képek

Haladok a képekkel - még feliratozni kell őket, de már lassan felkerülnek Picasa-ra.

_Némi statisztika:_

Készült 893 fotó (töröltem pár fölöslegeset vagy elmosódottat, tehát ez már a kvázi nettó darabszám).
Ebből 426 Malajziában, és 467 Szingapúrban készült.
673 fotót még a régi géppel csináltam, 220-at az újjal.

Kiválogattam továbbá egy 147 darabos "besztof"-ot, fukar kézzel. Malajzia: 64, Szingapúr: 61 kép.

Az arányok kiegyensúlyozottak! :-)

Tiltótáblák és feliratok: 22 darab.

visszatértem

Visszatértem. Remélem, elégedett a társaság a jelentkezési gyakorisággal. :-P Sajnos az utsó pár napban már nem volt energiám írkászni, de majd még azt is bepótolom. Meg mindent. Képeket szortírozni kell majd még meg ilyenek, aztán valamikor szervezni kell egy fényképnézegetést, ha feldolgoztam az elkészült képeket!

Clarkes Quay, Colonial District, CBD (Central Business District), Funan, Chinatown

Tegnap elég mozgalmas napom volt.

Reggel kimentünk Krisztivel a folyópartra nézelődni, megnéztük hogy néz ki az itteni korzó amikor még zárva vannak az éttermek. :-)
Utána elmentünk az Asian Civilisations Museumba (elég jó), aztán ebéd után elmentem fényképezőt venni. Sikerült. Nem volt egy könnyű menet, de sikerült. Ezek a kínaiak egyáltalán nem akarnak eladni. Egy volt aki szabályosan elzavart. Kettő boltban meg rám se néztek. Végül az egyetlen olyan helyen vettem meg a gépet, ahol maguktól három gépet kiraktak elém. Amúgy Pentax Optio M60. Automata. :-) Ja, és rózsaszín! :-)

Utána még kimentem Chinatownba. Voltam arab mecsetben, hindu templomban, és buddhista szentélyben (ami azért elég durva volt, egy bazi nagy, vadiúj pagodás épület, gyakorlatilag vagy tízezer Buddhával...). Meg hát ezt a Chinatown-t legalább érdemes volt megnézni, szépek a házak, és kicsit azért más a hangulata, mint eddig bárhol máshol.

Ja, folyamatban van a tiltótáblák gyűjtése. Elég vad dolgokat tiltanak itt, az egész elég abszurd... :-)

Little India, Kampung Glam, Arab Street, Bugis és a bevásárlóközpontok

Tegnapelőtt voltunk Sentosa-n. Ez egy bazi nagy strand. Meg vidámpark. Meg játszótér, meg szórakoztatóközpont. Sokat sétáltunk, jártunk egy merlion (oroszlán-sellő hibrid lény, Szingapúr jelképe) szobor tetején. Jó volt. Este meg elmentem táncolni. Sajnos olyan későn indultam, hogy csak egy óra volt már a buli végéig, de végül is megérte elmenni. Táncoltam egy helyi híres emberrel (he-he), meg pár másikkal is.

Tegnap pedig elkezdtem a városnézést. Jártam az itteni Little Indiában, vettem magamnak egy szárit (elvileg tudom is, hogy hogy kell a 6 méter anyagból ruhát csinálni :-)), jártam Kampung Glamban, ami arab negyed.Meg jártam a Bugis-nál, ami egy borzasztó nagy kínai piac. Jártam a Szingapúri Maláj Örökség Múzeumban. Meg próbáltam magamnak digifényképezőt venni, egyenlőre nem sikerült, talán ma. No comment.

Délben japán polip-golyókat ettem. Hmmm... :-)

Este lementünk úszni. :-)
Jó meleg van. Most pedig irány a város.

KL, Melaka, Johor Bahru, Szingapúr

Megérkeztem Attiláékhoz tegnap este.
Végül péntek délután még kimerészkedtem KL-ba (bár ne tettem volna). Végül öt körül visszatértem a szállásra, és utána már csak meghúzódtam a közös helységben, és este dugtam ki az orrom kajáért, de ennyi volt. Reggel felültem a buszra, és irány Melaka. Nem volt két óra az út, szóval hamar odaértem.

Ott úgy döntöttem, hogy busszal megyek be a városba. Egy kaland volt. Összefutottam a buszállomáson egy cseh párral, együtt röhögtük végig azt a buszutat, úgy, ahogy volt. Az a helyi busz nem volt semmi. Sufnituning rulez! A sofőrről már nem is beszélve. :-)

Végül gond nélkül megtaláltam a szállást. Hát, az egy érdekes hely volt. Eléggé lepukkant volt, kicsit koszos is, de még elviselhető mértékben, úgyhogy rendben. Kicsit olyan volt a dolog, mint a sátorozás. A zuhanyzóban csak hideg víz volt (jó, hát milyen hideg lehet a csövekben a víz a trópusokon?), a WC meg ugyan angol WC volt, de inkább nézett ki pottyantósnak, mint annak idején a telken... Sebaj, egy éjszakára rendben volt. Délután aztán nekiindultam várost nézni.

Melaka gyönyörű, eklektikus, bár sok az autó, gyalogosként mégis sokkal kevésbé féltem, mint KL-ben (itt se voltak járdák... no comment). Megnéztem a várost, voltam "fish spa"-ban (ez az, hogy bedugod a lábad egy akváriumba, a kis halak meg leeszik a lábadról... amit leesznek). Tök jó volt! Aztán voltam fent egy körbeforgó kilátótoronyban, meg eltévedtem a strand felé menet (és mikor odaértem, abban se volt köszönet, de hát ez van). Az eltévedés alatt eljutottam olyan környékre is, ahol a helyiek laknak. Érdekes volt. Nagyon. Aztán pedig voltam éjszakai piacon a Chinatown-ban. Csúcs volt. Ja, és az emberek kedvesek ott, és beszélnek angolul, és akarnak is segíteni. Jó, hát itt is volt teherautóból kifüttyögés, meg integetés, meg "Afternoon, Miss" a robogókról, de ez nem volt vészes.

Reggel egy amerikai pasassal beszélgettem a szálláson míg megittam a teám, aztán irány Johor Bahru. Talán két és fél óra volt az út. Most tényleg beröffentették a légkondit a buszon. Szerintem megfáztam. Na mindegy. Mikor odaértem, hát hogy is mondjam. Esélyem se volt. Mint sánta ló a derbin. Végül találtam a városban egy fiatal kínai párt, akik segítettek elindulni a jó irányba.

Megnéztem a Johor Bahru-i szultán palotáját (viktoriánus stílusú ház, kicsit olyan volt, mint egy angol stately home, bár nem akkora, és nincs is benne annyi szoba). Utána még sétáltam, és voltam egy kínai örökség múzeumban. Délután aztán, mikor megelégeltem JB-t találtam egy taxisofőrt, aki megmondta nekem a tutit, hogy hogy jutok el a határig, úgyhogy nekivágtam. Hát ez sem volt egyszerű, de végül átjutottam (nem volt gond, csak a folyamat nem világos, hogy mikor hova kell menni és mit kell csinálni).

Miután végre kijöttem a szingapúri check point innen eső oldalán, bevágtam magam egy taxiba, és eljöttem ide, Attiláékhoz. Eddig az első benyomás Szingapúrról a rendezettség. Angol feliratok vannak mindenhol (sokat segít, hogy nem malájul van írva minden!), és ez a hely, ahol Attiláék laknak, ez elég rendezett. Van úszómedence, teniszpályák, ilyesmi, szóval elég jó. Ahogy behajtottunk ide a taxival, lehetett látni, hogy ennek a lakóövezetnek (kondomíniumnak hívják) külön parkolóháza van, meg külön boltok vannak itt már belül. Kicsit olyan ez, mint egy nagy szálloda. Itt Attiláék sütögetős összejövetelt tartottak, a kisebbik kislány születésnapját. Ma valószínűleg kimegyünk Sentosa-ra közösen a gyerekekkel és Krisztivel.