Lilike - a búcsú

Hát igen, 2012. december 14-én elbúcsúztam a második céges autómtól is.
Adózzunk egy perc néma csenddel Lilikének. Jó kis autó volt. :-)

új kocsi

Ma leadtam a bérautót, és megörököltem egy Ford Focust. Az év végéig lehet nálam. Már most szerelmes vagyok bele! :-) Úgy hasít, hogy még. Szuperül gyorsul és egy csomó kényelmi extra van benne. Vérezni fog a szívem, amikor le kell majd adni! :-)

Requiem for a car

Hát eljött a pillanat. El kellett búcsúznom első autómtól, Töff-Töff-től (barátoknak csak Töfi). Csütörtök hajnalban (a céges karácsonyi ereszd-el-a-hajam végén) közölte velem a kolléga, hogy akkor pénteken le kell adni, nincs apelláta. Úgyhogy ennyi volt. Hüpp-hüpp.

parkolás

Életemben először párhuzamosan parkoltam hátrafele (tudjátok, járda mellé, két kocsi közé). És senki sem sérült meg, és az autók is sértetlenek maradtak. Menő vagyok vagy menő vagyok? :-D

Astra vs. Focus

A cégnél lecserélték a kocsikat. A régi Opel Astra-ból lett új Ford Focus. Élményeim a két autóval teljesen mások. Amíg az Astra benzines, addig a Focus dízeles. A motor benne 1.6-os. (Azért picit alatta, tudjátok, adó.) Az Astra kényelmes kocsi volt, amely tapasztalat szerint jól bírta a kilométereket. A legtöbbje 7 évet szolgált a cégnél. A Focus most kezdi szolgálatát, még érezni az új szagot.
Nos a vezetést illetően az Astra szerintem a benzines autók belépő kategóriája kéne legyen. A kocsi közvetlen, a kézmozdulatok szerint éppen minden úgy és ott van ahol lennie kell és annyit kell rajta mozdítani, amennyi éppen kényelmes. Gyakorlatilag beleülsz és szereted. A kényelme éppen olyan, hogy egy országon belüli útnál még éppen nem zavar. Csomagtartója kellően tágas, motorja kellemes hangzatú és ha odalépsz neki akkor megy. (Ez a 2005-ös Astrára igaz minenképp, én azt vezettem többnyire, bár amikor a 2003-as Astrák egyikét vezettem az is jó volt, de az odalépek és megy érzés azért nem volt meg benne már annyira.)
A Focus. Well. A gyárból kijövet az eredmény vegyes. Az egyik Focus olyan blöe, a másik meg príma. Így jártam ezzel én is. Az egyik kolléga Focusát kipróbálva állandóan lefulladtam (dízelessel?) mindenre hirtelen, idegesen reagált. Ehhez képest amit most hazahoztam egy álom.
Első körben ami feltűnt, hogy nem ideges. A fékje nem hirtelen egy ponton fog, tehát a másiknak valami beállítási gondja van szerintem, hanem fokozatosan, gyönyörűen, nagykönyv szerint. Gázt óvatosabban kell kezelni, az viszonylag kis tartományban szól nagyot, de ez megszokható azért. A kuplung elsőre olyan kényelmes volt, hogy nem kellett gondolkodni hol fog.
A váltó az Opelban jobban tetszett. Meg kell mondjam, az Opel váltója kicsit "kemény". Ez azt jelenti, hogy érezned kell, hogy bemegy a fokozatba, mert különben nem raktad be. Ehhez képest a Focus váltóját szinte pöccinted és már fokozatban van. Ez nem tetszik, mert az Opelnél éreztem mi történik, a Focusnál nem érzem és kész. Ha már a váltónál tartunk a 2-es és a 3-as nagyon jó fokozatok és a jó beállítás miatt nem szenved 50-nál 3-asba és ha picit fölé megyek és ha felkapcsolok 4-esbe akkor egy álom! (Ez Andi kocsijával ugye sajnos nem így van.)
A kocsi amúgy egy szörnyeteg. Amíg az Opel kis szerethető méretekkel rendelkezett, addig a Focus egyszerűen nagy. És ezt meg kell szokni. A méretkülönbség elsősorban szélességben jelentkezik, ami azt jelenti, hogy kanyarodásnál és parkolásnál kell nagyon figyelni.
Összességében a kocsi tetszik. Mind külsőre, mind belsőre, mind összhatásában. Még az apróságokat leszámítva is.