szolgálati közlemény

Annyit mondanék, hogy egy rohadt hosszú két héten vagyok túl, de túl vagyok rajta. Remélem, nem kell már Bühl-be mennem idén. Reméljetek velem!

Az új haj sikert aratott kint is, és eddig jól bírom a leengedett hajjal járást.Uff. :-)

Az "A Föld inváziója - csata: Los Angeles" című film... izé. Űrlényes Black Hawk Down. A Black Hawk Down-nal ellentétben ez a film erős közepes. Nem mondom, hogy rossz film, de nem is jó. Azért mondjuk azt hiszem, a Prometheus-nál kicsit jobb... ;-)

Viszont a Battleship határozottan jó film. Popcorn, meg amerikai, de baromi erős a feel-good faktor, jó a látvány, jók az űrlények, és egészen jók a karakterek (persze mindent a maga helyén kell kezelni  - az elvárásokat is...). Sikerült mozivászonra vinni a torpedót. És jól! Beszarás. :-)

Még másfél hét és irány Edinburgh. Már eléggé várom!

Ja, és két napja úgy döntött a jobb felső bölcsességfog, hogy akkor ha kiszedték a bal felsőt, akkor ő kinőne. Nem kellemes.

Rock Bottoms 2012

A Rock Bottoms (ez a neve a lindy workshopnak)... magán hordozta a lindy workshop-ok összes jó és rossz tulajdonságát. A rosszakkal kezdem. Túlesek rajtuk és jöhet az ömlesztett élményhegy!

Itt is téma a szintek belövése (ki a haladó és ki nem), a nemek aránya (hogy egyenlő számú fiú legyen és lány) és hogy a meghirdetett szinteknek megfelelő legyen egyrészt a csoportösszetétel, másrészt a tananyag. Mert ugye, ha sok az alacsonyabb szintű, aki azt képzeli, hogy ő haladó, akkor a) nem lehet haladni, mert alapozni kell előbb, b) az ügyesebbek frusztrálódnak, mert se nem haladnak, se nem jó. Nem fokozom, mindenki érti, miről van szó.
A haladó szinten a legeslegelső óra maga volt a mennyország. Csak viszonylag ügyes fiúk voltak (eddig ez a csoport volt a legjobb szintű akármilyen workshop-on ahol voltam) és kb. egyenletes volt a tudásuk is. És, a fiú-lány arány is 1:1-hez volt. Ilyen se volt még.
Aztán a második órára átözönlött vagy 17 kezdő lány, hogy ők már haladók. Meg vagy 6 kezdő fiú. Na itt romlott el minden.
Így kb. minden második fiú után szünet volt, és csomót kellett állni. Ha meg végre fiúhoz jutottál, az vagy kirángatta a karodat, vagy letaposott, vagy szimplán rádesett. :-S

Ami még negatívum volt, az az átlagéletkor. Az emberek 70%-a 50+-os volt. És ez nem vicc. 27-en voltunk "young ones". Hehe. Ja, 300-ból.

Viszont, most jönnek a pozitívumok. A hely, ahol voltunk az egy nagy hotel. Ha kint esik, akkor is fedett helyen lehet minden termet és a szobákat is megközelíteni. A bulik is házon belül voltak. Minden egy helyen. Odakint meg potyoghatnak a cigánygyerekek.
Aztán a hangulat. Attól függetlenül, hogy mindenki "idős", leginkább azt mondanám rájuk, hogy "young at heart". Tiszta szertelen az egész társaság. Mindenki nagyon nyitott a másikra és a vicces dolgokra. Kedvesek egymással az emberek. Megy a hülyeség (abszolút jó értelemben). A szervezők "megközelíthetőek", hogy úgy mondjam. A hivatásos fotós MINDENKIT fotóz, nem csak a kemény magot vagy a  híres embereket. Mindenkit egyenrangúnak kezelnek, senkit sem "hagynak hátra". Csak ilyen nagy szavakkal tudom leírni a dolgot. Ez van. Tiszta lufis boldog érzés.

Aztán voltak táncos cipők. A végén nem nagyon volt olyan táncos, akinél nem volt új cipő/cipősdoboz távozáskor. Valaki ezt így kommentálta: "Cause that's what we do". Mármint hogy táncos cipőt veszünk. Ennyi. :-)

Az árban benne van a kaja, a szállás meg a bulik meg az oktatás. Erősen gondolkodom, hogy jövőre kevés órára megyek be és csak úgy lazázok egész nap... Más is csinálja ezt. :-) Már a hangulat miatt megéri odamenni.

Voltak emlékezetesen jó táncaim a kevés fiatal fiúval is, és emlékezetes beszélgetések és partnerek is. ;-) A fiatal lányok is rendben voltak egészen, és csomó bókot kaptam a kiejtésemre, pedig amikor megérkeztem Angliába még 100% amerikai akcentusom volt és asse tudtam, mit énekelnek a britek, mert szokni kellett. Egészen jól belejöttem. :-) Ja, egy csaj azt mondta, hogy a balboám olyan elegáns! Hogy nem tudja, mit csinálok a lábammal, de ő még ilyen elegánsat nem látott. Első bók a tánctudásomra lindy környezetben! Főleg hogy egy helyes fiatal lánytól jött (értitek... nem irigy, hanem megdicsér). :-D Lufis boldogság!!!

Egy csomó jó dolog volt. Nem is tudom, hol folytassam.
A szombati "fancy dress night", ami gyakorlatilag beöltözős, mint a farsang. Én nem szeretem a farsangot, de itt még akár én is úgy érzem, hogy jövőre be is öltözhetnék. Most az ABBA volt a téma. És remek dolgok voltak. Pl. volt egy csaj, aki páfránynak öltözött, és két fiú, az egyiknek a pólóján volt egy & jel, a másiknak meg egy nagy O. Ők voltak "Fernando". Meg ilyenek. Tök jó volt találgatni, ki melyik dal. :-)
A vasárnapi reggeli az papucsos-pizsamás. A pincérek az étteremben egészen fapofával bírták. Egészen. :-D És akkor ugye női hálóinges fiúk/férfiak garmadával. Pizsama, hajcsavarók, állatos mamusz, amit akartok.
Vasárnap reggeli előtt az étterem ajtajában az egyik ötvenes fazon mondja a másiknak:"A kosztümöm három órával azután érkezett meg a munkahelyemre, hogy elindultam pénteken. A hálóingemet meg otthon hagytam." Micsoda gondok. :-D

Mesélhetném napestig, de a lényeg, hogy ugyan szombat este történt velem az ominózus baleset, azért még így is remekül éreztem magam. Megyek jövőre is! Éljenek az angolok, meg a tenger, a fish&chips, Torquay, a lindy hop és a szikrázó napsütés meg a Primark!

már csak egy hét

Na, már csak egy hét a műtétig. Szombaton elballagok a boogie versenyre üldögélni (remélem, ellen tudok állni a kísértésnek és nem táncolok...), aztán szerdán bevonulok a kórházba, ha minden jól megy, pénteken már mehetek is haza (azt hiszem).
Ma voltam a Honvéd-kórházban, megcsinálták az EKG-t és levették a vért. Az EKG-eredményt odaadták (nincs akadálya a műtétnek), a vérlelet közvetlenül a MÁV-kórházba megy. Alakulnak a dolgok.

Ma este az előbb megvettem a repjegyemet júniusra Bristol-ba (Ryanair), úgyhogy reszkess Dél-Anglia, megyek táncolni és kicsit körbe is nézni. Egy hetet leszek ott, hétvégén tánc, előtte meg majd meglátjuk, hogy utána is-e kis városnézés, szállás egy angol ismerősnél, tánchétvége alatt meg a szállodában, ahol a cucc lesz. Meglássuk hogy lesz, de tuti fogok tudni venni tonnányi teát! :-)

The flyback

We were transported to Manchester Airport Terminal 1 by Hazel. She dropped us out of her Skoda, waved good bye, and said the dogs would say woof. (She tend to say that. But I told her once she is a liar, since Hank (one of the dogs) never say woof. Later she said, that Eric (dog), Hank (dog), Bob (husband) sais woof. I told her, she is still a liar, as Hank and Bob never say woof. Woof.)
So as she woofed away, we went inside the huge terminal. We checked in and began to spend about 1-1.5 hours at the various shops, etc. The MA has many shops. The entire complex is quite well stuffed, and if you forgot anything, or think you need anything, you can definitely get it. Despite the name "Duty Free" shops, there shops tend to be quite expensive, however whysky seemed to be cheaper than in shops.
The MA is more like a shopping mall, than an airport. The waiting area has many places to visit. If you like to read, you can definitely buy good books. Books besides are not overpriced, so duty free might apply here. There are a variety of food shops. "All You Can Eat" is just fine for a lunch. It is not too tasty, but better than nothing. As for other things, there is not much to mention, except one thing. There is only hot water in the toilets, so you cannot fill your bottle inside the airport, which is annoying, as we wanted to.
We did not had to take the bus, as the plane was close to the exit. (MA besides has large display panels and lets you know every boarding information conviniently. That feature works well there.) After a short walk, we could get our seats on the aircraft, which seemed to be a bit bigger. The stewies were not so nice this time, and I was not sitting on the side, and they were not very kind, so i had not had such pleasant experiences as on the first flight.:(:P
The flight was definitely smooth. We did not had any problems, and Andi was fine all along. We had a nice view on the UK and the Channel, but we did not saw much of Europe as it was dark then. Landing was nice and smooth, I would say, that this pilot was definitely a good one.
After leaving the plane, we walked to the entrance of BA Terminal 1 and waited. Still waited. I said we were still waiting. Our good guys could not open the doors. How lovely. There were five guys trying to open the doors for us. Finally a police guy, or so, came and opened one door a bit farther away, to let us in. As we had to walk a short distance, our baggages came in slowly. Then we left the airport, called a taxi and came home. This driver was not nice, but kind. He was not a negative experience and not a positive one either. But he dropped me out at the tram, so fine enough.
Woof!

Flying To The UK

So we went to Budapest Airport by taxi. The taxiguy asked us, if he should take the way through Budapest, or on the M0 Highway. We were a bit short on time, but not with the Highway route. But it costs much more. To tell you, he asked us, when should we be there, so he proposed to take the Highway. Okay, that was all right, but it should not have taken more then 30 minutes. The guy took us there in 50, which was our time limit. Well, that was not nice. We took Terminal 1, more commonly known as Ferihegy 1.
The Airport's interior is all right. The check in was definitely quick, though we did not get our seats next to each other. We chose a Jet2.com flight when booking. We had really little time to get to the boarding, to tell you, I could not really look around, but there was not much to look at. We went to the plane by bus, so we had a little bit of crowd. I think we had a small joke, that foreigners should really experience how Public Transportation looks like in Hungary, and the bus was quite like it. I mean it was damn crowded.
When we got on the plane, there were nice stewies. (Stewie is a nickname for Stewardess) They had a habit of closing the holders above my head. I really loved that blonde one...:) On the plane, we had to face, that we have a nice gypsy company. They were musicians going to the UK. They had really nice manners, like taking six seats together. When the Stewie wanted them to take their own seats, they tried to ignore her. Well, finally they took better position. The biggest one had quite a problem, with his stomach. He was looking numb on his seatbelt, how to fasten it.:)
We had a nice flight, it did not hit Andi hard, and it was OK by me. It was not too smooth, but not that dangerous at all. A businessman offered his seat to me, so We could sit next to each other. Our companion was an other British businessman, who regurarly comes to Hungary to see a dentist. He was coming here for a few years now, and he said, that he can spend some nice time, with good doctors attending to him and altogether (accomodation, food, dentist) it only costs the half, then it does in the UK.
We had a landing at Manchester Airport a bit earlier, than we expected, what was not a big problem, as we had to get to our train. The collection of luggages was easy, and we had a nice, straight way to the train station. Moving walkways made the trip even quicker. The train was a nice one, with the interior being clean and shiny. The ticket inspector was a very kind man, smiling on us, which made the impression much better. The train first went from Manchester Airport to Manchester Picadilly, which is the hub of train traffic.
There a lot of people, especially young people boarded the train, and we got quite a big attention, as our language was not processible by their minds. :) There was this girl, who was phoning all along the voyage, had a small skirt, and a red jacket. The whole stuff did not look nice. And she was definitely looking at me. I don't know what she saw in me, but it was strange. We took off at Huddersfield, where we took a taxi to Hazel's house.

Off-licence Shops

In England there is a special kind of store called: the Off-licence shop. For an outsider, the term might not be understandable. I took the liberty of looking it up at wikipedia. The term off-licence and on-licence comes from the 1700s, when Gin was cheaper then beer. This is something that was not favoured at the time, so they tried taxing Gin. The continous riots made the taxing impossible, so for a few years Gin was again taxless.
Some 20 years later, somebody tried getting money from the cheap gin bussiness, by enforcing an Act, that stated that gin can only be sold at places, that have licences. That's when the licence stuff all came up.
Today regulations of the British Crown are moderately strict about alcohol consumption and in Wales, Northern Ireland, Scottland and England they all came up with some sort of licencing Act. The common in them is that there are on-licences and off-licences.
An on-licence goes for the numerous kinds of restaurants, bars and hotels and the term relates to the place where you can drink the alcohol. So if you buy a beer then you have to drink it on site at an on-licence place. However off-licence places allow you to buy beverages in bottles, and you are not allowed to drink it in the store, you have to drink it off the premises. These shops usually referred to as "Offie" or "Offy". Some restaurants call themselves fully licenced. This means they serve liqours also, not only beers, vines or cider.
In the various regions of the United Kingdom the licence types may vary, but the general categories of licences are all the same.