kaptam egy jegyet Genfig. (Mellesleg ezen az úton a TGV ugyanolyan, mint a gyorsvonat, csak kevesebbszer áll meg, de menetidőben csak 4 perc a különbség, árban viszont 10€.) Majd kimentem a váróba,a hol eddigre felállították az infótáblákat, amin igen nagy betűkkel volt olvasható, hogy "a gyorsvonat közlekedést a nemzeti sztrájkoz igazították".
Magyarán a TGV változatlanul közlekedik. Bár tudta volna ezt 2 órával korábban az első kolléga is, meg a második is, hogy ami nincs a papíron, az azért nincs, mert a menetrend azon része nem változik a sztrájk miatt.
Szóval úgy döntöttem, hogy a MÁV egy szinttel jobb, mert a jegyeladó egyben infópult is, és tudja kezelni a menetrendet. :)
2013. augusztus 29., csütörtök
2013. augusztus 28., szerda
Kártyaolvasó
A cégben tönkrement az egyik router, ami időközben funkcióját vesztette (VPN-re kellett volna, de azóta már ilyesmire nincs szükség) és hát bőséggel garanciaidőn belül voltunk. Hogy konkrétak legyünk egy 5 éves garanciájú, drágább Cisco routerről van szó, mely 1.5 év alatt harmadszor mondta be az unalmast valamilyen formában. Laza 4 hét után megjött a válasz, ez úttal nem kapom vissza a terméket, levásárolhatom.
Meg is kérdeztem, hogyhamár, akkor elhasználható-e értelmesen a történet. El. Szuper. Akkor rendeltem mindenfélét, többek között egy kártyaolvasót is, mert a cégből legalább két kártyaolvasó eltűnt már, a harmadik meg mindig terepen van.
Körülbelül két órával később csöng a telefon. A boltból hívnak, hogy baj van. Hát jó, de mekkora? Az a gond, hogy én megrendeltem a kártyaolvasót, fehér színben, de csak feketében tudják meghozni...
Meg is kérdeztem, hogyhamár, akkor elhasználható-e értelmesen a történet. El. Szuper. Akkor rendeltem mindenfélét, többek között egy kártyaolvasót is, mert a cégből legalább két kártyaolvasó eltűnt már, a harmadik meg mindig terepen van.
Körülbelül két órával később csöng a telefon. A boltból hívnak, hogy baj van. Hát jó, de mekkora? Az a gond, hogy én megrendeltem a kártyaolvasót, fehér színben, de csak feketében tudják meghozni...
2013. augusztus 22., csütörtök
2013. augusztus 19., hétfő
2013. augusztus 14., szerda
2013. július 25., csütörtök
kész
Elvileg kész vagyok a lakással.
Minden megérkezett, mindent összeraktak. Ereszd el a hajam. :-)
Íme a fényképes bizonyíték:
Minden megérkezett, mindent összeraktak. Ereszd el a hajam. :-)
Íme a fényképes bizonyíték:
2013. július 17., szerda
helyzetjelentés
Na tehát, kis családom az alábbi két taggal bővült. Egy mikrohullámú sütővel (mert ami a lakásban volt az már nagy lánggal égett mikor bekapcsoltam... no comment...), és a másik képen a fénykört kell nézni (ledes lámpa). Most már fogok látni az asztalnál is. :-) /Amúgy a fotó "fényes" nappal készült. Vaksötét a lakás.../
Ezen kívül a következőképpen áll a helyzet.
Meg van rendelve a matrac, a TV, a TV-állvány/szekrény/polc (nevezzük aminek akarjuk), az éjjeliszekrény funkciót betöltő polcok. Nagyjából itt a vége a jelenlegi terjeszkedésemnek ebben a lakásban. Most már szerintem fellélegezhetek, már csak azt kéne tudni, mi mikor jön meg (TV és matrac még bizonytalan, de a héten vagy jövő héten meg kell jönnie mindkettőnek... Az IKEA megbízható, holnap kihozza, jövő szerdán összeszereli.)
Ezen kívül a következőképpen áll a helyzet.
Meg van rendelve a matrac, a TV, a TV-állvány/szekrény/polc (nevezzük aminek akarjuk), az éjjeliszekrény funkciót betöltő polcok. Nagyjából itt a vége a jelenlegi terjeszkedésemnek ebben a lakásban. Most már szerintem fellélegezhetek, már csak azt kéne tudni, mi mikor jön meg (TV és matrac még bizonytalan, de a héten vagy jövő héten meg kell jönnie mindkettőnek... Az IKEA megbízható, holnap kihozza, jövő szerdán összeszereli.)
2013. július 9., kedd
Gyorshajtás
Egyik kollégával esett meg, amikor lemeszelték gyorshajtásnál:
"- Kérem a jogosítványát!
- Nem adom!
- Kérem a jogosítványát!
- Nem adom!
- Miért nem adja?
- Tőled kaptam? Nem, akkor meg mit kéred?":D
Megúszta...
"- Kérem a jogosítványát!
- Nem adom!
- Kérem a jogosítványát!
- Nem adom!
- Miért nem adja?
- Tőled kaptam? Nem, akkor meg mit kéred?":D
Megúszta...
2013. július 7., vasárnap
házi illatosítók
Na, elkészültek életem első házilag készített légfrissítői/illatosítói.
Víz van benne, étkezési zselatin meg illóolaj.
Majd beszámolok róla, mennyire működik. :-)
Víz van benne, étkezési zselatin meg illóolaj.
Majd beszámolok róla, mennyire működik. :-)
2013. július 3., szerda
Románia
Itt van ez a svájci cég, a STAG. Meg a helyi munkaereje, Vlad. Vlad amúgy egy közönséges tanyasi ork... Látszik, hogy közel van Mordor/Rovinari.
2013. június 15., szombat
2013. június 13., csütörtök
Internet 2.1
Ha emlékeztek, úgy alakult, hogy új lakás, új szolgáltató. Nagyon előrelátóan még május (!) végén megrendeltem az új netet, most szombati kezdettel. Ez esetben a dolog önbelövős módon működik, aminek én kifejezetten örültem, főleg mert olcsóbb, és nem kell senkire várni.
De a router még sehol (vártam egész héten, mint a messiást). Úgyhogy ma felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy nade mégis ebből így hogy lesz 15-dikétől internet.
Mire az ügyfélszolgálatos hölgy közölte, hogy hát az a jövőhét nede? Mondtam neki, hogy nem, a szombat még ez a hét. Jaaaa, szombaton nincs kiszállítás, úgyh majd kedden... valszeg a meglepetés nem volt kicsi a hangomban, amikor visszakérdeztem, hogy "tessék?". Ekkor kedvesen annyit mondott megsürgeti, de nem tudja megígérni, hogy holnap kiszállítják. Jó esetben hétfőn.
Nem teljesen értem én a svájciak internethez való hozzáállását... Ebben példát vehetnének a németektől!
(Ui: Nem szabad elfelejteni rákérdezni a régi szolgáltatónál, hogy ugye akkor tényleg lemondták a netet!)
De a router még sehol (vártam egész héten, mint a messiást). Úgyhogy ma felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy nade mégis ebből így hogy lesz 15-dikétől internet.
Mire az ügyfélszolgálatos hölgy közölte, hogy hát az a jövőhét nede? Mondtam neki, hogy nem, a szombat még ez a hét. Jaaaa, szombaton nincs kiszállítás, úgyh majd kedden... valszeg a meglepetés nem volt kicsi a hangomban, amikor visszakérdeztem, hogy "tessék?". Ekkor kedvesen annyit mondott megsürgeti, de nem tudja megígérni, hogy holnap kiszállítják. Jó esetben hétfőn.
Nem teljesen értem én a svájciak internethez való hozzáállását... Ebben példát vehetnének a németektől!
(Ui: Nem szabad elfelejteni rákérdezni a régi szolgáltatónál, hogy ugye akkor tényleg lemondták a netet!)
2013. június 11., kedd
2013. június 10., hétfő
Mennyi az annyi?
Ha emlékeztek még, a télen (na nem mintha elmúlt volna) állati beteg voltam, és alig éltem. Ekkor meglátogattam a dokit, aki kb annyit mondott, hogy menjek dolgozni és inhaláljak. Ez ma kiderült, hogy a laborral együtt 30 + 95 CHF-be került.
Pontosítsunk: a labor volt 30.
Pontosítsunk: a labor volt 30.
A másik, amikor a doki nem tudott kitölteni egy papírt a jogsi lecserélése miatt csak 60-ba. Meg ugye amit a Közlekedési Minisztériumnak fizettem a kötelező jogsicsere miatt (85 CHF).
Ezen kívül állapítsuk meg, hogy a nem minden orvosi költség jön le az egészségbiztosításnál kiválasztott önrészből. Pl. a fenti szemvizsgálat nem.
Welcome to Switzerland.
2013. június 8., szombat
Blurred Lines
A nap zenéke: Robin Thicke - Blurred Lines
(A Dirty Version szerintem jobb klip, de nektek ez a konzervatív jutott csak.:P)
(A Dirty Version szerintem jobb klip, de nektek ez a konzervatív jutott csak.:P)
2013. június 7., péntek
Az Év Kérdései 2/2013
Vajon ha egy fél év után penészes az egyik fal sarka (most húztam el a karton dobozt), akkor az amiatt van, h télen csak napi 1-2x szellőztettem, vagy más az oka?
2013. május 30., csütörtök
2013. május 29., szerda
Életjel röviden
- Költözési dátum kitűzése: +1
- Kötözésig hátralévő idő: 17 nap
- Áramszolgáltatónál cím változás bejelentése: +1
- Internet rendelés. +1
- Internet lemondás: +1 (ezen még kicsit változtatni kell, de megoldjuk)
- Transzporter foglalás: +1 (visszaigazolva)
- Segítő emberek: +3
- Pakolás: jövőhéttől 1000rel
- Addig érkező vendégek: +2
- Meglátogatandó városok: 2-4
- Fondüzés: +1
- Elázások száma (esőtől): megmondhatatlan
- Leadott adóbevallások: +1
- Hiányzó adóbevallások: +1
- "Mit felejtettem el?" kérdés felmerülése: 5/nap
- Kilók: +3 (low point)
2013. május 22., szerda
2013. május 15., szerda
Az Év Kérdései 1/2013 - avagy a Magyar Posta válasza Adózunk 2.0 problémára
Csak hogy örüljek, megkaptam a választ, amit változtatás nélkül olvashattok.
"Köszönjük, hogy megkereste Ügyfélszolgálatunkat.
Tájékoztatjuk, hogy külföldi tartózkodás esetén az alábbi módokon van lehetőség meghatalmazást adni:
-teljes bizonyító erejű magánokiratban:
- melyet a meghatalmazó a saját kezűleg ír és aláír
- melyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a meghatalmazó a meghatalmazást előttük írta alá.
Teljes bizonyító erejű magánokiratban adott meghatalmazás nem fogadható el pénzküldemény és értéknyilvánítással ellátott küldemény átvételére.
Ebben az esetben az alábbi módon elkészített meghatalmazást javasoljuk:
- a meghatalmazó az aláírása hitelességét nagykövetségen vagy konzulátuson igazoltathatja
- közokiratban, melyhez be kell nyújtani a hitelesített magyar nyelvű fordítást is.
A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerint hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:
a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét);
b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkező postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja,
c) a meghatalmazó aláírását,
d) a meghatalmazás alapján kézbesítendő küldemények körét.
e) egy esetre szóló meghatalmazás esetén annak a küldeménynek az azonosítószámát vagy feladójának elnevezését, amelynek átvételére a meghatalmazást adták.
Bízunk benne, hogy válaszunkat megértéssel fogadja."
Vajon visszakérdezzek-e, hogy a fentiek közül a Magyar Posta alkalmazottja mégis melyikkel azonos? A konzulátussal, a közjegyőzővel vagy az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával?
Mert mint emlékszünk az is elég, ha a Posta alkalmazottja igazolja az aláírásom igaziságát...
"Köszönjük, hogy megkereste Ügyfélszolgálatunkat.
Tájékoztatjuk, hogy külföldi tartózkodás esetén az alábbi módokon van lehetőség meghatalmazást adni:
-teljes bizonyító erejű magánokiratban:
- melyet a meghatalmazó a saját kezűleg ír és aláír
- melyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a meghatalmazó a meghatalmazást előttük írta alá.
Teljes bizonyító erejű magánokiratban adott meghatalmazás nem fogadható el pénzküldemény és értéknyilvánítással ellátott küldemény átvételére.
Ebben az esetben az alábbi módon elkészített meghatalmazást javasoljuk:
- a meghatalmazó az aláírása hitelességét nagykövetségen vagy konzulátuson igazoltathatja
- közokiratban, melyhez be kell nyújtani a hitelesített magyar nyelvű fordítást is.
A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerint hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:
a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, személyazonosító adatait (születési helyét, születési idejét, anyja nevét);
b) természetes személy meghatalmazó esetén azt a címet, amelyre érkező postai küldemények átvételére a meghatalmazást adja,
c) a meghatalmazó aláírását,
d) a meghatalmazás alapján kézbesítendő küldemények körét.
e) egy esetre szóló meghatalmazás esetén annak a küldeménynek az azonosítószámát vagy feladójának elnevezését, amelynek átvételére a meghatalmazást adták.
Bízunk benne, hogy válaszunkat megértéssel fogadja."
Vajon visszakérdezzek-e, hogy a fentiek közül a Magyar Posta alkalmazottja mégis melyikkel azonos? A konzulátussal, a közjegyőzővel vagy az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával?
Mert mint emlékszünk az is elég, ha a Posta alkalmazottja igazolja az aláírásom igaziságát...
2013. május 13., hétfő
Lakás -1
Mint tudjátok, ismét költözök, és ez nem is hír. De a hétvégi és a mai események miatt ezt meg kell írjam.
Nagyrészt azt is tudjátok, hogy a költözés indító oka az ablakok állapota volt, a többi csak utána jött.
Ugye márciusra már annyira nem bírtam ezt a nagy sötétséget, hogy felmondtam a mostani lakást, és újat kerestem. Ez volt kérem márc. 27-én. Ahogy akkor a tulaj veje reagált a felmondásomra, be kell valljam, rosszul esett. Főleg azért, mert amolyan vállrángatós stílusúnak éreztem, hogy "ha így, hát így".
Később megkérdezték, hogy zavarna-e ha az új jelentkezők megnéznék a lakást, amíg én itt lakok. Természetesen miután velem egyeztettek az időpontokról. Nem, miért zavarna, de május 18-26 nem tartózkodom itt.
No de mikor máskor, ha nem TEGNAP (május 12.!) kapok egy levelet a fenti embörtől, hogy kéne nekik időpont, hogy mikor mutathatják meg másoknak a lakást, és valszeg ez már nem fog engem itt tartani, de sikerült meggyőzni a nénit, hogy neki is meg a lakóknak is jó lenne, ha kicserélnék az ablakokat, és remélik, h ezzel a melóval az év végéig végeznek. Itt megjelent a WTF felirat a homlokomon, hogy ezt miért kellett közölni, vagy miért most. No mindegy.
Aztán ránéztem a hirdetésre (merő kíváncsiság), hogy mégis hogy hirdetik most ezt a lakást. Nos, a lakást UGYANANNYIÉRT kívánják kiadni, mint amit én fizetek, DE már megjelent a lakóközösség megjelölés is (vagyis a szemét gyűjtése egyéni dolog, a hó ill. lépcsőház takarításra beoszthatóak a lakók, stb.). Vagyis egy rakat dolog, ami miatt én átverve éreztem magam.
Gondoltam erre talán aludni kéne egyet, mielőtt kiosztom szerencsétlen vőt, hogy mégis hogy ne érezzem a végletekig átverve magam...
Erre ma telefonhívás: hogy hát a neje úgy beszélt le időpontot érdeklődőkkel, hogy vele nem egyeztetett, szóval hoznának 2 embert szerdán 7 körül. Na itt nem kicsit húztam fel a szemöldökömet, hogy ez azért mégis csak durva, de annyi volt a mázli, hogy én is épp ezt az időpontot akartam javasolni. Ezen kívül még egy darab megtekintési időpont lesz júni elején (helyi szokásokkal megegyezően).. de ha nekem itt átjáró házat akar rendezni a hölgyemény, akkor azt gondolom, hogy el fog nagyon gyorsan fogyni a türelmem, meg a jófejségem is.
Nagyrészt azt is tudjátok, hogy a költözés indító oka az ablakok állapota volt, a többi csak utána jött.
Ugye márciusra már annyira nem bírtam ezt a nagy sötétséget, hogy felmondtam a mostani lakást, és újat kerestem. Ez volt kérem márc. 27-én. Ahogy akkor a tulaj veje reagált a felmondásomra, be kell valljam, rosszul esett. Főleg azért, mert amolyan vállrángatós stílusúnak éreztem, hogy "ha így, hát így".
Később megkérdezték, hogy zavarna-e ha az új jelentkezők megnéznék a lakást, amíg én itt lakok. Természetesen miután velem egyeztettek az időpontokról. Nem, miért zavarna, de május 18-26 nem tartózkodom itt.
No de mikor máskor, ha nem TEGNAP (május 12.!) kapok egy levelet a fenti embörtől, hogy kéne nekik időpont, hogy mikor mutathatják meg másoknak a lakást, és valszeg ez már nem fog engem itt tartani, de sikerült meggyőzni a nénit, hogy neki is meg a lakóknak is jó lenne, ha kicserélnék az ablakokat, és remélik, h ezzel a melóval az év végéig végeznek. Itt megjelent a WTF felirat a homlokomon, hogy ezt miért kellett közölni, vagy miért most. No mindegy.
Aztán ránéztem a hirdetésre (merő kíváncsiság), hogy mégis hogy hirdetik most ezt a lakást. Nos, a lakást UGYANANNYIÉRT kívánják kiadni, mint amit én fizetek, DE már megjelent a lakóközösség megjelölés is (vagyis a szemét gyűjtése egyéni dolog, a hó ill. lépcsőház takarításra beoszthatóak a lakók, stb.). Vagyis egy rakat dolog, ami miatt én átverve éreztem magam.
Gondoltam erre talán aludni kéne egyet, mielőtt kiosztom szerencsétlen vőt, hogy mégis hogy ne érezzem a végletekig átverve magam...
Erre ma telefonhívás: hogy hát a neje úgy beszélt le időpontot érdeklődőkkel, hogy vele nem egyeztetett, szóval hoznának 2 embert szerdán 7 körül. Na itt nem kicsit húztam fel a szemöldökömet, hogy ez azért mégis csak durva, de annyi volt a mázli, hogy én is épp ezt az időpontot akartam javasolni. Ezen kívül még egy darab megtekintési időpont lesz júni elején (helyi szokásokkal megegyezően).. de ha nekem itt átjáró házat akar rendezni a hölgyemény, akkor azt gondolom, hogy el fog nagyon gyorsan fogyni a türelmem, meg a jófejségem is.
Adózunk 2.0
Az Adózási Kérdések 1.0-át akkor teljesítettem, amikor külföldi adózó voltam magyarországi munkavállalóként. Most, hogy nem vagyok magyar munkavállaló, szintet ugrottam. Hát lássuk:
Nos, a probléma a tavalyi évvel van, amikor én még magyar munkavállalóként külföldön dolgoztam, de üzleti útjaim miatt Magyarországon is kell adóbevallást készítenem. (Igen, ezt egy levegővel írtam le.)
Most, hogy eljött az adóbevallás ideje, mert januárban még nyomtatvány se volt, amin bevallhattam volna a dolgaimat, neki is estünk: Anya meg én. Anyát nem kell bemutatni, mindenki tudja, h könyvelt nem is kevés ideig, vagyis nem zöldfülű a témában.
Namost ugye kitöltöd a számokat, ez az egyszerű rész, kijön, h adóvisszatérítés jár. Majd jön a fejléc. Név, anyja neve, izé. Majd eljutsz oda, hogy adóvisszatérítés kifizetési módja... hmm és itt jön az, amikor a rendszer borul. Ugyanis magyar bankszámlaszámom nincs, és csak olyan számlaszámra utalnak vissza, ahol tulajdonos vagyok. A Magyar Posta meg csak olyan esetben fizet ki bárkinek bármi pénzt, aki nem én vagyok, ha postai alkalmazott/közjegyző által hitelesített aláírásommal ellátott meghatalmazásom van (nem, a két tanús megoldás nem jó, az magánokirat... de a postai alkalmazott az fasza). No de épp alatta ott van, hogy külföldi bankszámlaszám... ohhh igen. Megnyugodnátok már, mi? Hehh...
Miután 40 percet töltöttem a telefonon az APEH nagyon kedves kolleginájával, kiderült, hogy külföldi illetőségű, az aki nem belföldi illetőségű (ugye miylen cseles?), és jómagam azért nem minősülök külföldinek, mert magyar állampolgár vagyok. Így külföldi bankszámlára nem utalnak. Node nem vagyok magyarországi számlanyitásra kötelezett sem, mert magánszemély vagyok. Szüleim nem vehetik át a nekem szóló összeget, mert nem postai lakalmazottak vagy közjegyzők, hogy aláírják és pecsételjék nélkülem a Posta saját nyomtatványát. Én meg nem utazok le 1000 km-t csak ezért. Más adónemre szintén nem átvezethető az összeg, mivel olyanom sincs. Ergo nyithatok új bankszámlaszámot, vagy lehetek társtulajdonos egy bankszámlán, és visszakapom a pénzem. Vagy amikor épp Pesten járok (vagyis előtte 1 hónappal) beadhatok egy extra kérelmet, hogy tessenek kifizetni a pénzemet, amit addig köteles vagyok az államnál hagyni.
Most várom a Posta ötleteit a helyzet megoldására...
Mit ne mondjak, nagy az öröm...
Nos, a probléma a tavalyi évvel van, amikor én még magyar munkavállalóként külföldön dolgoztam, de üzleti útjaim miatt Magyarországon is kell adóbevallást készítenem. (Igen, ezt egy levegővel írtam le.)
Most, hogy eljött az adóbevallás ideje, mert januárban még nyomtatvány se volt, amin bevallhattam volna a dolgaimat, neki is estünk: Anya meg én. Anyát nem kell bemutatni, mindenki tudja, h könyvelt nem is kevés ideig, vagyis nem zöldfülű a témában.
Namost ugye kitöltöd a számokat, ez az egyszerű rész, kijön, h adóvisszatérítés jár. Majd jön a fejléc. Név, anyja neve, izé. Majd eljutsz oda, hogy adóvisszatérítés kifizetési módja... hmm és itt jön az, amikor a rendszer borul. Ugyanis magyar bankszámlaszámom nincs, és csak olyan számlaszámra utalnak vissza, ahol tulajdonos vagyok. A Magyar Posta meg csak olyan esetben fizet ki bárkinek bármi pénzt, aki nem én vagyok, ha postai alkalmazott/közjegyző által hitelesített aláírásommal ellátott meghatalmazásom van (nem, a két tanús megoldás nem jó, az magánokirat... de a postai alkalmazott az fasza). No de épp alatta ott van, hogy külföldi bankszámlaszám... ohhh igen. Megnyugodnátok már, mi? Hehh...
Miután 40 percet töltöttem a telefonon az APEH nagyon kedves kolleginájával, kiderült, hogy külföldi illetőségű, az aki nem belföldi illetőségű (ugye miylen cseles?), és jómagam azért nem minősülök külföldinek, mert magyar állampolgár vagyok. Így külföldi bankszámlára nem utalnak. Node nem vagyok magyarországi számlanyitásra kötelezett sem, mert magánszemély vagyok. Szüleim nem vehetik át a nekem szóló összeget, mert nem postai lakalmazottak vagy közjegyzők, hogy aláírják és pecsételjék nélkülem a Posta saját nyomtatványát. Én meg nem utazok le 1000 km-t csak ezért. Más adónemre szintén nem átvezethető az összeg, mivel olyanom sincs. Ergo nyithatok új bankszámlaszámot, vagy lehetek társtulajdonos egy bankszámlán, és visszakapom a pénzem. Vagy amikor épp Pesten járok (vagyis előtte 1 hónappal) beadhatok egy extra kérelmet, hogy tessenek kifizetni a pénzemet, amit addig köteles vagyok az államnál hagyni.
Most várom a Posta ötleteit a helyzet megoldására...
Mit ne mondjak, nagy az öröm...
2013. május 11., szombat
2013. május 10., péntek
2013. május 7., kedd
Újpest vs 13. kerület
Namost az történt, hogy az én hangom fogta magát, és szabadságra ment. Emiatt lementem a háziorvosomhoz (az újhoz), hogy akkor most segítsünk ezen a dolgon.
Én az újpesti házidokin nevelkedtem, akinél egy ilyen látogatás a következőképpen nézett ki:
Az ember alaposan bereggelizik, bepakol 3 napi hideg élelmet, könyvet, újságot, ezt-azt, és nekikerekedik a napjának. Megérkezik a váróba, ahol már ücsörög kb. 250 öregasszony, helyet foglal közöttük, és a következő 3-4 órát eltölti valahogy, amíg nagy nehezen bejut, 2 perc alatt lerendezik valami olyan gyógyszerrel, ami az adott bajra ugyan nem jó, de sok más egyéb nyavalyát kiválóan okoz.
Ennek fényében indultam el ma reggel is a háziorvosomhoz, immáron ide a 13. kerületbe. Odaértem, beléptem a váróba, ahol ücsörgött 1, azaz egy darab öregasszony. Kérdezem tőle (már amennyi hangom volt ugye...), hogy csak ő vár-e a doktornőhöz. Mondja, hogy igen (döbb), de tulajdonképpen ő már szólt, hogy ezt és ezt a receptet kérné, és mindjárt hozzák neki ki, úgyhogy ő itt akkor végzett is (döbb). Eltelt kb. 2(!) perc, jön ki a doktornő (nem az asszisztens) a recpettel, odaadja a nénikének, és int nekem, hogy mehetek be (újabb döbb). Sokat nem kellett magyaráznom, hogy miért is vagyok ott, miután alig bírtam megszólalni :) Kaptam gyógyszereket, meg a lelkemre kötötte, hogy vegyek kalcium pezsgőtablettát, kaptam táppénzes papírt, és viszontlátásra...Ennyi. 9 óra körül indultam itthonról, és 9:50-kor már itthon voltam (úgy, hogy közben még beugrottam a patikába és a közértbe is).
Szóval a 13. kerület kiütéssel győzött :)))
Ja igen...a legnagyobb vicc, hogy az újpesti házidokinak kb. fél évébe telt, mire a kartonomat átküldte az új helyre. Mondta a doktornő, hogy tegnap érkezett meg a kartonom. Kiváló!
2013. május 6., hétfő
Internet - avagy a UPC elemében van...
Múlt hét elején megrendeltem a netet, vissza is igazolták. Még meg is lepődtem, hogy minden ilyen simán ment. Ma kellett volna bekötniük. Én ott is voltam és ki is vártam a négy órát míg jönniük kellett volna, de sehogy sem akartak jönni.
12-kor felhívtam őket, hogy akkor most jönnek, nem jönnek, vagy mi van.
Hát nem jöttek. Az igénylésemet szépen nyilvántartásba vették, valaki visszaigazolta, aztán egyszer csak törölték a rendszerből, de nem írták oda, hogy miért, és nekem sem szóltak, hogy valami nem jó.
Hát egy korábbi bérlő tartozást hagyott, és amíg az nincs rendezve, nem kötnek új szerződést.
Számos telefonhívás után azt mondta a nő, hogy hát tulajdoni lappal lehet csak új szerződést igényelni, és be kell fáradni egy ügyfélszolgálati irodára. Tulajdoni lap?
Még egyszer odatelefonáltam, hogy biztos kell-e. Végül elég volt a bérleti szerződés. Úgyhogy befáradtam a Duna Plazaba és rendeztük a kis félreértést. Elvileg holnap jönnek. Elvileg.
Stay tuned...
12-kor felhívtam őket, hogy akkor most jönnek, nem jönnek, vagy mi van.
Hát nem jöttek. Az igénylésemet szépen nyilvántartásba vették, valaki visszaigazolta, aztán egyszer csak törölték a rendszerből, de nem írták oda, hogy miért, és nekem sem szóltak, hogy valami nem jó.
Hát egy korábbi bérlő tartozást hagyott, és amíg az nincs rendezve, nem kötnek új szerződést.
Számos telefonhívás után azt mondta a nő, hogy hát tulajdoni lappal lehet csak új szerződést igényelni, és be kell fáradni egy ügyfélszolgálati irodára. Tulajdoni lap?
Még egyszer odatelefonáltam, hogy biztos kell-e. Végül elég volt a bérleti szerződés. Úgyhogy befáradtam a Duna Plazaba és rendeztük a kis félreértést. Elvileg holnap jönnek. Elvileg.
Stay tuned...
A LEVÉL
Hát íme bizonyíték, h nem mindenki teljesen normális. Igen, az alábbi levél a randizós oldalon jött.
"Hello Ismeretlen,
wow, nézz rá a "személyiség alapvonásai" részre - nem semmi!
Azt hiszem még sose láttam itt senkit, aki ilyen magas pontszámot kapott a "megérzés" kategóriában, mint te. Ez utazást tervezek a dzsungelbe, és mindenképp szükségem van egy partnerre (lány), aki verhetetlen érvekkel megvéd attól, hogy egy kannibál törzs felfaljon. Érdekel? ;-)
Na igen, PAPÍRON minden egész jónak néz ki...
Bocsáss meg, de mielőtt postán jegygyűrűt küldenék, van egy egyedi Matching-tesztem, amit a legújabb neurológiai kutatások kritériumainak megfelelően dolgoztam ki, és megkérdőjelezhetetlenül megmutathatja, hogy összeillünk-e.
Íme:
1. Iphone vagy Android?
2. Gyűrűk Ura vagy Harry Potter?
3. Született Feleségek vagy Szex és New York?
4. Illuminati vagy Sakrileg?
5. Kézilabda vagy foci?
6. Arany vagy ezüst?
7. Vörös vagy fehér bor?
8. Vígjáték vagy horror?
9.Hús vagy hal?
10. Alma vagy banán?
11. Télapó vagy Jézuska?
12. Vaj vagy margarin?
Egyetlen dolog: ha 12 azonos választ adunk, összeházasodunk. Deal?
A teszt kitöltésekor teljes mértékben megbízhatsz bennem. ;-)
Csak gyorsan magamról: amikor épp nem űrlényekre vadászok (lásd a profilomat), vagy Matching-teszteket készítek, akkor egy zürichi nagy banknál dolgozok, és a 8 fős csapatommal a hitelügyintézők körmére nézek. És te mit szorgoskodsz, Hamupipőkéhez hasonlóan, egész nap?
Komolyan, szeretnélek közelebbről megismerni és nagyon örülnék, ha írnál!
Amúgy ami igazán jó: ha mégsem illenénk össze, mindkettőnknek van már egy előre "elkészített" indoka: "az oldal hibája volt!". Utána beadunk egy közös vádiratot az oldal ellen és kész. "Pénz vagy szerelem". Tehát ha most visszaírsz, alapvetően csak nyerhetsz!. ;-)
Szívélyes üdvözlet, és a mihamarabbig,
XY"
Welcome :D
"Hello Ismeretlen,
wow, nézz rá a "személyiség alapvonásai" részre - nem semmi!
Azt hiszem még sose láttam itt senkit, aki ilyen magas pontszámot kapott a "megérzés" kategóriában, mint te. Ez utazást tervezek a dzsungelbe, és mindenképp szükségem van egy partnerre (lány), aki verhetetlen érvekkel megvéd attól, hogy egy kannibál törzs felfaljon. Érdekel? ;-)
Na igen, PAPÍRON minden egész jónak néz ki...
Bocsáss meg, de mielőtt postán jegygyűrűt küldenék, van egy egyedi Matching-tesztem, amit a legújabb neurológiai kutatások kritériumainak megfelelően dolgoztam ki, és megkérdőjelezhetetlenül megmutathatja, hogy összeillünk-e.
Íme:
1. Iphone vagy Android?
2. Gyűrűk Ura vagy Harry Potter?
3. Született Feleségek vagy Szex és New York?
4. Illuminati vagy Sakrileg?
5. Kézilabda vagy foci?
6. Arany vagy ezüst?
7. Vörös vagy fehér bor?
8. Vígjáték vagy horror?
9.Hús vagy hal?
10. Alma vagy banán?
11. Télapó vagy Jézuska?
12. Vaj vagy margarin?
Egyetlen dolog: ha 12 azonos választ adunk, összeházasodunk. Deal?
A teszt kitöltésekor teljes mértékben megbízhatsz bennem. ;-)
Csak gyorsan magamról: amikor épp nem űrlényekre vadászok (lásd a profilomat), vagy Matching-teszteket készítek, akkor egy zürichi nagy banknál dolgozok, és a 8 fős csapatommal a hitelügyintézők körmére nézek. És te mit szorgoskodsz, Hamupipőkéhez hasonlóan, egész nap?
Komolyan, szeretnélek közelebbről megismerni és nagyon örülnék, ha írnál!
Amúgy ami igazán jó: ha mégsem illenénk össze, mindkettőnknek van már egy előre "elkészített" indoka: "az oldal hibája volt!". Utána beadunk egy közös vádiratot az oldal ellen és kész. "Pénz vagy szerelem". Tehát ha most visszaírsz, alapvetően csak nyerhetsz!. ;-)
Szívélyes üdvözlet, és a mihamarabbig,
XY"
Welcome :D
2013. május 5., vasárnap
2013. május 03. péntek
2013. május 3., péntek
2013. május 1., szerda
Internet 2.0
Felhívom az internetszolgáltatót, h költözök. Ugye majd csak júni közepén, de azért a helyi viszonyokat figyelembe véve ezt mégiscsak jobb előre bejelenteni.... Amúgyis ez egy olyan dátum, ami alapjaiban határozza meg a költözést.
Kedves úriember, segítőkész, rögtön be is írja, h majd mikor, stb. De én még csak kérdezek, hogy miért nem lehet ezt neten intézni, meg a számla se annyi, mint amire szerződtünk. Mire a válasz úgy hangzik: a köv. 2-3 hétben úgyis kapok majd egy levelet, mert a cég eladta a kábeles net szolgáltatási részleget, szóval júni végével vagy átmegyek az új céghez, vagy ingyen felmondhatom a szerződésemet. Ez kérem, egyértelmű válasz. Lájk.
Kedves úriember, segítőkész, rögtön be is írja, h majd mikor, stb. De én még csak kérdezek, hogy miért nem lehet ezt neten intézni, meg a számla se annyi, mint amire szerződtünk. Mire a válasz úgy hangzik: a köv. 2-3 hétben úgyis kapok majd egy levelet, mert a cég eladta a kábeles net szolgáltatási részleget, szóval júni végével vagy átmegyek az új céghez, vagy ingyen felmondhatom a szerződésemet. Ez kérem, egyértelmű válasz. Lájk.
2013. április 27., szombat
2013. április 25., csütörtök
2013. április 22., hétfő
albérlet
Na, csináltam ma pár új képet a lakásról. Kicsit részletesebb és főleg saját magunknak, hogy hány konnektor van, hol vannak, lámpák, stb., szóval a legtöbb kép nem lesz nektek izgalmas, de kivitték a bútorokat, úgyhogy kicsit jobban néz ki a dolog. Meg világosabb is volt, mint múltkor. A kilátást csak Zsófinak, hogy örüljön (meg magamnak, hogy oda mennek majd a muskátlik az ablak és a rács közé! :-)).
IKEA-t már megjártam, jegyzeteltem is serényen. A terv az, hogy holnap és holnapután meglátogatok még két vagy három bútoráruházat, hogy tudjam, mihez tudom tartani magam. Kanapéból és ágyból az IKEA-ban találtam olyat, ami jó lehet (ami annak fényében, milyen szinten VANNAK elképzeléseim még jó arány, mindkettőből van egy-egy...). Most azért körbe akarok nézni, hogy hol mit lehet kapni mennyiért (van-e máshol olyan, ami megfelelne).
Esténként jazz meg WCS van, azért nem akarok még nekiállni takarítani. Aztán csütörtökön és pénteken rávetem magam a lakásra és megpróbálok valami tisztább-szárazabb érzést elérni. Ha valakinek van kedve, beszállhat! ;-)
Közben beszélek a UPC-vel (úgy tűnik, csak az van) hogy mi kell a nethez, meg mikor tudják bekötni, és ha már ki van takarítva meg meg lesz rendelve a net akkor gondolkodhatok a beköltözésben.
Vagy a hétvégén (mondjuk csövezni már fogok tudni, de azért konyhacuccok kellenének még a nomád élethez is... :-P), vagy legkésőbb jövő hétvégén át tudnék szerintem költözni. Berg idején már szeretnék mindenképpen ott lakni, ha egy mód van rá! :-D
És a képeket itt meg tudjátok nézni.
IKEA-t már megjártam, jegyzeteltem is serényen. A terv az, hogy holnap és holnapután meglátogatok még két vagy három bútoráruházat, hogy tudjam, mihez tudom tartani magam. Kanapéból és ágyból az IKEA-ban találtam olyat, ami jó lehet (ami annak fényében, milyen szinten VANNAK elképzeléseim még jó arány, mindkettőből van egy-egy...). Most azért körbe akarok nézni, hogy hol mit lehet kapni mennyiért (van-e máshol olyan, ami megfelelne).
Esténként jazz meg WCS van, azért nem akarok még nekiállni takarítani. Aztán csütörtökön és pénteken rávetem magam a lakásra és megpróbálok valami tisztább-szárazabb érzést elérni. Ha valakinek van kedve, beszállhat! ;-)
Közben beszélek a UPC-vel (úgy tűnik, csak az van) hogy mi kell a nethez, meg mikor tudják bekötni, és ha már ki van takarítva meg meg lesz rendelve a net akkor gondolkodhatok a beköltözésben.
Vagy a hétvégén (mondjuk csövezni már fogok tudni, de azért konyhacuccok kellenének még a nomád élethez is... :-P), vagy legkésőbb jövő hétvégén át tudnék szerintem költözni. Berg idején már szeretnék mindenképpen ott lakni, ha egy mód van rá! :-D
És a képeket itt meg tudjátok nézni.
2013. április 15., hétfő
2013. április 14., vasárnap
2013. április 13., szombat
2013. április 7., vasárnap
2013. április 6., szombat
albérlet
Bár már mindenki tudja, de szerintem megvan az albérlet. Még nem kaptam visszajelzést az ingatlanostól (aki a tulajhoz közvetít), de már mondtam neki, hogy szeretném kivenni, és ő egyeztet a tulajjal és azt mondta, azonnal hív, ha megtud valamit.
Ma reggel azt írja a hirdetés, hogy már nem aktív. Ez azt jelenti, hogy az enyém? Légyszi-légyszi! :-)
Ma reggel azt írja a hirdetés, hogy már nem aktív. Ez azt jelenti, hogy az enyém? Légyszi-légyszi! :-)
2013. április 5., péntek
2013. április 2., kedd
2013. március 30., szombat
Variációk húsvéti nyúlra
Ide is kirakom, hogy megtaláljam, ha nagyon rossz kedvem lenne... :-)
The Creepiest Easter Bunny Photos ever taken.
Az ausztrál barátnőm így kommentálta a linket:
"Easter. Not for the faint hearted."
:-D
The Creepiest Easter Bunny Photos ever taken.
Az ausztrál barátnőm így kommentálta a linket:
"Easter. Not for the faint hearted."
:-D
2013. március 28., csütörtök
2013. március 26., kedd
2013. március 24., vasárnap
Raylan Givens
Tudom, hogy ez egyikőtöknek sem a stílusa igazán (to say the least...), de nézzetek Justified-ot. Nézzetek.
A képeket a lányoknak küldöm, motiváció gyanánt... ;-)
A képeket a lányoknak küldöm, motiváció gyanánt... ;-)
2013. március 23., szombat
2013. március 19., kedd
2013. március 18., hétfő
2013. március 17., vasárnap
2013. március 15., péntek
haladás...
Tegnap voltam a munkaügyi központban (pipa), remélem, nem is kell többet mennem. Jár a segély, max. három hónapra. Megigényelve, megítélve, pipa.
Be lehetett jelentkezni e-mailen, de kb. semmit se számít, hogy bejelentkeztem, mert az aznapi legeslegutolsó feldolgozott ember voltam, szóval azért egy pacsi a rendszernek így is jár. De kb. két óra várakozást túl lehet élni, mert le lehetett ülni, volt elég szék, és a közönség se volt bődületesen kritikus (csak két büdös csávó volt, a többi konszolidált volt, meg pályakezdő így ránézésre).
Következő programpont a Honvéd kórház (állkapocs ügyben). Kedd délelőtt. Haladok.
Közben persze megy a pályázgatás, meg a lakáskeresés. Most orientálódom. Ha hall valaki másfél-két szobás kiadó lakásról, azért megemlítheti alkalomadtán. :-)
Be lehetett jelentkezni e-mailen, de kb. semmit se számít, hogy bejelentkeztem, mert az aznapi legeslegutolsó feldolgozott ember voltam, szóval azért egy pacsi a rendszernek így is jár. De kb. két óra várakozást túl lehet élni, mert le lehetett ülni, volt elég szék, és a közönség se volt bődületesen kritikus (csak két büdös csávó volt, a többi konszolidált volt, meg pályakezdő így ránézésre).
Következő programpont a Honvéd kórház (állkapocs ügyben). Kedd délelőtt. Haladok.
Közben persze megy a pályázgatás, meg a lakáskeresés. Most orientálódom. Ha hall valaki másfél-két szobás kiadó lakásról, azért megemlítheti alkalomadtán. :-)
2013. március 13., szerda
2013. március 11., hétfő
2013. március 9., szombat
2013. március 7., csütörtök
Real Steel (Alexi Murdoch - All My Days)
A film első dala:
Azon kívül igen jó a film.
Röviden, adott nekünk egy főszereplőnk, egy hatalmas lúzer (ő lenne Hugh Jackman). Egyébként abból él (él?), hogy vurstlikban a távirányítású robotjával harcol. Ne is kérdezzétek. Ratyi az egész. Csávó totál le van csúszva, de az alapfelállás nagyon "Hollywood Dreams" (még rá is játszanak erre egy beszélgetésben, naplemente, hasonlók :-)). Értitek? Lúzer, majd feláll és lesz happyend. Hát... Nagyjából ez is történik, persze.
De a fene várta, hogy valódi izgalom lesz, meg valódi érzelmek...
Csávókám tartozik mindenkinek, aki él és mozog, és az egyetlen tulajdona, amit nem herdált még el, az a kamionja, amivel járja a vidéket, meg amiben az éppen aktuális roncs robotját tárolja. De az ürge "öreg csont", nem high-tech videójátékos küzdősportos, hanem régimódi boxolóból vedlett át robotboxolóba.
A sztori kezdetén kiderül, hogy meghalt a volt ... barátnője. Nem tudom, de a lényeg az, hogy van egy fia. És a tárgyaláson le akar róla mondani. A csaj testvére egy gazdag palinak a felesége, van pénzük mint a szemét. Magához akarja venni a gyereket, a pasas viszont nem akarja az egész nyáron Olaszországban magukkal hurcolni a nyaraláson, úgyhogy "megegyezik" Charlie-val, hogy fizet egy köteg pénzt, hogy a gyerek nála legyen, míg Európából vissza nem térnek. Bla-bla-bla.
Innen már nagyjából tudjátok szerintem, mi következik, de van egy csomó apróság, ami az egyéb nyálas, popcorn, sci-fi-akció-mecha sztorik fölé emeli a filmet. Az egyik Hugh Jackman. Nem, nem csak azért, ahogy kinéz. ;-) A gyerek se volt gáz. Jó volt na, és enjoy the song!
Azon kívül igen jó a film.
Röviden, adott nekünk egy főszereplőnk, egy hatalmas lúzer (ő lenne Hugh Jackman). Egyébként abból él (él?), hogy vurstlikban a távirányítású robotjával harcol. Ne is kérdezzétek. Ratyi az egész. Csávó totál le van csúszva, de az alapfelállás nagyon "Hollywood Dreams" (még rá is játszanak erre egy beszélgetésben, naplemente, hasonlók :-)). Értitek? Lúzer, majd feláll és lesz happyend. Hát... Nagyjából ez is történik, persze.
De a fene várta, hogy valódi izgalom lesz, meg valódi érzelmek...
Csávókám tartozik mindenkinek, aki él és mozog, és az egyetlen tulajdona, amit nem herdált még el, az a kamionja, amivel járja a vidéket, meg amiben az éppen aktuális roncs robotját tárolja. De az ürge "öreg csont", nem high-tech videójátékos küzdősportos, hanem régimódi boxolóból vedlett át robotboxolóba.
A sztori kezdetén kiderül, hogy meghalt a volt ... barátnője. Nem tudom, de a lényeg az, hogy van egy fia. És a tárgyaláson le akar róla mondani. A csaj testvére egy gazdag palinak a felesége, van pénzük mint a szemét. Magához akarja venni a gyereket, a pasas viszont nem akarja az egész nyáron Olaszországban magukkal hurcolni a nyaraláson, úgyhogy "megegyezik" Charlie-val, hogy fizet egy köteg pénzt, hogy a gyerek nála legyen, míg Európából vissza nem térnek. Bla-bla-bla.
Innen már nagyjából tudjátok szerintem, mi következik, de van egy csomó apróság, ami az egyéb nyálas, popcorn, sci-fi-akció-mecha sztorik fölé emeli a filmet. Az egyik Hugh Jackman. Nem, nem csak azért, ahogy kinéz. ;-) A gyerek se volt gáz. Jó volt na, és enjoy the song!
2013. március 6., szerda
Sherlock Holmes - The Game of Shadows
Az első Guy Ritchie-s Sherlock Holmes filmet utálni akartam, de nagyon. A (BBC-s) Sherlock miatt, meg amúgy is.
Viszont van benne Jude Law és ROBERT DOWNEY JR.
Azt hiszem, már ennek is elégnek kellene lennie. Az első film csak zseniális volt.
A második? Erre egy szó van: HILARIOUS!
:-D
Vicces, akciódús, korhű(szerű), sötét, piszkos, és Robert Downey Jr. Ennyi.
Viszont van benne Jude Law és ROBERT DOWNEY JR.
Azt hiszem, már ennek is elégnek kellene lennie. Az első film csak zseniális volt.
A második? Erre egy szó van: HILARIOUS!
:-D
Vicces, akciódús, korhű(szerű), sötét, piszkos, és Robert Downey Jr. Ennyi.
2013. március 4., hétfő
Hunger Games
Hogy miről is szól, ezt nehéz elmesélni anélkül, hogy megöljem az egészet. De a történet, amit akárhol el lehet belőle olvasni, valahogy így kezdődik (akit érdekel, annak nagyon ajánlom Amazont, ahol ugye bele lehet olvasni a könyv elejébe – tkp. az első fejezet 95%-át, ami épp elég.):
Valahol a régi Észak-Amerika területén alakult Panem, egy 13 District-ből (azért nem nevezném megyének/kerületnek, mert annál azért jócskán nagyobbak, de államnak se, mert nincs igazán saját vezetésük, csak egy polgármester) és a Capitolból (főváros szerű metropolisz) állló ország. 74 évvel a történet kezdete előtt a District-ek fellázadtak a főváros ellen. A háborút a főváros nyerte 12 District leverésével, valamint a 13. megsemmisítésével. Ekkor születtek a békét megteremtő törvények, és a Hunger Games.
Utóbbi azért, hogy a District-ek mindig emlékezzenek a Sötét Napok utáni vereségükre, meg h nem érdemes újat húzni a fővárossal.
A Hunger Games-re minden, a District-ekben élő, 12 és 18 év közötti gyereknek be kell neveznie, és évente sorshúzással választanak ki minden District-ből egy fiút és egy lányt, aki a részt vesz a Játékokon. A cél a túlélés. Csak egy maradhat életben a 24 kiválaszottból.
Természetesen az esélyek nem egyenlőek. Minden gyerek többször is „betehetni a nevét a korsóba”, így élelmet (gabona meg olaj) biztosítva egy-egy családtagnak. Minél többször nevez valaki, annál több embert menthet meg az éhhaláltól. Ez egy elég jó motiváció a District-ek nagy részében, hiszen az éhhalál mindennapos. A 12., ahonnan a történet indul. Itt lakik a 16 éves főhőslány, és természetesen nem csak 5x van a neve a kalapban....
És talán itt is hagynám abba a történet mesélését, hiszen már innentől nehéz olyat mondani, amire nem villan fel a „Spoiler alert!”. Amúgy a történetet ő maga meséli el, ahogy ő megéli a különböző élethelyzeteket.
Talán maga az ötlet nem annyira eredeti, hiszen ha az ember jobban belegondol, akkor egy jövőbe helyezett gladiátor viadalról van szó, de a kivitelezés 5**. Ugyanis a leírások nem magát a brutalitást fogják meg, hanem hogy a főhős és a környezete (számára fontos és nem fontos emberek, ellenségek és ellenfelek) hogyan gondolkozik, mit érez és hogyan reagál az adott helyzetekre. Nyilván, van benne brutalitás. Kell hogy legyen egy ilyen téma mellett. De nem ez teszi igazán érdekessé a történetet, és (a filmmel ellentétben) nem is ez a lényeg. A hangsúly a karaktereken van, a gondolatokon, érzelmeken, és mindenen, ami emberivé és egyszerre embertelenné teszi ezt a küzdelmet. A környezet reakcióin és viszonyulásán a Játkokhoz és a Játékosokhoz. A történet fordulatokkal teli, de épp nem erőltetetten. Nem érzi azt az olvasó, hogy „mostmárpedig történjen vmi, vagy eldobom az egészet”, és azt sem, hogy „áh, a köv. oldalon úgyis belefutnak vmibe, mert épp megmenekültek”. Amúgy a történet viszonylag sok karakterrel operál (átlagosan 6-10 közötti), de elég jó felépítésben ahhoz, hogy nagy részben ne kelljen azon gondolkozni, hogy mégis ki kicsoda (ebben a kvázi normális és rövid nevek is segítenek), és miért is van ott, vagy hogy került a képbe. Happyend? Fene tudja. Kinek mi.
Ps: Aki kicsit sem bírja a brutalitást, ne kezdje el, mert habár nem gyomorfelforgatós, nem egy torkot vágnak el benne.
Valahol a régi Észak-Amerika területén alakult Panem, egy 13 District-ből (azért nem nevezném megyének/kerületnek, mert annál azért jócskán nagyobbak, de államnak se, mert nincs igazán saját vezetésük, csak egy polgármester) és a Capitolból (főváros szerű metropolisz) állló ország. 74 évvel a történet kezdete előtt a District-ek fellázadtak a főváros ellen. A háborút a főváros nyerte 12 District leverésével, valamint a 13. megsemmisítésével. Ekkor születtek a békét megteremtő törvények, és a Hunger Games.
Utóbbi azért, hogy a District-ek mindig emlékezzenek a Sötét Napok utáni vereségükre, meg h nem érdemes újat húzni a fővárossal.
A Hunger Games-re minden, a District-ekben élő, 12 és 18 év közötti gyereknek be kell neveznie, és évente sorshúzással választanak ki minden District-ből egy fiút és egy lányt, aki a részt vesz a Játékokon. A cél a túlélés. Csak egy maradhat életben a 24 kiválaszottból.
Természetesen az esélyek nem egyenlőek. Minden gyerek többször is „betehetni a nevét a korsóba”, így élelmet (gabona meg olaj) biztosítva egy-egy családtagnak. Minél többször nevez valaki, annál több embert menthet meg az éhhaláltól. Ez egy elég jó motiváció a District-ek nagy részében, hiszen az éhhalál mindennapos. A 12., ahonnan a történet indul. Itt lakik a 16 éves főhőslány, és természetesen nem csak 5x van a neve a kalapban....
És talán itt is hagynám abba a történet mesélését, hiszen már innentől nehéz olyat mondani, amire nem villan fel a „Spoiler alert!”. Amúgy a történetet ő maga meséli el, ahogy ő megéli a különböző élethelyzeteket.
Talán maga az ötlet nem annyira eredeti, hiszen ha az ember jobban belegondol, akkor egy jövőbe helyezett gladiátor viadalról van szó, de a kivitelezés 5**. Ugyanis a leírások nem magát a brutalitást fogják meg, hanem hogy a főhős és a környezete (számára fontos és nem fontos emberek, ellenségek és ellenfelek) hogyan gondolkozik, mit érez és hogyan reagál az adott helyzetekre. Nyilván, van benne brutalitás. Kell hogy legyen egy ilyen téma mellett. De nem ez teszi igazán érdekessé a történetet, és (a filmmel ellentétben) nem is ez a lényeg. A hangsúly a karaktereken van, a gondolatokon, érzelmeken, és mindenen, ami emberivé és egyszerre embertelenné teszi ezt a küzdelmet. A környezet reakcióin és viszonyulásán a Játkokhoz és a Játékosokhoz. A történet fordulatokkal teli, de épp nem erőltetetten. Nem érzi azt az olvasó, hogy „mostmárpedig történjen vmi, vagy eldobom az egészet”, és azt sem, hogy „áh, a köv. oldalon úgyis belefutnak vmibe, mert épp megmenekültek”. Amúgy a történet viszonylag sok karakterrel operál (átlagosan 6-10 közötti), de elég jó felépítésben ahhoz, hogy nagy részben ne kelljen azon gondolkozni, hogy mégis ki kicsoda (ebben a kvázi normális és rövid nevek is segítenek), és miért is van ott, vagy hogy került a képbe. Happyend? Fene tudja. Kinek mi.
Ps: Aki kicsit sem bírja a brutalitást, ne kezdje el, mert habár nem gyomorfelforgatós, nem egy torkot vágnak el benne.
2013. március 1., péntek
2013. február 27., szerda
Winterjump 2013
Hazajöttem hétfőn rendben.
Annyit mondok elöljáróban, hogy nagyon jól éreztem magam. Még akkor is, ha a rendezvény az ilyen rendezvények összes gyerekbetegségével rendelkezett. De mivel olyan nagyon kiegyensúlyozott voltam, még magam is meglepődtem, hogy se hiszti nem volt bennem a szokásos baromságok láttán, se bosszankodás. Éretten viselkedtem és nyugodtan, végig.
Volt aha-élmény is (de minél előbb le kéne írni a dolgokat, mert már most halványul, pedig...), meg megvolt a dögös ruci által bevonzott táncok "varázsa" is (tudjátok, mikor a fiú nem azért kér fel, mert jól táncolsz, hanem mert akárhogy táncolsz, ő sokkal jobban fog kinézni egy dögös ruhás nővel... :-P).
Most viszont a szervezetem még abban a stádiumban van, hogy kezd összeesni, de még nem ért le a szakadék aljára. Most le kell szálljak egészen az aljára, utána majd ki tudom magam aludni. Egyenlőre a kimerültséget engedni kell kiteljesedni. Utána ki tudom magam talán pihenni.
Annyit mondok elöljáróban, hogy nagyon jól éreztem magam. Még akkor is, ha a rendezvény az ilyen rendezvények összes gyerekbetegségével rendelkezett. De mivel olyan nagyon kiegyensúlyozott voltam, még magam is meglepődtem, hogy se hiszti nem volt bennem a szokásos baromságok láttán, se bosszankodás. Éretten viselkedtem és nyugodtan, végig.
Volt aha-élmény is (de minél előbb le kéne írni a dolgokat, mert már most halványul, pedig...), meg megvolt a dögös ruci által bevonzott táncok "varázsa" is (tudjátok, mikor a fiú nem azért kér fel, mert jól táncolsz, hanem mert akárhogy táncolsz, ő sokkal jobban fog kinézni egy dögös ruhás nővel... :-P).
Most viszont a szervezetem még abban a stádiumban van, hogy kezd összeesni, de még nem ért le a szakadék aljára. Most le kell szálljak egészen az aljára, utána majd ki tudom magam aludni. Egyenlőre a kimerültséget engedni kell kiteljesedni. Utána ki tudom magam talán pihenni.
2013. február 26., kedd
2013. február 24., vasárnap
2013. február 17., vasárnap
2013. február 14., csütörtök
2013. február 9., szombat
már csak egy hét...
Hát elérkezett ez is.
Már csak egy hét.
Addig is, hogy ti is röhögjetek, a "főnököm" Miskolcon virított egy utódot, akinek egy, azaz egy hete lesz betanulni. Kitalálta, hogy én majd lemegyek Miskolcra betanítani jövő héten három napra. Öööö.
Mondtam, hogy nem. Kezdte itt, hogy ez nem fair. Miért, amit velem tettek mennyire volt fair? Meg hogy ez nem a világ vége. Öööö. Csak másfél óra a pályán. Kettő de nem baj. Oda is meg vissza is. Meg egyébként is. Nem. Arról már nem is beszélve, hogy mire itt nekem aláírnának az utolsó héten egy bérautót már rég kiléptem. :-D Ehh. Ment a felelgetés. De gyere. De nem megyek. De gyere. Nem. Hosszú csönd. De ez nem fair. Öööö. Nem. :-)
Nem nagyon van egyébként rendszer, amit előre odaadhatnék, majd szépen átadom a dolgokat, ahogy lesz rá idő. A csajszi szívja meg (ismerem már régről szegényt, nem tudom, hogy vették rá), de hát ez van.
Már csak egy hét.
Addig is, hogy ti is röhögjetek, a "főnököm" Miskolcon virított egy utódot, akinek egy, azaz egy hete lesz betanulni. Kitalálta, hogy én majd lemegyek Miskolcra betanítani jövő héten három napra. Öööö.
Mondtam, hogy nem. Kezdte itt, hogy ez nem fair. Miért, amit velem tettek mennyire volt fair? Meg hogy ez nem a világ vége. Öööö. Csak másfél óra a pályán. Kettő de nem baj. Oda is meg vissza is. Meg egyébként is. Nem. Arról már nem is beszélve, hogy mire itt nekem aláírnának az utolsó héten egy bérautót már rég kiléptem. :-D Ehh. Ment a felelgetés. De gyere. De nem megyek. De gyere. Nem. Hosszú csönd. De ez nem fair. Öööö. Nem. :-)
Nem nagyon van egyébként rendszer, amit előre odaadhatnék, majd szépen átadom a dolgokat, ahogy lesz rá idő. A csajszi szívja meg (ismerem már régről szegényt, nem tudom, hogy vették rá), de hát ez van.
2013. február 2., szombat
2013. január 31., csütörtök
2013. január 30., szerda
Szolgálati közlemény - sokadik epizód
Már lassan tépem a napokat. Egyenlőre még hetekben mérem, de ez egyre jobb lesz, meglátjátok.
Utolsó munkanap február 18.
Első interjú fejvadásznál (in courtesy of Anita :-)) valószínűsíthető dátuma február 19.
Oslo: február 21-25. Ha van tippetek, hogy mit vigyek a norvég haveroknak ne fogjátok vissza magatokat. Vannak azért biztos tippek (az alkohol buzi drága nekik és nehéz hozzájutni, úgyhogy a tokaji meg a pálesz tuti tipp, csak lassan már én is megunom mindig ugyanazt vinni.) Náluk is rákérdezek, de úgyis vagy azt mondják, nem kell semmi, vagy rám fogják bízni. :-P
Utána pedig beszélek Istvánnal albi ügyben, hogy hozzon össze a főbérlőjével, hogy megnézzem azt a másfél szobás lakást az Árpád hídnál.
Utolsó munkanap február 18.
Első interjú fejvadásznál (in courtesy of Anita :-)) valószínűsíthető dátuma február 19.
Oslo: február 21-25. Ha van tippetek, hogy mit vigyek a norvég haveroknak ne fogjátok vissza magatokat. Vannak azért biztos tippek (az alkohol buzi drága nekik és nehéz hozzájutni, úgyhogy a tokaji meg a pálesz tuti tipp, csak lassan már én is megunom mindig ugyanazt vinni.) Náluk is rákérdezek, de úgyis vagy azt mondják, nem kell semmi, vagy rám fogják bízni. :-P
Utána pedig beszélek Istvánnal albi ügyben, hogy hozzon össze a főbérlőjével, hogy megnézzem azt a másfél szobás lakást az Árpád hídnál.
2013. január 26., szombat
2013. január 24., csütörtök
2013. január 21., hétfő
2013. január 15., kedd
The Best Exotic Merigold Hotel
Hogy miért szeretem a Golden Globe-ot meg az Oscar Gálát? Mert sokszor amit kiválogatnak, azok tényleg jó filmek, és nem nekem kell őket megkeresni, átnyálazni, hogy az utóbbi időben azon színészek, akiket tartok is vmire miben játszottak. Már kiválogatták mások. Így került elém a címszereplő is.
A történet röviden annyi, hogy 7 angol nyugdíjas elindul Indiába, és a fenti szállóban száll meg. Hogy miért épp India és a Best Exotic Merigold Hotel? Erre különböző okok vannak.
A történet röviden annyi, hogy 7 angol nyugdíjas elindul Indiába, és a fenti szállóban száll meg. Hogy miért épp India és a Best Exotic Merigold Hotel? Erre különböző okok vannak.
- Evelynnek (Judi Dench - őt asszem nem kell bemutatni) el kell adnia a lakását, hogy ki tudja fizetni a férje hátrahagyott adósságait;
- Graham (Tom Wilkonson - a Batman Begins Falcone-ja) élete szerelmét akarja felkutatni;
- Ainslie-ék (Bill Night - Love Actually Billy-je- és Penelope Wilton - Downton Abbey Isabel Crawley-ja) átmenetileg jönnek, hiszen lányuk elköltötte az összes pénzüket;
- Muriel Donnelly (Maggie Smith - szintén nem kell bemutatni, de ha nagyon akarom, akkor a Harry Potterek McGonagall professzora) pedig csípőprotézisért;
- Norman Cousins (Roland Pickup - Prince of Persia Sharaman királya) egy jót szeretne végre kufircolni;
- Madge Hardcastle (Celia Imrie - Bridget jones Una nénikéje) pedig férjhez akarna menni, de legalábbis találna már magának valakit.
Az interneten találják a szállót, ami gyönyörű, és kényelmes, és minden csodaszép még a környékén is. Aztán persze megérkeznek, és még mielőtt Sonny (Dev Patel - Gettómilliomos), a szálloda ügyvezetője, üdvözli őket, máris látszik, hogy nem az, amire számítottak. Innen persze minden szereplő elindul a maga útján, és keresi magát, az élete hátra levő részét, megpróbál kezdeni valamit az új helyzettel. Ki így, ki úgy. Eközben persze megmutatják India színforgatagát, a különböző embereket és kultúrákat. A Gettómilliomos után kifejezetten üdítő film Indiáról, habár nem kevésbé informatív. Egy sokkal kellemesebb hangot sikerült megütniük az íróknak, és ez is végre azon filmek sorát szaporítja, amikor nem a modell alakú, kicsit butus, vagy az első ránézésre csúnyácska, de okos lánynak sikerül megszerezni a gimis jó pasit.
Ismét egy olyan film, ami azt mutatja, hogy van élet 40 felett is, akár van gyereked akár nincs, hogy a nyugdíjas éveket sem kell bezárkózva tölteni, és a nyugdíj nem az élettől való visszavonulást jelenti. Ha másért nem is, hát a szereplőgárda, meg emiatt már érdemes megnézni.
2013. január 12., szombat
Büszke
Büszke vagyok magamra.
Kiálltam és megmondtam, hogy nem utazom még így januárban másfél hetet egy hétvégével együtt.
Az egyetlen ok, ami miatt mentem volna, az a zürichi hétvége lett volna. De mivel az a hétvége nem jó, hát ezt most kihagyom. Zsófi, majd legközelebb normálisan, jó?
De most komolyan, mit tudnak velem csinálni, ha én azt mondom nem utazom? :-D
(Aki nem tudja, miről van szó. A faszfej projektvezető meg az egyik mérnök kitalálta, hogy ingyér el akarnak jutni egy hétvégét síelni, úgyhogy összehoztak egy másfél hetes kis európai turnét. Kelet-nyugat irányban Budapest - Hollandia tengely, észak-dél irányban Zürich - Bühl - Stuttgart vonal. Mindenki számolja ki. Ja, mindezt kocsival. Hárman, úgy hogy ketten síszerkóval, és a háromból az egyik kényelmes, a másik meg egy... Khm. Nem tudom szépen mondani. A másik egy fasz. Ezt inkább nem kérem...)
Kiálltam és megmondtam, hogy nem utazom még így januárban másfél hetet egy hétvégével együtt.
Az egyetlen ok, ami miatt mentem volna, az a zürichi hétvége lett volna. De mivel az a hétvége nem jó, hát ezt most kihagyom. Zsófi, majd legközelebb normálisan, jó?
De most komolyan, mit tudnak velem csinálni, ha én azt mondom nem utazom? :-D
(Aki nem tudja, miről van szó. A faszfej projektvezető meg az egyik mérnök kitalálta, hogy ingyér el akarnak jutni egy hétvégét síelni, úgyhogy összehoztak egy másfél hetes kis európai turnét. Kelet-nyugat irányban Budapest - Hollandia tengely, észak-dél irányban Zürich - Bühl - Stuttgart vonal. Mindenki számolja ki. Ja, mindezt kocsival. Hárman, úgy hogy ketten síszerkóval, és a háromból az egyik kényelmes, a másik meg egy... Khm. Nem tudom szépen mondani. A másik egy fasz. Ezt inkább nem kérem...)
2013. január 6., vasárnap
Zürich - Opera
Tegnap a zürichi
operaházat tekintettem meg, mivel itt is (épp úgy mint Pesten) némi fabatka
ellenében megtekinthető.
Backstage vezetés, vagyis
azoknak érdekes, akik még életükben nem látták, hogy mi történik a színfalak
mögött. A csoport max. 25 fő, ami első hallásra kevés. Az időpont du. fél 3,
ami egy színház életében az uborkaszezon kategória, kivéve, amikor díszletet
kell cserélni.
A résztvevők rajtam kívül
svájciak voltak (ezt könnyű megállapítani, amikor megszólalnak), a vezetőnk egy
nyugdíjas balerina (50-60) volt, aki kevesebbet mesélt a házról, mint a saját
balettos éveiről, és ez nekem vhol hiányzott. Alapból németül vagy svájciul
megy a vezetés, nálunk svájciul, mert úgy gondoltam nem szólok, hogy a német
talán jobb lenne, és a hölgy elég érthetően beszélt (nem a környékről
származik, mint később elmondta). Amúgy kiderült, hogy a zürichi Opera sokáig egyben
színház és hangversenyteremként is szolgált, de a 80-as, 90-es években
mégiscsak szétszakadtak. Amúgy 18 hónap alatt épült 1890 és 91 között, miután a
régi leégett. Szerintem szép teljesítmény az osztrákoktól (igen, ezt is ők
építették). Amúgy 1100 férőhelyes, ami ha belegondolunk nem kicsi, és az
oldalszárnyak, valamint a stúdiószínpad a 80-as években történt felújításnak
köszönhetőek. Amúgy az Operaház cölöpökre épült, hogy ne tudja a Limmat (helyi
folyó) elönteni minden tavasszal. (Mit ad Isten, itt a téli havazások mellett az
sem meglepő, hogy tavasszal a folyók áradnak... és ezt a felújításkor sem
felejtették el.)
No hát nagyjából ennyit
az Operaházról, mert ennél többet nem sikerült megtudni az építészeti érdekességekről.
Ehelyett megtekinthettük a díszletcsere és a kamera beállítások részleteit,
ugyanis a tegnapi előadást a TV közvetítette, vagy fogja. Amúgy ami érdekes,
hogy a székek még a földszinten is hátrafelé emelkednek, tehát nem az előtted
lévő tarkóját nézed, és hogy a színpad elég kicsi, tehát nem mindegy hova ülsz,
de még az erkélyen is el lehet lenni a 4. sorban is, ha nem oldalt kap az ember
helyet. A székek ugyanis viszonylag mélyen vannak az erkélykabinokban, ez
oldalról viszonylagos csőlátást eredményez, így a felirat se látszik. Ez van. Apropó:
a feliratozás angolul és németül fut. Több mint dicséretes, és hasznos.
Ami jópofa volt, hogy
lehetett kicsit beszélni a technikusokkal, kellékesekkel, sminkesekkel,
parókakészítőkkel, be lehetett menni a raktárba és a jelmezekhez. Sajnos itt
derült ki, hogy a 25 fő igenis sok, ugyanis ennyien nem férnek be egy kisebb
helyiségbe, és a fent említett "mesterek" kicsi helyeken szoktak
dolgozni. És ez Zürichben sincs másképp. A parókáshoz talán 10-en be is
jutottunk, tehát aki nem a csoport elején megy, az nem hall semmit, és csak áll
a folyosón egész végig. Annak meg nincs sok értelme szerintem.
Összességében nekem azért
tetszett, fel tudtam mérni kicsit, hogy ha mennék, akkor hova ülnék, és hogy
melyik előadáson kb. mire lehet számítani (a jelmezek sokat elárulnak..). Fényképezni
nem akartam, mert rajtam kívül ez senkinek meg se fordult a fejében (ez szintén
furcsa volt), így nincs fényképes illusztráció, és a hangfelvétel meg elég
zajos a pakolás miatt, ami a háttérben ment. Addig maradnak a madarak a partról.
Ha minden jól megy, akkor
19-én meg irány Genf és a CERN. Drukkoljatok.
2013. január 5., szombat
Intelligens tervezés
Robin Williams az intelligens tervezésről:
Kicsit gyorsan beszél, de szerintem érthető. Van benne pár nagyon beteg poén.:) Jó szórakozást.
Kicsit gyorsan beszél, de szerintem érthető. Van benne pár nagyon beteg poén.:) Jó szórakozást.
2013. január 3., csütörtök
Téli / karácsonyi szóviccek (in courtesy of LUSH)
Szóval az úgy volt, hogy a LUSH-ban volt 50%-os kedvezmény, úgyhogy bevásároltam (rossz kislány! :-P). És most vettem előre csomagolt ajándékcsomagot is. Abban volt egy füzetke, majd' minden oldalon egy-egy szóviccel. Jó szórakozást! ;-)
What sort of ball doesn't bounce?
A snowball.
(kiegészítés: a stockholmi Snowball igenis "bounce"-ol! :-))
Where do snowmen go to dance?
To the Snowball!(na tessék! ;-))
How do snowmen travel around?
By iceicle!
Why does Father Christmas go down the chimney?
Because it soots him!
(soot: korom)
Why is Santa like a bear on Christmas Eve?
Because he's Sooty!
(na ezért nehéz érteni a brit stand-up-okat, mert ilyen utalásokkal van tele...)
Who delivers the cat's Christmas presents?
Santa paws!
Why was Santa's little helper depressed?
Because he had low elf-esteem.
Why does Santa have 3 gardens?
So he can ho-ho-ho!
(ezt nem értem én sem..)
What is the best Christmas present in the world?
A broken drum! You can't beat it!
Why is it so cold at Christmas?
It's in Decembrrrr.
What do elves learn in school?
The Elf-abet!
What did Adam say on the day before Christmas?
It's Christmas, Eve!
(Gyuri, ezt csak Neked! :-P)
What did Tarzan sing at Chritmas time?
Jungle Bells!
What is Santa's favourite American state?
Idaho-ho-ho!
What sort of ball doesn't bounce?
A snowball.
(kiegészítés: a stockholmi Snowball igenis "bounce"-ol! :-))
Where do snowmen go to dance?
To the Snowball!(na tessék! ;-))
How do snowmen travel around?
By iceicle!
Why does Father Christmas go down the chimney?
Because it soots him!
(soot: korom)
Why is Santa like a bear on Christmas Eve?
Because he's Sooty!
(na ezért nehéz érteni a brit stand-up-okat, mert ilyen utalásokkal van tele...)
Who delivers the cat's Christmas presents?
Santa paws!
Why was Santa's little helper depressed?
Because he had low elf-esteem.
Why does Santa have 3 gardens?
So he can ho-ho-ho!
(ezt nem értem én sem..)
What is the best Christmas present in the world?
A broken drum! You can't beat it!
Why is it so cold at Christmas?
It's in Decembrrrr.
What do elves learn in school?
The Elf-abet!
What did Adam say on the day before Christmas?
It's Christmas, Eve!
(Gyuri, ezt csak Neked! :-P)
What did Tarzan sing at Chritmas time?
Jungle Bells!
What is Santa's favourite American state?
Idaho-ho-ho!
2013. január 1., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)